Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
3. szám - Orlóci István: A felszín alatti vízkészlet igénybevételének vizsgálata Debrecenben a terepszint süllyedésének mérése alapján (Újraközlés 1968-ból)
5 Szemelvények Orlóci István megjelent műveiből Újraközlés a Hidrológiai Közlöny, 1968 évi 5. sz. 205-212. oldalairól A felszínalatti vízkészlet igénybevételének vizsgálata Debrecenben a terepszint süllyedésének mérése alapján ORLÓCI ISTVÁN* Debrecen összes vízigényét felszín alatti vízből elégítik ki. A felszíni vizekben szegény környék kedvező adottsága, hogy a nagy kiterjedésű, a térszinttől mintegy 200 m mélységig terjedő pleisztocén üledékben több jó víztartó réteg van. A város környékének vázlatos geológiai szelvényeit az 1. ábrán mutatjuk be, a pleisztocén üledék rétegzettségéről a 2. ábra, a helyszínrajzi viszonyokról a 3. ábra tájékoztat. A jelentős vastagságú pannonkori agyagra ülepedett homokrétegek közül — víztermelés szempontjából — a térszinttől átlagosan 50—90 m és a 110—170 m közöttiek a jelentősebbek. Az általában vastagabb utóbbi réteget 1—3 mm, míg az 50—90 m közöttit 0,5—1 mm-es szemnagyságú homok alkotja. A talajvíz szintje a város különböző területén eléggé eltérő, helyenként 0—2, máshol 3—5 m között változik. A térszinttől kb. 100 m-ig található -— nyomás alatti — rétegek nyugalmi szintje jelenleg 2—3 m, a 100 m-nél mélyebb rétegeké pedig ez alatt több mint 10 m-re van. A város vízellátására a XX. század elejéig ásott és felszínközeli rétegekre telepített kutak szolgáltak. Jelenleg mintegy ezer db 30—50 m mély kút van, amelyek zömmel a kertekben találhatók. Ezeket kevés kivétellel — általában locsolásra használják és viszonylag kis vízmennyiséget vesznek ki belőlük. A város köz- . műves vízellátása az 1913-ban üzembe lépő I. sz. Vízművel kezdődött. Jelenleg három — közös hálózatra dolgozó — vízműtelep van, amelyek elrendezését a 3. ábrán mutatjuk be. (A II. Vízmű-telep 1952-ben, a IV-es pedig 1966-ban lépett üzembe 12—14 ezer m 3/nap teljesítménnyel.) A vízművek valamennyi kútja a térszinttől 110—170 m mélységben levő (úgynevezett „vízműves") rétegre települt. Ezt a réteget mintegy 100 db kút terheli, amelyek közül 75 db a városi vízmű 25 db pedig különböző intézmények és vállalatok kezelésében van. Míg az előzők a három vízműtelepen csoportosan, addig az utóbbiak a város különböző részein elszórtan találhatók. Ez utóbbiak közé tartozik a MÁV., amelynek az 1895-ben fúrt 130 m mély kútjával kezdődött a 100 m alatti víztartó réteg igénybevétele. Az üzemi-hidrológiai észlelések hiányosságai ellenére megállapítható, hogy 60—70 évvel ezelőtt a „vízműves réteg" nyugalmi szintje — lényegében a város egész területén — megegyezett a felszínközeli rétegekével és a kutakból — közvetlenül vagy közvetve —• centrifugál szivattyúval vették ki a vizet. A nyugalmi vízszintek folyamatos süllyedése a II. sz. Vízműtelep üzembe helyezése után rohamosan növekedett. Jelenleg már búvárszivattyúkat alkalmaznak a terepszinttől helyenként 20—25 m-re lesüllyedt vízszintű kutakban. A város az utóbbi években jelentősen iparosodott, új lakótelepekkel bővült és sürgetővé vált a vízellátás teljesítményének növelése. A várostól Abb. 2. Charakteristische Schichtenprofile der Brunnengru ppeii 1 [mA.fJ 100500-50 1>] JELMAGYARA7AP @ 4 kútjele $ Durva homok M Homok @ Agyag 11 /szop, iszapos-agyagos homok 2. ábra. A kút-esoportok jellemző rétegszelvényei E-D IlYiímű MAV JELMAGYARAZAT% M-f] ZZ Pleisztocén homoK iszap wo0-100TTTT T Fetsa pannon agyag 1. ábra. Földtani szelvények Debrecenben Abb. 1. Geologische Profile in Debrecen IVVlzwú
