Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
207 Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a mintavételben nyújtott segítségért, Málnás Kristófnak, Antal Lászlónak, Gál Lajosnak, a statisztikai kiértékelésért László Zoltánnak és Lőrincz Tamásnak. Irodalom Bancsi, I. 1986: A kerekesférgek (Rotatoria) kishatározója I. - Vízügyi hidrobiológia. 15: 171 pp. Bancsi, I. 1988: A kerekesférgek (Rotatoria) kishatározója II. - Vízügyi hidrobiológia. 17: 173 - 538. Braun-Blanquet, J. 1964: Pflanzensoziologie. Springer Verlag Wien. New York. De Vries, D. R. - Stein, R. A. 1991: Comparsion of three Zooplankton samplers: a taxon -specificassessment. Journal of Plankton Research Vol. 13nol: 53-59 Gulyás, P. 1974: Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia. 2. VÍZDOK. Budapest. 1-248. Gulyás, P. -Forró, L. 1999: Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója 2. (bővített kiadás) - Budapest, KGI. Vízi Természet és Környezetvédelem. 9: 237 pp. Tube sampler application in shallow standing water Tóth, A.' - Zsuga, K. 2- Lukács B. A. 3 - Nagy S. A,' 'Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, H-4032. Debrecen, Egyetem tér 1, 2 VITUKI Kht. 1095. Budapest, Kvassay J. u. 1. Hungary 3 Bioaquapro Kft., 4032. Debrecen, Soó Rezső u. 21 Abstract: By the Zooplankton assotiation (Rotatoria, Cladocera, Copepoda) the deeper water stara are important. For representative sampling of the Zooplankton assemblages the total water column could be sampled. In our Department we developed a 2 meter long tube sampler which is suited to collect Zooplankton from the deepest region of the water column with the diameter of 16 cm (to decreased the turbulence with the enlarged diameter). In 2006 on 10 t h July we sampled in a large Trapa natans assotiation in the area of Kisköre Reservoir in the basin of Poroszló. We differentiated four coverage type (open water, 50 %-, 75 %-, 100 %-covered area). This paper shows our results in comparing two sampling methods: pump sampling and tube sampler in these areas. Key words: backwater, Kisköre Reservoir, Zooplankton (Rotatoria, Cladocera, Copepoda), tube sampler. Koste, W. 1978: Rotatoria. Die Rädertiere Mitteleuropas 2. Auflage I. - Gebrüder Bomtraeger, Berlin - Stuttgart 234 pp. Koste, W. 1978: Rotatoria. Die Rädertiere Mitteleuropas 2. Auflage II. Gebrüder Bomtraeger, Berlin - Stuttgart 673 pp. Kutikova L .A. 1970 : Kolovratki fauni SzSzSzR (Rotatoria) Akademii nauk SzSzSzR Vip. 104. Leningrad Masson. S -Pinel-Alloul. B. - Méthot, G. - Richard, N. 2004: Comparison of nets pump sampling gears to assess Zooplankton vertical distribution in tratisfied lakes. Joum. of Plankton Res. 26/10 1199Pace. L. 1986: An empirical analysis of Zooplankton community size structure across lake trophic gradients. Limn. Oceanogr., 31(1), 45Sandilands, K. A. - Hann B. J. 1996: Effect of fish and submerged macrophytes on the abundance of Zooplankton in praire wetland. UFS (Delta Marsh) Annual Report, Vol. 31, 58-62 Németh, P. - G.Tóth, L. - Parpala, L. - Padisák, J.2002: Különböző balatoni Zooplankton gyűjtő eszközök és tömörítési eljárások hatékonyságá nakösszehasonlítása. Hidrol. Közi. Vol. 82 .:I-XII. 9092 Zánkai és Ponyi J 1986: Composition and feeding of Crustacean zooplank ton community in a shallow temporate lake (Lake Balaton, Hungary). Hydrobiologia 135 131-147 A mederanyag összetételének és szervesanyag-tartalmának heterogenitása egy depozíeiós partszakaszon, a Duna középső szakaszán Tóth Bence - Oertel Nándor MTA ÖBKI - Magyar Dunakutató Állomás, 2131. Göd, Jávorka Sándor u. 14. (tbenc@botanika.hu Kivonat: Jelen kutatás célja az volt, hogy a folyószakasznál kisebb léptékű depozíeiós térségben (egy kb. 1 km hosszúságú sziget környezetében) kimutassuk, hogyan alakul a mederanyag összetétele és annak szervesanyag-tartalma a lokálisan eltérő áramlási viszonyok következtében. Mintát core-mintavevővel (d = 20 cm) vettünk 5 cm-es mélységig. A mederanyag szemösszetételi diagramjai alapján élesen elkülöníthetők az álló- és folyóvízi helyek, de ez utóbbiak közti különbség is kimutatható a sziget felső és alsó csúcsán. A durva, finom és nagyon finom (C, F, V) frakciók szervesanyag-tartalma rendkívül alacsony, az átlag értékek egy esetben haladták meg a 2 %-ot. Az ultra finom (U) frakció szervesanyag-tartalma 5,8-9,3 % között változott, jó egyezést mutatva az irodalmi adatokkal. A Gödi sziget egyes mintavételi helyein a felületegységre vonatkoztatott partikulált szervesanyag mennyisége és méret szerinti megoszlása jelentősen eltér. Három helyszinen a bentikus szerves-anyag (BOM) fő tömegét a nagyon finom (V) és az ultra finom (U) frakcióban felhalmozódó szervesanyag adja. Elsősorban e két frakcióbeli növekedésből adódik, hogy a sziget partvonalán folyásirányban növekszik az összes bentikus szervesanyag. Más nagy folyókon végzett kutatások eredményeivel összevetve az általunk vizsgált dunai mederanyag (százalékban kifejezett, száraz tömegre vonatkoztatott) összes szervesanyag-tartalma viszonylag alacsony értékeket mutat, és szűk tartományban mozog. Kulcsszavak: mederanyag, szervesanyag, méret szerinti frakcionálás, Duna Bevezetés A szervesanyag a vízi ökoszisztémákban oldott, vagy partikulált formában lehet jelen. A partikulált szervesanyag méretétől és a víz áramlási sebességétől függően a lebegőanyag részeként, vagy a mederanyagban kiülepedve szolgál a szervezetek táplálék és energia forrásaként. Áramló vizekben, különösen folyók esetén, a lebegtetett és a görgetett hordalék tér- és időbeli megjelenése - ahogyan az oldott anyagok koncentrációja is - jelentős heterogenitást mutat, elsősorban a vízjárástól függően. Számos tényező (a vízjárás, a meder morfológiája, folyószabályozás, antropogén hatások, helyi csapadék viszonyok) együtt befolyásolja, hogy egy partszakaszon milyen mennyiségű és minőségű hordalék ülepszik ki, vagy szállítódik el onnan. Az összetettség és bonyolult kapcsolatrendszer teszi nehézzé a nagy folyók kutatását, ezért viszonylag kis számú - ebben a témakörben fellelhető - vizsgálati eredmény született az elmúlt évtizedekben {Sutherland 1998). 2004-ben a dunai szervesanyag több mint három évtizedes adatsorainak értékelésével alapoztuk meg a folyó szervesanyag-forgalmának kutatását {Tóth és mtsai 2005), majd a mintavételi helyek kiválasztása, a mintavételi és feldolgozási eljárások kidolgozása után két különböző morfológiájú depozíeiós, és egy eróziós partszakaszon vizsgáltuk a mederanyag összetételét és szervesanyag-tartalmát {Tóth és mtsai 2006, 2008). A különböző átmérőjű (4 és 20 cm) és felületű (12,6 és 314,0 cm 2) core-mintavevőkkel vett minták eredményei jó egyezést mutattak. Míg az előbbi a mélységi vizsgálatokhoz, addig az utóbbi az üledékfelszín különböző szempontú vizsgálatához biztosít megfelelő mennyiségű meder- és
