Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Marton Lajos: Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintjeinek változása

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. A VF-4/A jelű kutat további három rétegvíz-figyelő az 1. táblázat szerinti paraméterekkel. A kútcsoport minkút építése követte, egymástól néhány méterre telepítve, den tagja teljes szelvényű fúrással készült. 1. táblázat Mikepércs rétegvízfigyelő kutak adata EOVX EOV Y Kút Térszín m Szűrő m Ép. éve Nyv-m q l/p/m Hőm. °C Megjegyzés 234030 844260 VF-4/A 101,62 244-249 1971 -8,30 4,5 25/258,4 234030 844260 VF-4/B 101,72 182-215 1971 -8,24 297 Fő vízadó 234030 844260 VF-4/C 101,30 98-103 1971 agyag 234030 844350 VF-4/D 101,62 32,3-54 1971 -0,4 5 A 4/B jelű kútban a vízmüves réteget 182-215 m között szürőzték. A homok szürke, laza, közép- és durvaszemcséjü (0,2-1,5 mm ), jó vízadó képességű. A nyugalmi szint a térszín alatt -8,24 m volt, lényegében azonos a VF-4/a kút rétegvíz-szintjével. A 4/C jelű fúrást erősen kötött kövér agyagrétegre szürőzték, amelyben a vízszint mélysége -73,55 m-től (1971. 03.09) három hónap alatt -40,3 m-ig (1971.06.03) emelkedett. Az agyagból kipréselt víz vegyi jellemzőit a kiemelt oszlopban, a másik három réteg vizének elemzésével együtt, a 2. táblázat tartalmazza. A 4/D jelű fúrást a kb. 57 m mélységig terjedő felsőpleisztocén finomszemcsés gyenge vízadó képességű összletre két szakaszban szürőzték, 32,3-36,0 és 45,253,7 m között. A nyugalmi vízszint a térszín alatt -0,4 m-en állt be. Ez azt mutatja, hogy 1971-ben már közel 8 méteres különbség volt a felsőpleisztocén vízadó és a vízmüves réteg potenciometrikus szintje között. A vertikális áramlási irányok tekintetében ez a terület eredetileg semleges, zéró gradiensü zónának számított. Mivel a debreceni intenzív víztermelés már az 1950-es évektől megkezdődött, a Debrecen város vízmüveinek déli peremétől 12 km-re D-re fekvő kútcsoport az építéstől kezdődően annak depressziós áramterébe került, attól kezdve egyre inkább annak hatása alatt állt. 2. táblázat Mikepércs VF-4 jelű rctegvízflgyelő kutak vízkémiai adatai A VF-4 rétegvíz-figyelő kutak potenciometrikus szintjeinek időbeli változását a havonta mért adatokból számított éves középvízszint (KÖV) megadásával a 3. táblázatban szemléltetjük. A fő vízadó ún. „vízmüves" réteg és az alatta települt felsőpannonnak nevezett összlet potenciometrikus szintje közelítőleg együtt mozog, amit regionálisan mindenütt tapasztalunk. (Megjegyzés: ezen a helyen a vízmüves réteg is a felsőpannonba tartozó minősítést kapta.) A két évtizedes periódus (1971-1990) alatt a 4/B kútban a sülylyedés s

B = 11,3 m, a 4/A kútban pedig s

A = 9,9 m. Ha figyelembe vesszük, hogy az előbbi a víztermelő réteg, a különbség hidraulikailag indokolt. A 4/B és 4/A kútban az energiaszint változások párhuzamossága fontos jelenség, mivel azt mutatja meg, hogy az Alföldnek ezen a szakaszán a félig vízzáró (aquitard) közbetelepüléssel elválasztott rétegvizek azonos áramlási rendszerhez tartoznak. 3. táblázat A potenciometrikus szintek változása a Mikepércs VF-4 jelű kútcsoportnál Év 4/A m mBf 4/B m mBf m 4/D mBf 1971 -8,3 93,8 -8,2 93,5 -0,4 101.2 1976 -13,9 88,2 -13,8 87,9 -1,4 100,2 1986 -16,3 85,8 -17,4 84,3 -0,5 101,1 1990 -18,2 83,9 -19,5 82,2 -2,6 98,0 1998 -17,3 84,4 A felsőpleisztocén szekvencia (4/D) potenciometrikus süllyedése ebben a periódusban s

D = 3,2 m, itt azonban mérési pontatlanságokra is következtetni lehet 6. A potenciometrikus szintek regionális változása az ÉK-AIfóldön Az Alföld fö ivóvízbázisai az alsó-pleisztocén vízadó rétegek. Az újabb szemlélet szerint a Körös-medence felé közeledve a pleisztocén összlet vékonyodik, de a nyírségi alsó-pleisztocén víztartó a felső-pannon összlet áramlási rendszereként folytatódik. Hidrodinamikai szempontból tehát egyetlen regionális áramlási rendszerről van szó. Jelen feldolgozásban a változó besorolású összleteket továbbra is a VLTUKI által közreadott kataszter szerint alsó-pleisztocén vízadóként fogjuk említeni. Ennek a regionális kifejlődésü vízadó összletnek a nyomásviszonyait vizsgáltuk a Nyírség és a Körös-medence északi részének egy 80x 140 km kiteijedésü területén. A vizsgált 11 200 km" terület magában foglalja Nagyhalász, Demecscr, Nyírbogdány, Nyíregyháza nyírségi településektől délre fekvő, Biharkeresztes, Berekböszörmény, Kornádi helységekig, azaz a Sebes-Körösig terjedő ország-részt. Az alsó-pleisztocén rétegeket főleg az 1950-es évektől kezdve érték el a fúrások, de csak az 1960-as évekre létesült annyi kút, hogy regionális értékelésre elegendő számú adat álljon rendelkezésre. Az 1966. évi adatok alapján 62 kút potenciometrikus szintjének ismeretében elkészítettük a térség alsó-pleisztocén vízadó potenciometrikus felületének szintvonalas térképét, amely az 1. ábrán látható. Az adatokat a vízügyi igazgatóságok, mai nevükön a TKÖVIZIG és a FETIKÖVIZIG bocsátották rendelkezésünkre. Ebben a feldolgozásban a potenciometrikus szintek méter-ben álltak rendelkezésre, a tizedespont utáni értékek elhagyásával, és a havonta jelentett nyugalmi szintek adott évre vonatkozó átlagolásával. A feldolgozást megismételtük az 1986. évi, a csúcsfogyasztás egyik jellemző évének adatbázisa alapján. Ebben az időpontban már közel kétszer annyi, 105 kút adatával rendelkeztünk, a potenciometrikus szintek centiméter pontosságú ismerete mellett, ugyancsak a havi adatok középértékével. Ez az állapot a 2. ábrán látható. Kationok VF4/A mg/l VF4/B mg/l VF4/C mg/l VF4/D mg/l Anionok VF4/A mg/l VF-4/B mg/l VF4/C mg/l VF4/D mg/l Na 99,13 62,10 93,15 61,18 NO, 0,90 0,30 0,80 0,40 K 2,40 1,80 6,40 1,40 NO, 0,04 0,10 0,10 0,03 NH

4 1,70 0.60 1,60 0,70 Ct 9,30 14,80 41,30 10,0 Ca

i 36,40 79,10 3,50 61,80 Br 0 0 0,20 0 Mg' 12,10 14,40 3.90 25,00 J 0,02 0,01 0,13 0,07 Fe

3 0,46 0,37 1.80 F 0,40 0,50 0.30 0,50 MN

2 0 0 0,02 SO, 0 20,00 68,00 12,00 HC

OI 378,20 433,10 445,30 CO

/ 24.00 0 36,00 0 Faji vez. 523,2 US 555,1 577,4 fS OH 0 0 17,00 0 Hóm. °C 21,5 kif. 20,5 14,0 S> 0 0,04 0 Talph°C 25,0/258.0