Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
227 Irodalom Felföldy L. 1981: A vizek környezettana Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1-290. Kravinszkaja G., Urbán J., Varga Gy., 2006: Száraz és nedves időszakok hatása a Balaton 2000-2005. közötti vízháztartására (http://www.Hid rologia.hu/vandorgyules/24/6szekeio/240601 .htm) Lakatos Gy. 1976: A terminological system of the biotecton (periphyton). Acta Biol. Debrecina, 13: 193-198. Lakatos Gy., Bíró P., Kozák L„ Kiss K. M„ Kiss M., Kert A. 1997: A Balaton kövesparti öv élőbevonatának előzetes tanulmányozása. Hidrológiai Közlöny, 77:33-35. Lakatos, G., Grigorszky, I., Bíró, P. 1998: Reed- periphyton complex in the littoral of shallow lakes. Verh. Int. Ver. Limnol., 26: 1852-56 Lakatos G., Kozák L., Bíró P. 2001: Structure of epiphyton and epiliton in the littoral of Lake Balaton. Verh. Int. Ver. Limnol., 27. 3893 Lakatos, G., Ács, É„ Kiss, K.M., Varga, É., Bíró, P. 2006: Ecological classification of epilithon in two shallow lakes in Hungary. Verh. Int. Ver. Limnol., 29: 1782-1784. Sebestyén O. 1963: Bevezetés a limnológiába. Akad, Kiadó Bp., 1-236. Köszönetnyilvánítás A munka az OTKA (042622, 032444) támogatásával valóAbstract: Keywords: suit meg. Epilithon examinations in stony shore of Lake Balaton (2000-2006) Varga, É.' - B. Muskó, I. 2 - Gór, D.' - Bíró, P. 2 - Lakatos, Gy.' The limnological characters of Lake Balaton is largely determined and affected by the structures of the littoral regions. From 2000 to 2006 significant water level changes were characteristic which had an effect on Lake's life. We investigated spatial and temporal changes in pilithon. Changing of the water level influenced the mass propotions of epilithon. Lake Balaton, stony shore, water level change, epilithon Javaslat a holtmedrek általános jellemzésének egységesítésére Varga Katalin 1, Kiss Béla 2, Müller Zoltán 2, Gergely Erzsébet 3, László Tibor 4, Tóthmérész Béla 1, Dévai György 5 'Debreceni Egyetem, TEK, TTK, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. - 2BioAqua Pro Környezetvédelmi és Tanácsadó Kft., 4032. Debrecen, Soó Rezső u. 21. - környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 1011. Budapest, Fő u. 44-50. - "ÖKO Zrt., 1013. Budapest, Attila út 16. 5Debreceni Egyetem, TEK, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Egy víztér jellemzése számos szempont szerint történhet, ezért célszerű arra törekedni, hogy az EU VKI szellemiségét elfogadva az ország természet-földrajzi és ökológiai adottságai, ill. természetvédelmi és társadalmi-gazdasági prioritásainak megfelelően kialakított víztér-típusok szerint oldjuk meg az egységesítést. Unikális értékű holtmedreink önálló kategóriát alkotnak, amint arra számos eddigi hazai tanulmány is felhívta a figyelmet. A hidrológiai-hidromorfológiai és vízgazdálkodási szempontú holtmeder-kataszter lényegében elkészült, s az egységes ökológiai jellemzésre is születtek különböző javaslatok. Ezek összehangolására tettünk kísérletet dolgozatunkban. Javaslatunkat egyrészt a forrásmunkákból és a térképekből származó információkra, másrészt a terepi tapasztalatokra, ill. az élőlényfclmérések adataira és következtetéseire támaszkodva készítettük el. holtmeder, állapotjellemzés, egységesítés. Kulcsszavak: Bevezetés A természetes és a természet-közeli élőhelyek fogyatkozásával egyre inkább előtérbe kerülnek azok a projektek, amelyek kutatásukat, majd az elért eredmények alapján a védelmi intézkedések és a kezelési tervek kidolgozását támogatják. A hazai vízgazdálkodás egyik fontos feladata a természetvédelmi szempontból igen értékes hazai holtmedreink megőrzése, ami megfelelő szintű állapotfeltárás nélkül nem lehet sikeres (Gőri et al. 2000; Dévai et al. 2001; Wittner et al. 2004, 2005). Egy víztér jellemzése számos szempont szerint történhet, nehéz eldönteni, melyiket válasszuk, melyek adják a legjobban hasznosítható információkat a vízterek állapotának megítéléséhez és monitorozásához. A Ramsari Egyezmény keretében szerzett tapasztalatok azt tanúsítják, hogy a minden víztér-típusra teljesen egységes állapotleírásnak - túlzottan általános jellege miatt - nincs értelme. A másik véglet, a teljesen egyedi megközelítés viszont kezelhetetlen sokféleséget eredményezne. így arra célszerű törekedni, hogy az Európai Unió Víz Keretirányelvének szellemiségét elfogadva, az ország természet-földrajzi és ökológiai adottságai, ill. természetvédelmi és társadalmi-gazdasági prioritásainak megfelelően kialakított víztér-típusok szerint oldjuk meg az egységesítést. Forrásmunkák és felépítés A holtmedrek általános jellemzéséhez szükséges információk egyrészt az irodalmi forrásokból, másrészt a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társaság, ill. a Földmérési és Távérzékelési Intézet térképeiből, valamint a Magyarország Nemzeti Atlaszában (1989, a továbbiakban: MNA) közölt térképekből szerezhetők meg. Mindemellett a digitalizált légifelvételek elemzési eredményei, a terepbejárások tapasztalatai, továbbá az élőlényfelmérések adatai és következtetései is jól felhasználhatók a munka során. Javaslatunk szerint elsőként egy rövid áttekintő jellemzést kell adni az adott holtmederről, ami tartalmazza a javasolt nevet és írásmódot, a közigazgatási hovatartozást, szükség esetén a névadás vagy a névváltoztatás indoklását, a víztér-típust, a vízforgalmi típust, az élettáji besorolást. Ezt követi a holtmeder tájföldrajzi helyzetének bővebb ismertetése. E címszó alatt a meder geo-koordinátái, morfológiai tulajdonságai, illetve a terület tájtipológiai besorolása, talajtani és éghajlati sajátosságai, klimatikus jellege kap helyet. A meder közvetlen környékének általános jellemzésében a környező területek hasznosításáról és állapotáról esik szó. Az ökológiai állapot bemutatása keretében a vízháztartási viszonyokról, a makrovegetáció kiteijedéséről, főbb típusairól és azok mozaikosságáról, illetve a vízre és az üledékre vonatkozó általános ismérvekről (pl. szín, szag, átlátszóság, állag) olvashatunk. A holtmeder és a környék kapcsolatáról a tájképi, természetvédelmi és ökológiai értékelésből, a vízgazdálkodási jellemzőkből, a vízháztartás és a víztértípus jellegéből, valamint a veszélyeztető tényezők áttekintéséből kaphatunk tájékoztatást. Fontos ismertetni a jelenlegi hasznosítás formáit, a jövőbeli célokat, illetve a holtmeder integrált kategorizálás szerinti besorolását. Szükséges a fent említett ismereteket összefűzve és esetleg más forrásokból származó információkkal is kibővítve egy hosszabb távú, a fennmaradás/hasznosítás elemzésén alapuló javaslatot tenni az optimális beavatkozásokra. Mindezeket az információkat térképekkel és a területről készült fényképekkel szemléltethetjük. Minta az egységes jellemzésre A következőkben példaképpen a Nagy-morotva jellemzését ismertetjük. Javasolt hivatalos név és írásmód: Nagy-morotva. Közigazgatási hovatartozás: Rakamaz és Tiszanagyfalu.
