Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
225 Epiliton vizsgálatok a Balaton köves partszakaszain (2000-2006) Varga Éva 1, B. Muskó Ilona 2, Gór Dénes 1, Bíró Péter 2, Lakatos Gyula 1 ' DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237. Tihany, Klebelsberg Kuno út 3. Kivonat: A Balaton parti öve sajátos felépítése, helyzete, alzatadó tulajdonsága folytán kiemelt jelentőségű a vízi élet szempontjából. 2000-2006 közötti hét év vízszintingadozásai jelentős hatást gyakoroltak a tó életére. Vizsgálatunk során tanulmányoztuk az élőbevonat idő- és térbeli változásait. A Balaton köves partján bekövetkezett vízszintváltozás jelentősen befolyásolta az epiliton tömegviszonyait. Balaton, köves part. vízszintingadozás, epiliton. Kulcsszavak: Bevezetés A parti öv sajátos felépítése, helyzete, alzatadó tulajdonsága folytán kiemelt jelentőségű a vízi élet szempontjából (Sebestyén, 1963), továbbá, mint a víztér és a szárazföld átmeneti sávja, élőhelyi változatosságot nyújtó szerepe meghatározó az élővilág sokféleségének (biodiverzitásának) biztosításában (Lakatos et al., 1998). A parti öv általában igen változatos tagolódást mutat. Vertikálisan különböző zónákra oszlik, és ezekre jelentős hatással van az alacsony vagy a magas vízállás, illetve ezek váltakozása. A Balatonban természetes köves partot a zalai oldalon és a Tihanyi-félsziget peremén találunk. Azonban az élőhelyi viszonyok és a benépesedés tekintetében a part, a mólók és az építmények védelmére szolgáló kőrakás-vonulatok és kőépítmények, a köves parttal azonosnak tekinthetők és természetes alzatként kezelhetők (Lakatos et al., 2001). A Balaton kerületének mintegy 10 %-át védi jelenleg is eredetileg ideiglenesnek szánt kőszórás, további 40 %-án épült ki egyéb köves part jellegű part-védmü. Ehhez hozzászámítva a természetes köves partokat, a partvonalak mintegy 70 %-án, még a kifejezetten lapos, homokos parttal bíró Somogyban is találunk köves partot. A DE Alkalmazott Ökológiai Tanszéken a 90-es évek közepén elkezdett epiliton tanulmányozását folytattuk. Célunk 2000-2006 évek között a változó vízszint hatására kialakult állapotok felmérése volt. Anyag és módszer Vizsgálataink tárgyát a parti öv kövein kialakuló élőbevonat, azaz az epiliton - az epilitikus fito- és zootekton (Lakatos, 1976) képezte. A Balaton köves partján a következő mintavételi helyeken végeztünk helyszíni méréseket és vettünk élőbevonat mintát a kövek felszínéről; az északi parton: a Fűzfői-öböl balatonalmádi sétány köves partjainál (F), a tihanyi részen a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet előtti szakaszon (Ti), a Szigligeti-öböl badacsonyi hajókikötő kőszórásánál (Sz), a Keszthelyi-medence györöki strandjánál (Gy), a keszthelyi kikötőnél (K). A déli parton a balatonaligai kikötőben (A), a zamárdi strand szakaszon (Z), a balatonlellei kikötőben (L), a fonyódi kikötőben (Fo) és Balatonmáriafúrdő (Mf) kikötőjében jelöltük ki a mintavételi helyeket (Lakatos et al., 1997). A mintavétel során a köves part menti 30 cm vízmélységből óvatosan, de gyorsan kiemelt köveket fehér színű műanyag tálcákba helyeztük. Adott területről (10x10 cm) a nedves élőbevonat tömeget éles szikével mintatartó edénykékbe kapartuk, és azokat fénytől elzárva hütőtáskába raktuk. A zootekton szervezeteket csipesszel, illetve desztillált vizes lemosás után planktonhálóban való tömörítéssel gyűjtöttük be műanyag edényekbe, amelyeket a helyszínen 70 %-os alkohollal konzerváltunk. Háromszoros mintavétellel dolgoztunk. A szükséges háttér információ nyeréséhez a mintavételkor vízmintát merítettünk a fontosabb vízkémiai paraméterek laboratóriumi meghatározásához (Felföldy, 1981). A helyszínen Secchi koronggal az átlátszóságot és a vízmélységet (cm), hordozható terepi műszerek segítségével (WTW) a vízhőmérsékletet, pH-t, a vezetőképességet (pS/cm) az oldott oxigén koncentrációt és oxigén-telítettséget, valamint redox potenciált mértük. 2000-2006 között júliusban és októberben vizsgáltuk az epiliton tömegviszonyait. Jelen cikk a nyári vizsgálatok eredményeiről számol be. Az eredmények ismertetése és értékelése Vízszint-ingadozás A 2000 és 2006 közötti időszakon belül négy egymást követő évben (2000-2003) a Balaton vízgyűjtő területére az átlagosnál kevesebb csapadék hullott. A Balaton vízszintje rendkívül alacsony volt 2003-ban, melyet magasabb vízállású évek követtek. Vízszint-ingadozás hatására a köves part jelentős része szárazra került, ezáltal élőhelyül szolgálva a parti öv szárazföldi növényeinek, egyidejűleg csökkentve az epiliton kialakulásához szükséges felületet. A tó fokozatos visszatöltődése a 2003/2004. téli félévben kezdődött meg, amely 2004. további hónapjaiban és különösen 2005-ben tovább folytatódott 2005 nyári féléve jelentősen felgyorsította a Balaton vízháztartási eredeti állapotának visszatérését (/. ábra). A Balaton vízgyűjtő területére 2004-ben a sokévi átlagnál 7 %-kal, 2005-ben pedig 12 %-kal több csapadék hullott. A csapadékos időjárás hatására 2005 szeptemberére a tóban újra keletkezett többletvíz-készlet, melynek levezetésére a siófoki zsilipeket öt év után, 2005. szeptember l-jén újra nyitották. A 110 cm-es maximális szabályozási szintnél 2005. szeptember 01-2006. július 22.-ig (a siófoki zsilipek teljes zárásáig) összesen 178 napon át volt magasabb a vízállás a Balatonban (Kravinszkaja et al., 2006). Az epiliton időbeli alakulása A Balaton köves partján bekövetkezett vízszint-változás jelentős hatással volt az epiliton tömegviszonyaira (2. ábra). A köves part vízzel borított, az eredetihez képest mélyebb részein a vízhiányos időszakban nem változott lényegesen a bevonat mennyisége. Az emelkedő vízszint hatására (2004-től) a bevonat tömege lényegesen lecsökkent, 2005ben érte el a legkisebb értéket 130 g sza/m 2-t, ezt követően 2006-ban növekedett, de még jelenleg is fele a 2000. évi értéknek. A klorofill-a tartalom viszont lényegesen magasabb lett 2005-2006-ban, mint a korábbi években. Ennek az a magyarázata, hogy a korábban szárazon levő kövek víz alá kerülve először növényi anyagokkal népesülnek be, s több év is kell az állati szervezetekkel való benépesítettség helyreállítódásához, vagyis az eredeti bevonat-viszonyok és szárazanyag mennyiség kialakulásához. A hamutartalomban nem következett be lényeges változás a vízszint csökkenés, vagy emelkedés hatására.
