Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
236 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. Nem kaptunk korrelációt a keszegféléket tömörítő „B" csoportra (3. ábra). Ennek oka, hogy a fogási adatokban több eltérő szaporodási stratégiával rendelkező faj együtt szerepel, valamint, hogy a tömeges halpusztulások folyamatosan ezt a csoportot érintették leginkább. Az adatok kiértékelését nehezíti, hogy a halászati adatbázisban a keszegféléket (Abramis brama, Blicca bjoerkna, Rutilus rutilus, Scardinius erythrophthalmus) egy csoportba sorolják. A halászati módszerek megváltozása, valamint a halászat intenzitásának csökkenése is okolható a fogások ingadozásaiért. A fogásoknál figyelembe kell venni a hálók szelektivitását. A halászati hasznosítás ugyanakkor jelentősen befolyásolja a Balatonban élő halállományt, ennek hatásait az utóbbi években több tudományos munka tárgyalta (Bíró 2001, Ponyi 2001). Nem szabad elfelejteni, hogy a Balatonon a különböző időszakokban a halászati módszerek is különbözőek voltak és folyamatosan változtak (a kerítőháló mérete és alkalmazásának időszaka, a gardaháló használatának időintervalluma), ami bizonyos esetekben csökkenti az adatok öszszevethetőségét. A vízszint változása a fogásokra nem csak a fogásokon keresztül hat, hanem - a vízmélységnek, a vízi-növényzet mennyiségének és fajösszetételének változásait követően — fizikailag is befolyásolja a különböző halászati módszerek alkalmazhatóságát, és ezáltal az elérhető fogásokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy a halállomány megváltozását humán és természetes hatások együttesen okozzák. A humán hatások közül leglátványosabbak a tömeges halpusztulások. A pusztulások érinthettek egy fajt (1991: angolna), de többször sok faj együttes tömeges elhullását regisztrálták (1965, 1975). E hatások együttes vizsgálata többváltozós statisztikai módszerek alkalmazásával a közeljövő feladata. Köszönetnyilvánítás: Köszönettel tartozunk Szabó Istvánnak, aki rendelkezésünkre bocsátotta a BHRT adatsorait, ezzel segítve munkánkat. Irodalom: Bíró P. (1981): A Balaton halállományának strukturális változásai. A Balaton-kutatás újabb eredményei II. VEAB Monogr. 16, 239-275. Bíró, P., 1991: A fogassüllő ( Sandra luciperca L.) populáció dinamikája és biológiai szerepe a Balatonban. Dokt. (DSc) értekezés, p. 216. Bíró, P., 2001: A Balaton állattani kutatásainak főbb eredményei. Halászat 94(2):49-54 Bíró, P., 2002: A Balatoni halállomány hosszú idejű változásai. - Állattani közlemények (2002) 87:63-77. Bíró, P., 2000: Changes in Lake Balaton and its fish populations. In: A. Rossiter, H. Kawanabe (EDS.) Biology of Ancient Lakes: Humans Culture and Biodiversity. Advances in Ecological Research, Vol 31.- Academic Press, London, pp 599-611. Koncsos, L„ Honti, M. és Somlyódy, L. £2004) A Balaton vízháztartásának statisztikai vizsgálata. Vízügyi Közlemények Kundzewicz, Z. and Somlyódy, L. (1997): Climatic Change Impact on Water Resources - a Systems View. - Water Resources Management 11. Lake, P. S„ Palmer, M. A., Bíró, P., Cole. J.. Covich, A. P., dahm, C., Gibert, J., Goedkoop, W„ Martensk, K, Verhoeven, J, (2001): Global change and the Biodiversity of Freshwater Ecosystem: Impacts on Linkage between Above-Sendiment and Sendiment Biota. BioSience 50(12): 1099-1104. Lukács, K. (1932): A Balaton halai gyakoriságáról. Magyar Biol. Kut. Münk. 5, 17-27. Paulovits G., P. Bíró (1991): Hydroacoustic studies on fish stock distribution in Lake Balaton. - Verh. Internat. Verein. Limnol. 24, 25172518. Paulovits G„ I. Tátrai, P. Bíró, M. Perényi, Gy. Lakatos (1994): Fish stock structure in the littoral zone of Lake Balaton. - Verh. Internat. Verein. Limnol. 25, 2162-2163. Paulovits G„ G. Borbély, L. G. Tóth, N. Kováts (2007): Effects of water level fluctuation on reproduction and spawning habits of fish species in lake Balaton. - Environ. Engineering and Management, Vol. 6, No. 5, pp. 467/471. Ponyi, J., (2001): Áttekintés a Balaton faunisztikai kutatásáról és faunájának összetételéről. - Állattani Közlemények 86: 3-13. Somlyódy, L. (2004): A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni? - Vízügyi Közlemények Tátrai, /., Jussi, K, Merja, K, Paulovits , G„ Józsa, V, (2000): A Balaton halállományának struktúrája a parti övben. - Halászat 93(4): 174-181. Tölg L., Specziár A.. Bíró P. (1998): A halállomány faj szerinti összetételének vizsgálata paneles kopoltyúhálóval a Balaton parti sávjában. - Halászatfejlesztés 22. Vutskits Gv. (1897): A Balaton halai és gyakoriságuk. - Természettud. Közi. 29, 593-595. Effects of water level fluctuation on fish catch in Lake Balaton Wriperth, A - Paulovits, G. - Staszny, A. Abstract: Research on the spatial and temporal analysis of fish composition in Lake Balaton covers practically 100 years. Investigation of altered population dynamics has become necessary due to drastic water level decreases induced by global climate change. This paper reports on how catches of some economically important fish species have changed in parallel with water level fluctuations, based on data of app. 100 years. Key words: Lake Balaton, fish catch, water level fluctuations.
