Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
173 ves szén (mg/l), ammónium-N (mg/l), nitrit-N (mg/l), nitrátN (mg/l), szerves-N (mg/l), összes foszfor (pg/1), ortofoszfát-P (ng/1), klorofíll-a (ng/1), coliformszám (telepszám/ml), kőolaj és termékei (pg/1), anionaktív detergensek (pg/1), pH, vezetőképesség (pS/cm), mangán (mg/l), összes lebegőanyag (mg/l), m-lúgosság (mmol/1), p-lúgosság (m mol/1), nátrium (mg/l), kálium (mg/l), kalcium (mg/l), magnézium (mg/l), szulfát (mg/l), klorid (mg/l), hidrokarbonát (mg/l), karbonát (mg/l), összes keménység (CaOmg/1). Az összes mért adat száma közel 91000 volt. A vizsgálatok elvégzésére mindig az aktuális magyar szabványok szerint került sor. Ebből következően volt olyan eset, amikor az adott mérési technológia változott (például a klorofill-a koncentráció meghatározása, amire először a Felföldy féle metalonos, míg 1994. január l-jétől az MSZ ISO 10260: 1993 szerinti etaionos extrakcióval került sor). A kétféle mérés közel azonos eredményt adott, ezért jelen vizsgálatainkban ezt a paramétert megtartottuk. A vizsgált paraméterek túlnyomó többségét a rendelkezésünkre álló idősorokban már a kezdetektől megtaláltuk. Volt azonban néhány, melynek vizsgálata később kezdődött (például az összes szerves szén, vagy az olajszármazékok). Az ilyen valószínűségi változókra és a nagy adathiánnyal rendelkezőkre nem alkalmazhatók a sokváltozós adatelemző módszerek, ezért ebben a tekintetben nem mondhatók „teljes értékűeknek". A Balaton eltérő vízminőségű térségei Az 1985-2004 közötti időintervallum mért adatai lehetőséget biztosítottak arra, hogy a bevezetőben említettek szerint meghatározzuk a Balaton eltérő minőségű víztájainak felosztását 10 mintavételi pont és a víznek 23 fizikai, kémiai és biológiai paramétere alapján. Minden évben a szezonalitás figyelembe vételével négy, összesen 85 időpontra készült el a Balaton víztáj felosztása. A bevezetőben említett kódolással és újra csoportosítással meg lehetett határozni az 1985-1995 (2. ábra) és az 1996-2004 (3. ábra) közötti időintervallumokra jellemző felosztásokat. A mintavételi pontok egyetlen csoportba olvadásához tartozó transzformált távolság érték 20 %-ánál húztuk meg a csoportokat leválasztó határvonalat, így az első időszakra kettő, míg a másodikra három csoportot kaptunk, azok összetételének jelentős változásával. Fontos kérdésnek ítéltük, annak meghatározását, hogy a különböző vízminőségű térségek felosztásának kialakulásában mely paraméterek milyen mértékben szerepeltek. Ennek megállapítására kiszámítottuk a Wilks' X értékeket. Ezt a statisztikát a csoport átlagok azonosságának tesztelésére használják. Abban az esetben, ha X=l, a csoportok átlagai nem különböznek, ami esetünkben azt jelenti, hogy az adott paraméter nem befolyásolja a csoportok kialakulását. Ha X = 0, akkor a vonatkozó paraméter erősen befolyásolja a víztájak felosztását. így a X számított értékei pregnánsan mutatják a két időszakban a Balaton vízminőségében beállt különbségeket (Reskóné és mtsai, 2006). Traszformált távolság Balatonfüzfő Siófok-Alsóörs Balatonfüred Balatonakaii Révfülöp Szigliget Szigligeti-öböl Balatongyörök Keszthely Zab-torkolat ¥ 0 200 300 400 500 Transzformált távolság 2. ábra. A Balaton víztájfelosztása 1985-1995 között 3. ábra. A Balaton víztájfelosztása 1996-2004 között A mért paraméterek idősorainak mintázatai A mért paraméterek mintázatainak meghatározására az éves átlagok nyújtottak lehetőséget. 280 idősor (a vizsgált 20 év 10 megfigyelési pontjára vonatkoztatva, 28 vizsgált paraméter) állt rendelkezésünkre. Az idősorok háromféle mintázatot mutattak. Egy-egy csoport idősora, annak nagy száma miatt, bonyolult képet adott, ezért létrehoztuk a jellemző statisztikák mellett a „görbesereg burkoló görbéit", a 15 és 85 %-os percentilisek segítségével (4. ábra). A háromféle idősori mintázat esetében az ábrázolt percentilisek által meghatározott intervallumok szélessége jelzi mennyire változnak együtt az adott csoport idősori adatai. Az első csoport alkotói jórészben a víz pufferkapacitásával állnak kapcsolatban, továbbá megfigyelhető az értékek nagyságrendjének változásában 1994-es fordulópont. A vízben oldott anionok és kationok koncentrációinak egységes lefutásával a 2. csoportot alkotó minőségi jellemzők mutatják legszemléletesebben, a tó fajlagos vezetőképességében mutatkozó változásokat, amit minden bizonnyal az egyes évek csapadékviszonyai befolyásolnak a legjobban (csapadékos évek voltak pl.: 1995, 1996, 1999). A 3. csoport komponenseiből nyert idősorok fordulópontja ismét az 1994-es év volt: a trofítás mértékét kifejező klorofill-a együtt jelenik meg az 1994 utáni vízminőségjavulás, „oligotrofizálódás" hátterében leginkább megtalálható komponensekkel. Pl. a korábbiakhoz képest alacsony koncentrációban jelen lévő szervesanyagokkal (KOI) vagy az oldott állapotban lévő nitrogén formákkal.
