Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Nekrológ (Dr. Tarján Tibor)

KOVÁC^£^^^áltozékon^sá^rté^ 61 A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, pp.77-87. Kiss T.-Nyári D.-Sipos Gy. 2006. Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. In. Kiss A.-Mezősi G.-Siimeghy Z. (szerk). Táj környezet és társadalom. Tanulmányok Keveiné Bárány Ilona tiszteletére, SZTE, Szeged. 373-382. Konecsny K. 2006. A Duna-Tisza közi hátság felszíni lefolyási viszonyainak értékelése. Szabó J. (szerk.) Földrajzi Tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére. Kossuth Egyetemi kiadó, Debrecen pp. 125 -136. Láng I.-Csete L.-Jolánkai M.(szerk.) 2007. A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. VAHAVA jelentés. Szaktudás Kiadó, Bpest. p.227. Molnár B.-Kuti L. 1978. A Kiskunsági Nemzeti Park III.számú területén található Kisréti-, Zabszék-, és Kelemenszék-tavak keletkezése és limnogeológiai története. Hidrológiai Közlöny, 5. pp.216-228. Mucsi L. 2004. Műholdas távérzékelés. Libellus kiadó. Szeged, p.238. Nováky B. 2003. Éghajlat és víz: bizonyságok és bizonytalanságok. Vízügyi Közlemények 4. LXXXV.évf., pp.536-546. Pálfai I. 2007. Szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet a Tiszántúl DK-i részén 2006-ban. Hidrológiai Közlöny 87.évf. 2.sz. pp.62-64. Pécsi M. (szerk.) 1967. A dunai Alföld. Magyarország tájföldrajza sorozat I. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.359. Rakonczai J. 2006. Klímaváltozás-aridifikáció-változó tájak. In.: Táj. környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona tiszteletére, SZTE. pp.593-601. Rakonczai J - Kovács F. 2005. A szárazodási folyamat értékelése és néhány gyakorlati következménye. In.: Csorba P. (szerk.) Debreceni Földrajzi Disputa. DE TKT, DE TGT, Debrecen, pp.73-83. Schmidt A. 2003. Kiskunsági szikes tavak összehasonlító vízkémiai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10. pp. 153-162. Szatmári, J. 2005. The evaluation of wind erosion hazard for the area of the Danube-Tisza Interfluve using the Revised Wind Erosion Equation. Acta Geographica Szegediensis Tom.XXXVIII. pp. 84-93. Vízrajzi évkönyvek 1999-2002. CIV., CV„ CVI., CVI1 kötetek VITUKI, Budapest. A kézirat beérkezett: 2008. december 8-án Assessment of instability in a wetland area with remote sensing methods Kovács, F. University of Szeged, Dept. of Physical Geography and Geoinformatics, Szeged, 6720 PB. 653. Hungary. Abstract: As a consequence of the increasing aridity experienced in Hungary in the past decades, any future decision in spatial planning should consider the threat of an arid environment. Wetlands are sensitive and endangered areas, that is why suitable methods should be developed. Assessment of instability with high temporal resolution LANDSAT images, and spectral indices could help to read the base of long term evaluation changes. Keywords: wetland, remote sensing, landscape dynamics, instability. KOVÁCS FERENC Ph.D., egyetemi adjunktus, geográfus és térinformatikus. Fő kutatási területe: a távérzékelési és térinformatikai módszerek földrajzi alkalmazása, a tájváltozások vizsgálata, különös tekintettel a feltételezhető klímaváltozás hatásaira. Nekrológ Dr. Tarján Tibor (Weistrach, Ausztria, 1945. április 30. - Budapest, 2008. december 2.) Dr. Taeján Tibor a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerzett oklevelet 1969-ben. 1977ben ugyancsak a BME-n környezetvédelmi szakmérnöki képesítést kapott, és 1981-ben védte meg "Ivóvizek nitrát-tartalmának csökkentése" c. egyetemi doktori értekezését, mely alapját képezte a Mélyépterv szolgálati szabadalma szerinti hidrogén-karbonát ciklusú ioncserés nitrát-mentesítési eljárásnak. Dr. Tarján Tibor 2000ben euro-méraöki minősítést szerzett. Első munkahelye a Gyógyszerkutató Intézet, ahol tudományos segédmunkatársként dolgozott, de egy év múlva már a Mélyépterv-ben a víztisztítás szakmai kérdéseivel foglalkozott. A vállalat 1994. évi megszűnéséig annak víztechnológus tervezője, majd irányító tervezője. Sok víztisztító mű technológiai tervezésében vett részt (pl. a Nyugat-Nógrád Térségi Vízmű vas- és mangántalanításában, az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű gázés vastalanításában, vagy a Fővárosi Vízmüvek I. sz. Víztisztító Gyáregysége rekonstrukciójában és bővítésében, stb.). Mindezeken kívül részese volt a Magyar Suzuki Autógyár iparivíz-előkészítő berendezésének, és jó néhány uszoda, strandfürdő víztisztító berendezései tervezésének (pl. Komjádi Béla Sportuszoda, Nemzeti Sportuszoda, dunaújvárosi fedett uszoda, veszprémi kórház hidroterápiás medence, Tiszai Vegyi Kombinát fedett uszoda, Gyomaendrőd-ligetfürdő, stb.). Társszerzője volt vízügyi szabványosítási kiadványoknak, műszaki irányelveknek, tananyagoknak ("Fürdőés hévízüzem-kezelő" ágazati szakma), valamint a „Korszerű fürdővíztisztítás" (1988) szakkönyvnek. Az egyetemi oktatást diplomázó hallgatók külső konzulenseként is segítette. Előadásokat tartott a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) rendezvényein, publikációi hazai és külföldi szaklapokban is megjelentek. Vasvári Lászlónéval közösen írt tanulmányával (Hidrogén-karbonát ciklusban nitrát-szelektív anion-cserélő gyantával folytatott kísérletek eredményei) 1994-ben elnyerte a MHT Vitális Sándor nívódíját. 1994-től az Országos Vízügyi Főigazgatóságon (majd annak jogutódjánál, az OKTVF-nél) dolgozott, ahol vízminőségi kérdésekkel (ivóvízminőség-javító program), vízminőségi kárelhárítással, a Kövízig laborok felügyeletével, fejlesztésével, fürdővíz kezelési kérdésekkel, szakvélemények elkészítésével foglalkozott. Tagja volt az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vízminőségi szakcsoportjának. A nemzeti ivóvízminőség-javító program indításától nyugdíjazásáig aktívan részt vett a program előkészítés, végrehajtás folyamatában. Az ezzel kapcsolatos kiemelkedő szakmai tevékenységét 2004-ben a KvVM miniszteri oklevéllel ismerte el. 1977-96-ig a MHT Vízminőségi (korábban: Vízkémiai) és Víztechnológiai Szakosztályának titkára, 1996. óta elnöke. Egyesületi munkájáért 1989-ben Pro Aqua, 1994 -ben Bogdánfy Ödön emlékérem kitüntetést kapott. Két szabadalmat, s mintegy 20 szakdolgozatot készített, részt vett szabványok és műszaki irányelvek elkészítésében. A MTESZ egyesületi műszaki szakértője is volt. Szerény egyénisége komoly és biztos szakmai tudással párosult, ezért a vízügyi szolgálatban közszeretetnek és megbecsülésnek örvendett. Budapesten temették el. Emlékét megőrizzük! F. L.