Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
161 redményeket alcsaládok, génuszok és fajok, sőt fejlődési stádiumok és ivarok szerint is megadni. A vizsgált négy család egy-egy képviselőjénél (5. ábra) a testfelépítésből és a testméretből adódó hasonlóságok és különbségek jól tükröződnek, hiszen a Gomphidae, a Corduliidae és a Libellulidae családok fajai ilyen szempontból sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint az Aeshnidae családba tartozó fajokhoz (jelen esetben az Anaciaeschna isosceles-hez). Az Aeshnidae család három alcsaládjába tartozó egyegy vizsgált faj értékei viszont markánsan elkülönülnek egymástól (6. ábra), mutatva azt a szabad szemmel is jól látható különbséget, ami a család legkisebb termetű hazai képviselőitől (Brachytroninae: Brachytron pratense) a közepes méretüeken át (Aeshninae: Aeshna affinis) a legnagyobbak ig (Anactinae: Anax parthenope) ível. Viszonylag jelentős eltérés akár egy génuszon belül is előfordulhat. A Libellula génuszba tartozó három vizsgált fajból a robusztusabb L. depressa értéke számottevően eltér a L. fúlva és a L. quadrimaculata egymáshoz nagyon hasonló értékeitől (7. ábra). Ezek az adatok jól mutatják, hogy a taxonómiai szempontból egymáshoz közeli fajok esetében is célszerű méretbeli és energiatartalmi kategóriákat elkülöníteni, hiszen a fajok testfelépítésük és életmódbeli sajátságaik miatt tömegükben és kalóriaértékükben is jelentősen eltérhetnek egymástól. Többé-kevésbé hasonló következtetésekre jutottunk a fejlődési stádiumok és az ivarok szerint eddig végzett vizsgálataink során is (8. ábra). Az Anaciaeschna isosceles esetében például azt tapasztaltuk, hogy a hím és a nőstény imágók közötti különbség elég jelentős, mégpedig a nőstények javára. Az imágók és az utolsó stádiumos lárvák közötti különbség is nyilvánvaló, a lárvák javára. A lárvák esetében viszont az eltérés jóval kisebb mértékű, és csak a testtömegnél észlelhető. Összefoglalás A dolgozat a Parr 1341 típusú oxigénbombás kaloriméter alkalmazhatóságát mutatja be a szitakötőknél, azzal a céllal, hogy a csoport anyagforgalmi sajátosságaira és szerepére adatokat nyerjünk. Munkánk során 9 faj egyedeinek testméretadatait, nedves és száraz testtömegértékeit és energiatartalmát vizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy a testtömeg jelentős mértékű változása a testméretek viszonylag csekély mértékű változását vonja maga után. A kalóriatartalom és a testtömeg közötti összefüggés viszont szoros, s a taxonok, az ivarok és a fejlődési stádiumok szerinti eltérések is jól követhetők. Köszönetnyilvánítás Dr. Beke Dezső tanszékvezető egyetemi tanárnak és Harasztosi Lajosnak (DE Szilárdtest Fizika Tanszék, Debrecen) a berendezés működtetésében nyújtott segítségért, Némeczky Margitnak pedig a módszertan kidolgozásában való közreműködésért mondunk köszönetet. Az Öveges József program OMFB-01569/2006 számú pályázatán elnyert támogatás az anyag összeállítását és bemutatását tette lehetővé. Irodalom Dévai Gy. 1978: A magyarországi szitakötő (Odonata) fauna taxonómiai és nómenklatúrái revíziója. - A debreceni Déri Múzeum 1977. évi Evkönyve: 81-96. Farkas A. - Prill É. — Jakab T. - Miskolczi M. — Grigorszky I. - Dévai Gy. 2007: Szitakötők (Odonata) testtömeg- és testméretadatainak elemzése. - Hidrol. Közi. 87/6: 31-34. Mortimer, C.H. — Moore, W.H.: 1971 The use of thermistors for the measurement of lake temperatures. - Int. Verein, theor. angew. Limnol., Mitteilung 18:1-V. Cummins, K.W. - Wuycheck, J.C. 1971: Caloric equivalents for investigations in ecological energetics. - Int. Verein, theor. angew. Limnol., Mitteilung 18: 1-158. Paine, R.T.. 1971 The measurement and application of the calorie to ecological problems. - Ann. Rev. Ecol. Syst. 2: 145-164. Analysis of the results of calorimetrical investigations on dragonflies (Odonata) Prill, É.' - Farkas, A. 1 - Jakab, T. 2 - Nagy, S.A. 1 - Dévai, Gy. 1 "Department of Hydrobiology, Faculty of Science and Technology, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary 2Kossuth L. Secondary Grammar-School, Baross Gábor út 36, H-5350. Tiszafüred, Hungary Abstract: Within the scope of the Hungarian Odonatological Database, data collection and analysis regarding the matter circulation features and function of home dragonfly species has been started at the Department of Hydrobiology of the University of Debrecen. In the framework of the programme at first the body size and mass have been investigated than calorimetrical investigations were started, too. First, the implementation and usage method of the oxygen bomb calorimeter (Parr 1341 Plain Oxygen Bomb Calorimeter, Parr Instrument Company, Moline, Illinois, USA) is expounded in our article. Afterwards, the followings are presented from our all-time achievements. The comparison of the caloric content is made between the dragonflies (Anisoptera) with typical species of four families (Aeshnidae: Anaciaeschna isosceles, Gomphidae: Gomphus vulgatissimus, Corduliidae: Cordulia aenesturfosa, Libellulidae: Libellula fulva) in case of both sexes; within one family (Aeshnidae) in case of the typical species of three subfamilies (Brachytroninae: Brachytron pratense , Aeshninae: Aeshna affinis, Anactinae: Anax parthenope) of both sexes; within one genus (Libellula) in all three indigenous species (L. depressa, L. fulva, L. quadrimaculata) in case of the males; both development stages (larval and adult) within one species (Anaciaeschna isosceles) in case of both sexes. Finally, relation between the data of body size, body mass and calorie content was researched for. We have found that a significant change in body mass results in an apporoximately minor change in body size. However, there is a close interrelation between calorie content and body mass, and the differences based on taxons, sex, and developmental stages are clearly visible. Key words: Calorimetria, body mass, body size, dragonflies (Odonata), larvae, adults, male, female.
