Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

74 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. 17 Galga Galgagyörk 2003.10.29 1 18 Tama Jászberény 2003.10.29 9 19 Tarna Jászjákóhalma alatt 2004.09.30 7 20 Tama Jászjákóhalma 2003.08.23 1 21 Tarna Tarnaörs 2003.10.29 1 22 Tarna Zaránk 2003.06.16 6 23 Tarna Nagy fügéd 2003.06.16 1 24 Tama Kál 2003.06.16 8 25 Tama Kompolt 2003.06.25 5 26 Tama Aldebrő 2003.08.03 1 27 Gyöngyös-p. Tarnaörs 2003.10.29 1 28 Gyöngy ös-p. Tarnaörs 2005.09.29 9 29 Gyöngyös-p. Jászárokszállás 2003.10.29 2 30 Bene-patak Zaránk 2005.09.13 9 31 Bene-patak Nagy fügéd 2003.06.16 2 32 Bene-patak Nagyút 2003.06.16 1 33 Tamóca Nagyút 2003.09.22 1 34 Hányi-ér Pély 2004.08.31 1 35 Laskó Újlőrincfaiva 2003.10.03 5 36 Laskó Poroszló 2003.10.03 1 37 Laskó Mezőtárkány 2003.10.12 8 38 Eger-patak Négyes (1. lelőhely) 2003.08.30 2 39 Eger-patak Négyes (2. lelőhely) 2003.08.30 2 40 Csincse Négyes (1. lelőhely) 2003.08.30 3 41 Csincse Négyes (2. lelőhely) 2004.07.23 4 42 Hejö Hejőkürt 2003.10.12 12 43 Sajó Kesznyéten 2006.10.20 1 44 Sajó Sajóörös 2006.10.20 1 45 Sajó Girincs 2004.10.07 I 46 Takta Kesznyéten 2004.10.07 1 47 Cseh-árok Ludas 2005.11.06 13 48 Cseh-árok Nagy fügéd 2005.11.06 6 A táblázatban szereplő lelőhelyek földrajzi fekvése - egyező sorszámaik révén - az 1. ábra térképvázlatán azonosítható. /. ábra. A tarka géb észlelési helyei A folyami gébet Magyarországon elsőként a Balatonban mutatták ki (Bíró, 1971), majd 1984-ben a Duna dél-magyarországi szakaszáról is előkerült (Pintér, 1989). A következő években látszólag megtorpant a terjeszkedése, de 1993-ban már a Tisza-tó körzetében tünt fel (Harka, 1993). Később kiderült, hogy a faj a Tisza alsó és középső szakaszán, Szerbiában és Magyarországon egyaránt jelen van 0Guelmino, 1994; Györe & al., 2001). Az utóbbi évtizedben nagy mértékű terjedése figyelhető meg a Közép-Duna hazai szakaszán és mellékfolyóiban (Sallai, 2002; Erős & al., 2005; Tóth & al., 2005), valamint a Tiszában és mellékfolyóiban (Harka & Szepesi, 2004c). Úgy tűnik, hogy a folyami géb a tarka géb által már korábban meghódított vizeket kezdi benépesíteni, annak nyomában terjed. A folyami géb előfordulását 6 víztérben, ill. 15 lelőhelyen sikerült kimutatnunk faunisztikai mintavételeink alkalmával. Erre vonatkozó adatainkat a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat. A folyami géb észlelési adatai Lelőhelyek sorszáma Vízterület Település Észlelés dátuma Egyedszám 1 Zagyva Zagyvarékas alatt 2004.09.30 2 2 Zagyva Uj szász 2004.09.30 2 3 Zagyva Jánoshida 2004.09.30 3 4 Zagyva Alattyán 2004.09.30 1 5 Zagyva Jásztelek alatt 2004.09.30 6 6 Zagyva Jászberény 2005.09.13 2 7 Bene-patak Ludas 2006.05.01 2 8 Laskó Újlőrincfaiva 2003.10.03 4 9 Laskó Poroszló 2003.10.03 3 10 Laskó Mezőtárkány 2003.10.12 1 11 Eger-patak Négyes (1. lelőhely) 2003.08.30 1 12 Eger-p.(Rima) Poroszló 2004.08.13 1 13 Csincse Négyes (2. lelőhely) 2004.06.20 1 14 Csincse Mezőnagymihály 2004.07.23 1 15 Kácsi-patak Mezőkeresztes 2003.08.30 1 A táblázatban szereplő lelőhelyeket - sorszámukat is feltüntetve - a 2. ábra térképvázlata mutatja. 2. ábra. A folyami géb észlelési helyei Értékelés Az utóbbi évek intenzív mintavételeinek köszönhetően a két gébfaj terjeszkedését sikerült nagy vonalakban nyomon követni a Közép-Tisza vizsgált mellékfolyóinak vízrendszerében. Erre vonatkozó tapasztalataink a következőkben foglalhatók össze: - A tarka géb a Közép-Tisza szinte mindegyik mellékvízébe fölhatolt, míg a folyami géb kevesebb vízfolyásban teijed. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a folyami géb 6 évvel később jelent meg a Közép-Tiszában, mint rokona, tehát a terjedésre kevesebb idő állt rendelkezésére. - A gébfajok egy új víztípust, a kis vízhozamú patakokat is kezdik benépesíteni. Ebben szerepet játszhat, hogy a Közép-Tiszában túlszaporodott állomány gyakorlatilag már elfoglalta a megfelelő habitatokat, ezért az állomány egy része új élőhelyekre kényszerült, és ott stabil populációt hozott létre.