Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

114 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. A Balaton üledékében először az akinéták számát csak közvetett módszerek alapján becsülték (Gorzó, 1985, 1986, 1987; Kovács et al., 1997). Mivel a meghatározás alapja az akinétákból laboratóriumi körülmények között kicsírázott fonalak száma képezte, a meghatározást a csíráztatási körülmények alapvetően befolyásolták. Később Kovács és mtsai (2002, 2003) fluoreszcens mikroszkópos eljárást vezettek be, amellyel a friss üledékmintába közvetlenül számolták meg az akinétákat. Mivel a hosszú távú értékeléseknél a különböző módszerekkel készült felmérések eredményeit célszerű egymásnak megfeleltetni, szükségessé válik a különböző módszerek összevetése. A közvetlen és a közvetett számolási módszer összehasonlítása céljából ugyanabból az üledékmintából indultunk ki. A közvetett mikroszkópos számolási módszer rendre, mintavételi helytől és az eltérő üledékrétegtől függetlenül magasabb akinéta abundanciát mutatott. A Tihany 2-5 cm üledékréteg kivételével, ez a különbség nem érte el a 20%-ot (/. táblázat). A két módszer alapvető és lényegi különbségére való tekintettel, miszerint a mikroszkópos eljárás minden pigment-tartalmú akinétát képes kimutatni, ugyanakkor a közvetett módszer csak a csírázóképes (valódi inokulum) akinéta számot becsli az eredményeinkből arra is lehet következtetni, hogy a vizsgált balatoni intakt üledékmintákban az akinéták több mint 80%-a élő, csírázásra képes sejt volt. 1. táblázat A cianobaktérium akinéták abundanciája a közvetlen (±SD) és közvetett (95 % megbízhatósági szinten az alsó és felső érték) számlálással a Keszthelyi- és a Siófoki-medence 2007. 03. 27-én gyűjtött üledékrétegeiben Közvetlen számlálás Közvetett számlálás /Fluoreszcens mikroszkópi /Csíráztatás/ (db akinéta cm"

3 n. üledék) (MPNakinéta cm"

3 n.üledék) TIHANY 0-2 cm 9667 ±652 8080 (2700-21000) 2-5 cm 1333 ±130 97 (23-270) 5-30 cm N* 0 KESZTHELY 0-2 cm 20000 ±1620 16161 (5800-46000) 2-5 cm 4500 ±380 4097(1400-9800) 5-10 cm N* 97 (23-270) 15-35 cm N* 0 *Nem detektálható A két módszer összehasonlítása során az üledékrészecskék befolyásolhatják, mind a csíráztatás (fényintenzitás), mind a mikroszkópos számolás (elfedés) eredményét, melyek zavaró hatását tisztított és izolált akinéta szuszpenziók alkalmazásával kívánjunk kiküszöbölni. Köszönetnyilvánítás Irodalom Eaton A., L.S. Clesceri, A.E.Greenberg (1995) Standard Methods for the examination of water and wastewater. American Public Health Association, 9-48—9-50. Gorzó Gy. (1985) A Balaton üledékéből kitenyészthető planktonikus, heterocisztás cianobaktériumok. Hidrológiai Közlöny 65:357-360. Gorzó Gy. (1986) A Balaton üledékében előforduló heterocisztás cianobaktérium spórák csírázásának hőfokfüggése. MHT VI. Orsz. Vándorgyűlés, 499-507. Gorzó Gy. (1987) Fizikai és kémiai foktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianobaktériumok spóráinak csírázására Hidr. Közlönyéi: 127-133 Gorzó Gy. és Kiss G. (1985) Néhány heterocisztás cianobaktérium populációdinamikája a Balatonban (1983). Hidrol. Közlöny 65:181-186. Herdman, 1987 Herdman, M. (1987) Akinetes: structure and function. - In: Fay P., Van Baalen C. (eds) The cyanobacteria, Elsevier, Oxford, ISBN 0444-80840-X, p. 227-250. Iwamura, T., Nagai, H., Ichimura, S. (1970) Improved methods for determining contents of chlorophyll, protein, ribonucleic acid, deoxiribonucleid acid in planktonic populations. - Internationale Revue der Gesamten Hydrobiologie 55:131-147. Kovács A., Koncz E. és Vörös L. (1997) Nyári cianobaktérium populációk dominancia-viszonyainak alakulása a fényintenzitás függvényében. Hidrológiai Közlöny 77:14-16. Kovács W.A., Koncz E. (2002) A N

2-kötő cianobaktériumok akinétaszám változása a Balatonbaa Hidrológiai Közlöny 82, 64-67. Kovács W.A., Koncz E„ Vörös L. (2003) Akinete abundance of N

2-fixing cyanobacteria in the sediment of Lake Balaton (Hungary). Hvdrobiologia 506, 181-188. Livingstone, D., Jaworski, G.H.M. (1980) The viability of akinetes of blue-green algae recovered from the sediments of Rostheme Mere. British Phycological Journal 15: 357-364. Padisák, J., G.-Tóth, L. & Vörös, L. (1984) Anabaenopsis raciborskii Wolosz. bloom in Lake Balaton in the summer and autumn of 1982. BFB-Bericht 51: 77-81. Padisák J., Soróczki Pintér E. Zámbóné Dorna Zs. (2003) A fitoplankton diverzitása, tér- és időbeli mintázata a Balatonban 2002-ben. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei. (Szerk.: Mahunka S., Banczerowski J.), MTA, Budapest, ISSN 1419-1075, pp. 35^12. Padisák J., Soróczki Pintér E„ Hajnal É, Zámbóné Dorna Zs. (2004) A Balatoni fitoplankton tér- és időbeli mintázata 2003-ban. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei. (Szerk.: Mahunka S., Banczerowski J.), MTA Budapest, ISSN 1419-1075, pp. 16-26. Padisák J„ Soróczki Pintér É. Zámbóné Dorna Zs. (2005) A Balatoni fitoplankton tér- és időbeli mintázata 2004-ben.. - In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei. (Szerk.: Mahunka S., Banczerowski J.), MTA, Budapest, ISSN 1419-1075, pp. 16-26. Padisák, J„ I. Grigorszky, G. Borics és É. Soróczki-Pintér (2006) Use of phytoplankton assemblages for monitoring ecological status of lakes within the Water Framework Directive: the assemblage index. Hydrobiologia 553: 1-14 Reskóné N. M„ Alföldi A., Kiss G„ Balogi Zs., M. Tóth E„és Borsodi A. (2006) A Balaton mederiiledékének minősége, mikroba közösségeinek jellemzése. Hidrológiai Közlöny 86:155-158. Vörös L„ Vizkeleti É„ Tóth F. és Németh J. (1983) Trofitás vizsgálatok a Balaton Keszthelyi-medencéjében 1979-ben. Hidr. Közlöny 63: 390-398. Vörös, L. & Nagy Göde, P. (1993) Long term changes of phytoplankton in Lake Balaton (Hungary). Verh. Internat. Verein. Limnol. 25: 682-686. Vörös L., Hiripi L., Koncz E., Kovács A., Présing M. és V.-Balogh K. (1999) A cianobaktériumok és a Balaton vizminősége. Hidr. Közlöny 79: 343-344. A munkát a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. Distribution of akinetes of harmful N

2-fixing cyanobacteria in Lake Balaton (Hungary) 'Attila W. Kovács, 2Reskóné Nagy Mária and 'Lajos Vörös 'Balaton Limnological Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, Tihany P.O.B. 35., H-8237. 2The Middle Transdanubian Inspectorate for Environmental Protection, Natural Protection and Water Management H-8000. Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Abstract: Keywords: From 1975 summer blooms of Nz-fixing cyanobacteria, especially Cylindrospermopsis raciborskii became regular phenomenon in Lake Balaton. These cyanobacteria included potential toxic species generally form planktonic populations for one-four months a year otherwise they exist as akinetes accumulating in the surface of sediment. Using a direct fluorescence microscopic and indirect (germination) counting method we have determined the akinete abundance and their horizontal and vertical distribution in the sediment of the Lake. The horizontal distribution of akinete between western (the most eutrophic) and the eastern (the least eutrophic) basin of the lake give a good mirror of the plankton evens and man made effect (dredging) also. During the 30 years period the difference between akinete number of western basin (max. chl-a 262-60 |ig/l) and eastern basin (max. chl-a 60-6 ng/1) decreased from two magnitudes to two-three fold difference. The vertical distribution showed that the presence of akinete in Keszhely basin decreased markedly (from 20 cm to 10 cm) and did not change in Siofok basin (0-6 cm). However the results suggest that the akinete abundance in present is still sufficiently high enough to provide inoculum for formation of massive algal blooms in Lake Balaton. Lake Balaton, Cylindrospermopsis raciborskii

, cyanobacterial blooms, akinete, oligotrophication