Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
209 nagyságrendekkel magasabb volt a többi adathoz képest. A kiugróan magas érték mindhárom almintában mérhető volt, hasonlóan a korábbi évekhez (Tóth és mtsai 2008). Ennek oka, hogy a mederanyag ezen méret-tartományában az igen durva homok nagyon kis százalékban fordult elő, szinte csak detritusz jellemezte. Valószínűsíthető, hogy a finom kavics és igen durva homok (Bogárdi 1971) a két kőgát „megfogja", így csak a kisebb fajsúlyú, könnyen felkeveredő részecskék jutnak el és ülepednek ki ezen a partszakaszon. Az U frakció szervesanyagtartalma 5,8-9,3 % között változott, jó egyezést mutatva az irodalmi adatokkal: a mederanyagnak a legfinomabb frakciója tartalmazza legmagasabb arányban a szervesanyagot (pl. a nagy fajlagos felületen kialakuló biofilm formájában) (Leichtfried 1991). % 0.01 0.1 1 10 d, mm 2. ábra. A négy gödi mintavételi hely mederanyag szemösszetételi diagramja. Függőleges tengely: a vízszintes tengelyen leolvasott szemcsenagyságnál kisebb szemcsék mennyisége az egész anyag súlyszázalékában. A frakciók százalékos szervesanyag-tartalma 3. ábra. A mederanyag frakciók százalékos szervesanyag-tartalma a felső 5 cm-es rétegben (±a három alhely szórása). A mederanyag összes szervesanyag-tartalma A 4. ábra mutatja be a mederanyag frakciónkénti és összes szervesanyag-tartalmát (TBOM) felületre számított hamumentes száraztömegben kifejezve (g AFDW m" 2). GÖDI 1 helyen a bentikus szervesanyag, mind a négy frakcióban többé-kevésbé egyenlő arányban előfordul mindkét időpontban. GÖDI 2 helyen a TBOM több mint felét az UBOM (ultra fine benthic organic matter) frakció alkotja. GÖDI 3-as helyen mértük a legmagasabb bentikus szervesanyag-tartalmat, szembetűnő azonban, hogy ennek több mint 70%-át a V és UBOM alkotja. A C frakció magas szervesanyag-tartalma a frakció kis aránya miatt csak kb. 10 %-kal járul hozzá az teljes bentikus szervesanyaghoz. A sziget főág felőli oldalán folyásirányban haladva a TBOM mennyisége növekszik. A sziget alsó csúcsán (GÖDI 3) a összes szervesanyag három frakciója (C-, F-, VBOM) szignifikánsan magasabb (p < 0,05) a többi mintavételi helyhez képest. A mellékág (GÖDI 4) mederanyagának szervesanyag tartalma a GÖDI 2-es hely értékeivel mutat jó egyezést, ahol szintén az állóvíz a jellemző . 4. ábra. A frakciónkénti (C-, F-, V-, VBOM) és az összes (TBOM) bentikus szervesanyag területegységre vonatkoztatott mennyisége a Gödi sziget térségében 2006-ban. Következtetések A Gödi sziget egyes mintavételi helyein a felületegységre vonatkoztatott partikulált szervesanyag mennyisége és méret szerinti megoszlása jelentősen eltér. Három helyszínen a BOM fő tömegét a nagyon finom (V) és az ultra finom (U) frakcióban felhalmozódó szervesanyag adja. Elsősorban e két frakcióbeli növekedésből adódik, hogy a sziget partvonalán folyásirányban növekszik az összes bentikus szervesanyag mennyisége. Nagy folyók mederanyagának összetételére igen kevés adat áll rendelkezésre. Nehezíti az összehasonlítást, hogy a szerzők eltérő mérettartományokkal, szervesanyag-meghatározási módszerekkel dolgoznak (izzítási veszteség, kémiai oxigénigény, TOC mérés). Százalékosan kifejezett szervesanyag-tartalom adatok azonban több helyen is fellelhetőek. Clarke és Wharton (2001) dél-angliai folyókon végzett kutatásai során 2-21% közötti, House és Denison (2002) 0,6-19% közötti szervesanyag-tartalmat talált. Carpentier és mtsai (2002) a Szajna folyó mederanyagában 0,8-26% közötti szervesanyag-tartalmat írt le. Poot és mtsai (2007) a Dommel folyó (Belgium) mederanyagában mért 0,97-16,6% közötti szervcsanyag-tartalomról számol be, míg Lin és Chen (1998) mérései szerint a Tao-Chen folyóban 1,8-2,4%, a
