Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Marton Lajos: A hidrogeológia alapvető hidraulikai kérdései: A zárt és átszivárgó vízadó rendszerek hidraulikájának áttekintése

MARTON L.: A hidrogeológia alapvető hidraulikai kérdései 9 másodrendű differenciálegyenlet általános megoldását ábrázoló, exponenciális egyenletekkel leírható vonalse­regnek az euklideszi síkon is vannak nem-euklideszi ge­ometriákra jellemző tulajdonságai. Az exponenciális vo­nalakra meghatározható nem-euklideszi geometriai ösz­szeföggések, és azoknak közelítő alakjai műszaki - főleg hidraulikai - feladatok megoldásában is hasznosíthatók. A (35) egyenletben a Vágás-féle értelmezésben y(x) a leszívást jelenti (Vágás 1999, p. 40), ezért az előzőekben használt jelölésekkel átírva, a (35) differenciálegyenlet és megoldása azonos a (29), ill. a (30) egyenlettel: ———T-— = 0 (29a) dx 2 k l s x = C,e _x /*' + C 2e x' k", (30a) ahol k B a Bolyai János által bevezetett nem-euklideszi geometria görbületi alap-hosszúsága. Vágás (2000) rámutat, hogy C/ = 0 vagy C 2= 0 eset­ben exponenciális fiiggvény, Cj = C 2 esetben cosinus hi­perbolikus, Ci = -C 2 esetben sinus hiperbolikus függ­vény a megoldás. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a Bolyai nyomán a nem-euklideszi geometriában értelmezett k B alap-hosz­szúság az angol nyelvű szakirodalomban használt átszi­várgási tényezővel (leakage factor) azonos fogalom. Vá­gás (1994, 1999) megállapítja, hogy a kutak és szívóár­kok leszívási vagy vízszín-feltöltési vonalaira tehető hid­raulikai megállapítások egyúttal geometriai megállapítá­sok. Az exponenciális egyenletű vonalak geometriájának ^ágas-féle fejlesztése flexibilisebbé, és legtöbb esetben egyszerűbbé is teszi a megoldásokat. A szivárgó vízmoz­gások kúthidraulikai összefüggései, az ezekből származó következtetések kibővíthetők, a kutak egymásra hatásá­nak hidraulikai viszonyai egyszerűbben áttekinthetők. A vizek síkmozgásának tanulmányozása tehát eredménnyel vehet igénybe nem-euklideszi eszközöket. A Vágás-féle felismerések alapján kidolgozott, geometriai alapon nyugvó hidraulikai megfogalmazások alkalmazása érté­kes magyar hozzájárulás a hidrogeológia fejlődéséhez. 4.7. Az átszivárgással kapcsolatos néhány gyakorlati alkalmazás A következőkben az átszivárgó vízadó rendszerek hidraulikájával kapcsolatban említünk néhány gyakorlati példát. Az átszivárgás számítása Az átszivárgás víztermelés hatására bekövetkező drá­mai változásait és hatásait elsőként a debreceni vízterme­lő kutak szivattyúzásának vizsgálata során mutattuk ki (Marton 2000, Marton és Szanyi 2000). Megállapítottuk, hogy az alsó-pleisztocén vízműves rétegből történő víz­termelés a térszínig kiható nyomáscsökkenéseket ered­ményez, és a talajvízben is depressziót okoz. Meghatá­roztuk, hogy a debreceni I. vízmű területén a termelt víz fele a vízadó felett fekvő félig vízzáró rétegen való füg­gőleges átszivárgásból származik, a II. vízműnél ez az a­rány még nagyobb. Regionális leszívási görbék meghatározása Az átszivárgó hidraulikai rendszerek nyomásszintjei vál­tozását leíró kifejezések a fentiekből láthatóan exponenciá­lis egyenletek. A regionális leszívási görbéket célszerűen te­hát exponenciális egyenletű görbékkel lehet jellemezni. Az intenzív víztermelés Debrecen környezetében 25-35 km-ig kiható regionális depressziót eredményez. A Debrecen­Nyírgelse közötti 38 km hosszú szelvényben a regionális le­szívási görbe egyenletére az 1986. évi csúcstermelés idősza­kában az •s(x) 8 6 = -49,98 exp(-Jt/14700) összefüggést kaptuk. A Debrecen-Létavértes vonal 23 km­es szakaszán ugyancsak 1986-ra az s(x) 8 6 = -27,3 exp(-x/16980) egyenletet határoztuk meg. A nyomásszintek regionális változása az EK-Alföldön Az Alföld fő ivóvízbázisai az alsó-pleisztocén és részben a felső-pannon vízadó rétegek. Ennek a regionális kifej lődé­sü vízadó összletnek a nyomás-viszonyait vizsgáltuk a Nyírség és a Körös-medence északi részének egy 80 x 140 km kiterjedésű területén. Hidrodinamikai szempontból e­gyetlen regionális áramlási rendszerről van szó. Az alsó­pleisztocén rétegeket főleg az 1950-es évektől kezdve érték el a fúrások, de csak az 1960-as évekre létesült annyi kút, hogy regionális értékeléshez elegendő számú adat álljon rendelkezésre. Az 1966. évi (kisebb részben 1965. évi), a vízügyi igaz­gatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján 62 kút nyomásszintjének ismeretében elkészítettük a térség al­só-pleisztocén piezometrikus felületének szintvonalas térké­pét. A feldolgozást megismételtük az 1986. évi, a csúcsfo­gyasztás egyik jellemző évének adatbázisa alapján. Ez idő­pontban már közel kétszer annyi, 105 kút adatával rendel­keztünk. A 20 éves időkülönbséggel ábrázolt nyomásszin­tek több fontos információval szolgáltak. Legfontosabb a már jó ideje ismert jelenség, hogy a pleisztocén összlet fő vízadóinak nyomás-szintjei az Alföldön 20 év alatt egy Debrecentől K-re 16 km távolságban levő 100 km hosszú E-D irányú szelvényben mintegy 10 méterrel süllyedtek. Az 1990-es évek közepe óta jelentősen csökkent a fel­szín alóli víztermelés, amely egyaránt érinti a lakossági és i­pari vízfogyasztást. Új fogyasztási struktúra alakult ki. Az 1986. évi felmérés óta időközben eltelt újabb 20 év, ennek a periódusnak a változásait a 2006. évi potenciáltérkép mutat­ta meg. Ilyen módon az EK-Alföld fő vízadó rendszere hid­raulikai és hidrológiai változásainak egy 40 éves periódusát tanulmányozhatjuk. A 2006. évi feldolgozás meglepő ered­ményt hozott. Azt lehetett volna várni, hogy a vízkivételek 1992-95-től tartó mintegy 40-%-os csökkenése megszünteti a nyomásszintek sülylyedését, és általános nyomásszint e­melkedést eredményez. E helyett azonban nyomásemelke­dés csak a nagy vízkivételi művek területétől számított 10­15 km-ig terjedő távolságon belül történik, távolabb viszont a szintek tovább csökkennek. Ennek magyarázatát más he­lyen ismertetjük (Marton 2007). Irodalom Bear J.( 1979): Hydraulics of Groundwater. McGraw-Hill, New York. Bocsever FM, Verigin NN (1961): Metodicseszkoje poszobije po raszeso­tam ekcpluatacionniih zapaszov podzemnüh vod. Goszizdat, Moszkva Chamberlin TC (1885): The requisite and qualifying conditions of artesian wells. U. S. Geol. Survey 5th Ann. Report, p. 131-173. Chiang WH, Kinzelbach W (2001): 3D-Groundwater Modeling with PMW­IN. A Simulation System for Modeling Groundwater Flow and Polluti­on. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg. Davis SN, DeWiest RJM (1967): Hydrogeology. John Wiley & Sons, New York. 463 pp. De Glee GJ (1930): Over Grondwaterstromingen by Wateronttrekking by middel van Putten. T Waltman, Jr., Delft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom