Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

208 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. szervesanyagot. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy az áramlási viszonyok alapvetően meghatározzák a bentikus szervesanyag (benthic organic matter: BOM) összetételét, tér- és időbeli megjelenését. A legnagyobb változékonyságot a mederanyag durva frakciója (2360710pm) mutatta: szervesanyag tartalma 43,9±28,0% a lassabb, és 21,4±23,3% volt a gyorsabb áramlású helyeken. A legszűkebb tartományban az ultra finom frakció (63-0,45 pm) szervesanyag-tartalma mozgott: 11,9±2,6 % a lassabb, és 13,3±2,2% gyorsabb áramlású helyeken. Legalacsonyabb szervesanyag-tartalom a nagyon finom (250-63 pm) frakció esetén adódott: 4,7±2,4 % volt a lassabb, és 3,1±1,2 % a gyorsabb áramlású helyeken. A mélységi vizsgálatok, és az ezekkel párhuzamosan futó makro- és meiofauna kutatások (Bódis 2007, Oertel és mtsai 2007) eredményei azt mutatták, hogy a bentikus anyagforgalom döntően az üledék felső 5 cm-ében zajlik, ezért további részletes vizsgálataink elsősorban erre a rétegre koncentrálnak. Jelen kutatás célja az volt, hogy egy, a folyószakasznál kisebb léptékű depozíciós térségben (egy kb. 1 km hosszúságú sziget környezetében) kimutassuk, a lokálisan eltérő áramlási viszonyok következtében hogyan alakul a mederanyag összetétele és annak szervesanyag-tartalma. Anyag és módszer Mintavételi helyek A vizsgálatokat a magyar Duna középső szakaszán, Gödnél (1669 fkm), a Gödi sziget környezetében végeztük. A sziget kb. 1 km hosszú, mellékágában átfolyás egy keresztgát és a feltöltődés miatt csak 250 cm-es (Budapesti vízmérce) vízállás felett tapasztalható. Négy helyszínen vettünk mederanyag mintát, a parttól kb. 4-6 m-re, 0,6-0,8 m-es mélységből (/. ábra). GÖDI 1: A sziget felső csúcsán, a főág felé eső oldalon; lapos, kemény kavicsos part; 0,47 m/s áramlási sebesség. GÖDI 2: A sziget főági oldalán található felső sarkantyú feletti öblözet; laza, iszapos-agyagos alzat; állóvíz. GÖDI 3: A sziget alsó csúcsánál, a főág felé eső oldalon (a két sarkantyú alatt); homokos part; 0,61 m/s áramlási sebesség. GÖDI 4: a mellékágban; laza iszapos-agyagos üledék; állóvíz (a mintavételeket megelőzően 11, ill. 49 nap óta nem volt tartós átfolyás). környezetében Mintavételi módszerek Mederanyag mintát core-mintavevővel (d = 20 cm) vettünk 5 cm-es mélységig. A mintavevőt kézi erővel mélyítettük az alzatba, az üledék feletti vízoszlopot szivattyúval távolítottuk el. Minden helyszínen több almintát vettünk, egymástól 1,5-2 m távolságra, melyekből három-három került feldolgozásra. A mintákat polietilén edényekben fagyasztva tároltuk a feldolgozásig. Mintavételi időpontok A négy helyszínen két alkalommal vettünk mintát: 2006. júliusban, egy tavasztól több hónapon keresztül csökkenő vízállású periódus végén (210 cm), ill. 2006. októberben, egy tipikusan őszi, alacsony vízállású időszakban (100 cm). Min fafeldolgozás A mintákat nedves szitálással az alábbi frakciókra bontottuk: durva (C: Coarse, 2360-710 pm), finom (F: Fine, 710-250 pm), nagyon finom (V: Very fine, 25063 pm), ultra finom (U: Ultra fine, 63-0,45 pm). A frakciók arányát százalékosan adtuk meg, 105 C°-on szárított tömegre vonatkoztatva. A szemösszetételi görbék elkészítéséhez 20 szűrőből álló szitasort alkalmaztunk (Keck* Sieve Shaker Kitt). A frakciók szervesanyag-tartalmát az izzítási veszteség (550 C°-on 4 óra) mérésével, gravimetriás módszerrel határoztuk meg (Heiri és mtsai 2001), három párhuzamos alkalmazásával. A variancia analízis a Statistica 5.1 programcsomaggal készült. Eredmények és megbeszélésük Mederanyag frakciók A mederanyag szemösszetételi diagramjai alapján (2. ábra) élesen elkülöníthetők az álló- és folyóvízi helyek, de ez utóbbiak közti különbség is kimutatható a sziget felső (GÖDI 1) és alsó (GÖDI 2) csúcsán. A sziget felső csúcsán (GÖDI 1) az U frakció elhanyagolható arányban van jelen (1,1 ±0,2 %), a mederanyag több mint 80 %-át az F és V frakció alkotja. A két mintavételi időpontot összevetve jelenetős különbség csak a szórás adatokban látható, ami azt mutatja, hogy a kis vizes időszakban a sziget felső csúcsán már néhány méteres körzetben is jelentős eltérés tapasztalható a frakciók arányában. GÖDI 3 helyen - szintén áramló víz mellett a mederanyag kb. 90 %-át az F és V frakció adja (ebből 70 % körüli a V frakció), és kb. 5%-os arányban megjelenik az U frakció is. A két időpontban vett minta a C frakció arányában tér el egymástól, a kis szórás adatok az alhelyek közti jó hasonlóságot mutatják. GÖDI 2 helyen - a sarkantyú feletti öblözetben - a mederanyag több mint 20 %-át kavics és homok alkotja. Az áramlás hiányában, a felette elhelyezkedő GÖDI 1 helyhez képest az U frakció aránya 10 %-ra növekszik. A viszonylag magas szórás adatok azt mutatják, hogy az egyes alhelyeken jelentős különbségek vannak. A mellékág medrében (GÖDI 4) a mederanyag mind a négy frakcióval képviselve van, őszre a V frakció aránya 65 %-ra növekszik párhuzamosan a C és F frakció csökkenésével. A C, F, V frakciók szervesanyag-tartalma rendkívül alacsonynak bizonyult (3. ábra). Az átlag értékek egy esetben haladták meg a 2 %-ot: a GÖDI 3-as helyen a C frakció szervesanyag-tartalma a nyári mintavételkor