Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Muszkalay László: Kutatási tapasztalatok összefoglalása

MUSZKALAY L.: Kutatási tapasztalatok összefoglalása 13 névleges átbukási magasság esetében. A hitelesítések i­gen rossz áramlási viszonyok között végezhetők. A víz­mércék egyes vízállásoknál nem reprezentálják a tényle­ges vízszintet a keresztáramlások miatt. A szintezéssel végzett ellenőrzések 5-10 cm-es eltéréseket mutattak e­gyes esetekben. (106 a. és b.) 1.3. Szivornvák 19.B A szivornyák kis nyomáskülönbség esetén peri­odikusan belevegőzhetnek (Kisköre), és ennek megfele­lően átfolyási tényezőjük is periodikusan változhat. [13] (5)(6)(10)(11) 1.4. Mérőműtárgyak 74. A bukókra vonatkozó nemzetközi szabvány négy­féle összefüggés alkalmazását engedi meg egyidejűleg, holott az összehasonlításuk alapján 3,5-4 %-os eltérése­ket mutattam ki, pedig az alaptűrésük 1-1,5 %-os lenne. Emiatt a vízügyi szabványba csak egy összefüggés alkal­mazását javasoltam. (Kindsvater és Carter-féle egységes összefüggés). Ez az összefüggés felel meg legjobban az általunk végzett méréseknek. A nemzetközi szabvány a bukók al­kalmazását áramlástanilag három típusú sebesség-elosz­láshoz köti (± 20 %-os sebességeltérés a középsebesség­hez képest) a vízállás-észlelés szelvényében. A gyakorlat azt mutatta, hogy a számos alkalmazási feltétel közül ez a legnehezebben ellenőrizhető (figyelembe vehető) és a legsúlyosabb. Ennek a jellemzőnek a számszerűsítésére javasoltam, hogy a sebesség számtani és mértani közepé­nek hányadosa ne legyen nagyobb 1,01-nél Az alvízi visszahatás már akkor megkezdődik, amikor az alvíz a bukóéit 10 cm-re megközelíti, mivel sugár­alakváltozás következik be, ami változtatja az átfolyási tényezőt. így lehet a kritikus sebességen keresztül is be­folyásolni alulról az átfolyást. Ugyanakkor, ha megenge­dünk 3-4 %-os eltérést a számított vízhozamban, vi­szonylag nagy (10 %-os) visszahatás is számításon kívül hagyható. A nagy kiemelés (magas bukó) kizárhatja az alvízi visszahatást, de igen rontja a hozzáfolyás sebességelosz­lását. Ezt általában a tervezők nem veszik figyelembe, pedig emiatt az összefüggések állandói 10-15 %-kal is eltérhetnek a szabványban megadottaktól, tehát a bukó csak hitelesítés után használható és akkor is korlátozott pontossággal. A Toulouse-i összefüggés ugyan figyelem­be veszi az érkező áramlás sebesség-magasságát a kö­zépsebesség alapján, de a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben (Kunhegyes, Ganz-MÁVAG) olyan nagy a sebességeloszlás egyenetlensége, hogy a középsebesség nem értelmezhető egyértelműen a holtterek miatt (fenék közelében). Emellett az ilyen áramlás felszíne nem sík, hanem időben és vízhozamtól függően többszörösen vál­tozóan görbült felület, aminek alapján a mérőmagasság nem határozható meg az előírt pontossággal. A későbbi­ekben ezen hiányosságok ellenére az országos szabvány az ISO alapján készült, bár a bíráló bizottság elismerte, hogy a vízügyi szabvány egyértelműbb és körültekintőbb a nemzetközinél. [70] (52) 85. Javaslat műanyagból, alumínium lapból kialakít­ható típus Parshall-csatornák kialakítására (teljes méret­választék). Alapműtárgy betonból, előregyártott mérőe­lemek gondos behelyezése és utóbetonozással való rög­zítése. Az elkészült berendezések (3 db) ellenőrzése. Egy helyen az uszadékból (vatta) való lerakódás miatt a me­rülő-úszós vízszint-érzékelő térfogatsúly-változása kö­vetkezett be. Itt rendszeres tisztításról (2-3 naponta) kel­lett gondoskodni. Készült olyan berendezés, amelyik au­tomatikusan, óránként vízmintát vett, a vízhozammal a­rányos térfogattal. így az összegzett vízminta szálasa­nyag-tartalma (kartonlemez rostanyaga) arányos volt az ülepítőbe érkező és onnan távozó összes anyag mennyi­ségével, ellenőrizhető volt az üzem technológiája és az ülepítő hatásfoka. (A gyártókkal való együttműködés) 91. A Hévízi tó elfolyó vizét egy hosszú bukóval, egy fa zsiliptáblával, és egy kiemelhető uszadék-leeresztő táblával mérik. A bukón 8-10 cm-es átbukás van, amit mm-es pontossággal kellene regisztrálni, mivel idősza­konként a szél hatására cm-es kilendülések vannak, és e­miatt az időszakonkénti leolvasásokat 15-20 %-os hiba terhelheti. A fa zsilipen az átfolyás jellege alulról változóan be­folyásolt kifolyás. A fatábla felhúzásnál torzul, emiatt a zsilipnyílás meghatározása bizonytalan. Mérésre így nem alkalmas. Az uszadék leengedő alvize nyitás után igen gyorsan emelkedik, és a felvíz és alvíz szintje kiegyenlí­tődik. Mérésre ugyancsak nem alkalmas. Az elvégzett vízhozammérések bizonytalansága nagy, főleg a vízlengések miatt. Pl. mire a méréssel elérnék a nagyobb sebességű helyeket, ott is lecsökken a sebesség (a ténylegesnél 25-30 %-kal kisebb mért érték), vagy fordítva, a ténylegesnél (átlagosnál 25-30 %-kal) végig nagyobb sebességeket mérnek. A tavat köbözésre nem lehet használni, mivel a kör­nyező terület annyira vízáteresztő, hogy a ki- vagy visz­szaszivárgó víz mennyisége nem hanyagolható el, és mennyisége nem számítható. Későbbiekben elég nagy méretű úszóval ellátott, fele­zett (osztott) bukó készült, rajzoló vízmércével. így az átbukási magasság már jól észlelhető volt, de a bukóéi magasságában cm-es eltérések voltak a hossza mentén. A forráskráter kürtőjében kialakuló nyomáskülönbség alapján lehetne figyelemmel kísérni a vízhozam változá­sát, ha a kürtő geometriája időben állandó. A közeli karsztvízszint-csökkenés és a vízhozam csökkenése kö­zött szoros az összefüggés, felhasználható lenne a kürtő hitelesítésére. A bukó előtere úgy lett kialakítva, hogy köbözésre is alkalmas. Egyébként regisztrált vízállás-idősorokból tá­rozódási összefüggések vezethetők le, és megfelelő ma­tematikai modellek állíthatók fel. (Szakvélemény I. Inté­zet számára, 1978) (114) 102. Ösküi Parshall-csatorna hitelesítése (20-25 cm-es vízmélység) azt mutatta, hogy a függélyenként 3 pont­ban, 12 cm 0-jű műszerrel végezve a méréseket, az ada­tok szórása viszonylag igen nagy (10-12 %) a kiegyenlí­tő görbe mentén. A fenék feletti méréseket elhagyva és a függély-sebesség eloszlást kiegészítve az 5 cm 0-jű vi­torlával végzett ellenőrző mérések eredményei alapján, az adatok szórása 4-5 %-ra csökkent. Tehát a mérési pontok számának csökkentésével javult a vízhozam-mé­rés pontossága! A fenék közeli mérések, a vitorla idősza­kos elakadása miatt (a kézben tartott rúd ingadozása, elő­re döntése következtében a vitorla hol ütközik a fenékbe,

Next

/
Oldalképek
Tartalom