Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

1. szám - Pregun Csaba: Felszíni vízfolyások digitális hidrológiai modellezésének alkalmazása a vízminősítésben

PIUiGU^^^^elszínWízfol^so^iij^ 11 és digitális térinformatikai adatbank segítségével kivá­lasztott vizsgálati helyszínek a folyó magyarországi sza­kaszán helyezkednek el. A hidrológiai elemzések céljából olyan tipikus minta­tereket választottam ki, ahol képviselve van felső folyás jellegű folyószakasz (Kismarja, Pocsaj és Bakonszeg), középső folyás jellegű szabályozott folyószakasz (Be­rettyóújfalu), illetve egy alsó folyás jellegű, szabályozott folyószakasz (Szeghalom) (/. táblázat). 1. táblázat: A vizsgált keresztszelvények topográfiai adatai Vizsgálati hely Vízrajzi nyilvántartási szelvények (VO) Folyó-kilométer (Fkm) Kismarja 145. 72,540 Pocsaj 136. 68,234 Berettyóújfalu 86. 43,352 Bakonszeg 68. 34,206 Szeghalom 14. 6,532 2.2. A hidrológiai modell megalapozása A HEC-RAS (Hydrologie Engineering Center-River Analysis System) interaktív használatra kifejlesztett inte­grált szoftver-rendszer, amely egy több modult felhasz­náló környezetben működik. A program kifejlesztője az US Army Corps of Engineers (USACE), Hydrologie En­gineering Center (HEC). Egydimenziós, lineáris modell, amely a kétdimenziós keresztszelvények geokoordináta­helyes sorba rendezésével képes pszeudo-3-D-s (ál-3-di­menziós) absztrakción alapuló kép előállítására. A hidrológiai-hidraulikai adatokat a Hec-Ras modell a numerikus implicit véges differenciák módszerével szá­mítja ki, a Preissman séma alapján. A bemenő adatok (a számított vízhozamok, a mért vízállások idősorai) a Víz­ügyi Honlapon található Közcélú Adatbázisból származ­nak. A HEC-RAS modell input alapadat-szükséglete: 1. A meder geometriai adatai (keresztszelvények, X­Y-Z EOV koordináták); 2. A meder-érdességi tényezők (Manning-féle n-ko­efficiensek) (Manning, 1890; Chow, 1959); 3. Határfeltételek: vízállás, vagy vízhozam, vagy víz­hozam-görbe adatok (3. ábra). A vizsgált időtartamokra vonatkozó határfeltételeket (számított vízhozam-idősorok) a szeghalmi, berettyóúj­falui és a pocsaji vízmércék-adatai alapján adtam meg. Medergeometriai adatok Mederérdességi adatok Hidrológiai határfeltételek 3. ábra: A hidrológiai modell input és output adatai Az adatbevitel első lépése a Berettyó vízrendszer vek­toros modelljének elkészítése volt. A pontos adatbevitel és szemléltetés érdekében egy EOV-be transzformált ESRI ArcView shape-file adatréteget használtam. A keresztszelvények pontjainak X koordinátáit a GPS alappont és végpont között vettük fel. Ezen pontok koor­dinátáit áttranszformáltuk Egységes Országos Vetületi rendszerbe (EOV). Az Y (magassági) koordinátákat a Balti tenger feletti magasságban (mBf) adtuk meg. A hosszanti (Z) koordinátákat (a keresztszelvények egy­máshoz viszonyított távolságát) a főmeder, a jobb és a bal part esetében is meghatároztuk. A koordináta-meghatározásokat a mérés pontosságá­nak növelése érdekében szimultán módon két műszerrel hajtottuk végre (TRIMBLE Explorer és egy pontra állít­ható, stabil antennás terepi adatgyűjtővel kombinált JA­VAD Legacy DGPS pozíciógyűjtés). A legnagyobb pon­tosságú JAVAD jelgyüjtését 500 kByte-ig (kb. 10 perc) végezve - 0,2 m pontosság érhető el, de a bázis és a mozgó (rover) vevő alkalmazásával a mérési pontosság centiméteres nagyságrendűvé emelkedett. Az alkalma­zott rendszer a WGS-84 referencia rendszert alkalmazza, így az adatoknak az általunk használt EOV koordináta­rendszerbe való transzformálása utófeldolgozással tör­tént. A mérések részletes leírása Tamás és Lénárt (1999), valamint Tamás és Bíró (2001) munkáiban található. 2.3. Az értékelt hidraulikai jellemzők A medergeometriai adatok alapján a víztest alaktani­lag jellemezhető az adott keresztszelvény esetében, egy­ben a leszármaztatott hidrológiai változók meghatározá­sához is szükségesek. A hagyományos alapadatok a geo­déziai és hidrográfiai, valamint távérzékelési és térinfor­matikai módszerekkel egyaránt mérhetőek és ellenőriz­hetők. A modellezett hidrológiai jellemzők az alábbiak­ban szerepelnek. Medergeometriai jellegű változók: - A vízszint tengerszint feletti magassága (m) mBf (Balti tenger feletti magasság) - Maximális medermélység (m) - Nedvesített keresztszelvény-terület (m 2) - Nedvesített keresztszelvény-kerület (Periméter) (m) - Víztükör-szélesség (m) - Hidraulikus sugár (m) = Nedvesített keresztszelvé­ny-terület/nedvesített keresztszelvény-kerület - Hidraulikus mélység (m) = Nedvesített keresztszel­vény-terület/víztükör-szélesség Az angolszász szakirodalom inkább a hidraulikus mélység fogalmát használja, a hazai a hidraulikus suga­rat, ezért célszerű mindkét adatot bevonni az elemzések­be. Széles vízfolyások esetében, amikor a víztükör-szé­lesség nagyobb, mint a maximális vízmélység 15—20 szorosa, azonosnak vehetjük a nedvesített keresztszel­vény-kerületet (periméter = P) a víztükör-szélességgel (D), így a hidraulikus sugár megegyezik a hidraulikus mélységgel. A lefolyással kapcsolatos változók: Vízhozam (m 3/s): Mért, vagy a vízhozam-görbéből származó adat Jelentősége: a vízi élővilág és az ember sokféle hasz­nálati és kockázati tényezője

Next

/
Oldalképek
Tartalom