Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
3. szám - Antalóczy Dávid–Hajnal Géza: A csobánkai medence vízmérleg-számítása
^N^tóCZ^^^^^j^NA^^^sobánkaw^ 45 solja a vízmérleg mesterséges víz-utánpótlódásból származtatott elemeit, csak a csapadékkal és a párolgással összefüggő elemeket mutatjuk be az egyszerűség kedvéért. 3.5. Felszín alatti vizek 3.5.1. Források A Pilis-hegység forrásai kis vízhozamúak, ellenben rendkívül sűrűn fakadnak, vízhozamuk kiegyenlített, aránylag megbízhatók. Természetesen az aszályos évek hatással voltak a vízhozamra, de inkább csak a nagy magasságban feltörő vizek apadtak el teljesen (Sadecky 1993). Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal 1950-ben kezdte el a források rendszeres mérését, vizsgálatát, és fogott hozzá az országos forrásnyilvántartás felállításához. Ezt a munkát később a Vízrajzi Intézet, majd a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) vette át. Hasonló, egész országra kiterjedő nyilvántartást ezelőtt más országban sem vezettek. 1959-ben Dr. Kessler Hubert Az Országos Forrásnyilvántartás című könyvében összefoglalja az eddig végzett vizsgálatokat. Ez a rendszeres, tervszerű munka a 70-es években a költségvetés átszervezése következtében megszakadt. Az állami támogatás csak körzetenként egyetlen forrás mérését tette lehetővé. A VITUKI a Dunazug-hegységben a szentendrei Sztara forrást méri minden hónapban az átszervezés óta (Sadecky 1993). A Dera vízgyűjtőterületén lévő források közül a Szent-kutat mérték, mely Csobánkától 1,5 km-re észak-nyugatra található. 3. táblázat: Szent-kút forrásnál mért adatok, VITUKI Dátum Vízhozam l/perc Vízhőmérséklet °C 1954.05.28 70 9,0 1959.05.29 1 9,2 1966.12.30 24 7,5 1967.02.24 15 7,5 1967.04.14 18 8,5 1967.06.15 8 8,0 1967.07.21 10 9,0 1967.09.08 8 10,0 1967.10.13 8 10,5 1967.12.04 6 10,5 1968.03.12 6 26,0 1968.05.04 5 1968.06.13 1 10,0 1968.07.30 6 9,6 1968.10.09 6 8,9 1972.05.20 1 11,4 1974.09.27 0 1986.05.01 10,5 1996.10.13 0 3.5.2. Forrás vízhozamának mérése köbözéssel Megmértük néhány forrás vízhozamát, melyek a Dera-patak vízgyűjtőterületére esnek. 4. táblázat: Mért forrás vízhozamok 2008. 06. 03. Nagyságrendileg jól illeszkednek ezek az értékek a terület többi forrásának vízhozamához. A terepi mérések kilencvenes évekbeli visszaesésével azonban a forrásadatok nem használhatók a vízmérleg-számításhoz. 4. Hidrológiai vizsgálatok 4.1. Dera-patak vizsgálata 4.1.1. Csapadék - vízhozam kapcsolata A Dera-patak vízhozamát naponta mérik Pomázon, eeetenként napjában többször is. A közel tízezer adatot 20012007 közötti időszakra bocsátották rendelkezésünkre, ezekből napi átlagot képeztünk. A vízmérce főbb törzsadatai: Vízgyűjtőterület: 45 km". Távolság a torkolattól: 4,1 km. Vízmérce „0" pontja: 114,39 mBf. A napi csapadékadatokat a pestszentlőrinci állomásról kaptuk. A vízhozamban a csapadék hatása már aznap jelentkezik, jól látszik ez például a 2005. augusztusi grafikonon is, mely a legcsapadékosabb hónap volt a vizsgált időtartam alatt. Megfigyelhető még a csapadék és vízhozam havi szórásának összefüggése is, kiugró csapadékmennyiség esetén kiugróan magas vízhozam is tapasztalható. 1. ábra: Csapadék és vízhozam kapcsolata 2005. augusztus Derapatak Vízhozam - Csapadék ezer Vízhozam [l/s] 2. ábra: Csapadék-vízhozam kapcsolata 2005. augusztus, Dera-patak Szórás Hónap 3. ábra: Havi csapadék és vízhozam szórása, 2002. 4.1.2. Helyszíni vizsgálatok 4.1.2.1. Vízhozam mérés bukóval Több alkalommal és több helyen próbáltunk Csobánka területén bukóval vízhozamot mérni. Sajnos nem sikerült alkalmas mederszakaszt találnunk, szárnyas bukó alkalmazása volna csak célravezető. Forrás neve Mért mennyiség Ml Mért idő Isi Vízhozam |l/p| Klastrom-kút 10 30 20 Golyvás-forrás 5 29 10,3 Kamilla-forrás 1 54 1,1
