Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
106 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. ten lábbal felkavaijuk és 25emx25cm keret-szélességű, 950 |im lyukbőségű nyeles hálóval keverő mozdulatokat végezve begyüjtjük (kvantitatív kick & sweep), majd 70 %-os alkohollal tartósítjuk. A helyszínről mintavételi jegyzőkönyvet készítünk. A mintákat laboratóriumban válogatjuk „almintázással", tehát a minta 1/6-át minimum 350 egyedet gyűjtünk ki. A határozást sztereó mikroszkóppal végezzük. A faj összetétel és az egyedsűrüség ismeretében az adatok értékelése karakterfaj elemzéssel és Q BA P index számításával történt. Q BA P = XKi*Si*Mi/Pmax, ahol K: az egyes fajok karakter-értéke, S: az egyes karakterfajok szignifikancia szorzója, M: az egyes karakterfajok mennyiségi szorzója, Pmax: az adott víztípus maximális össz-pontszáma (Müller és mtsai 2007). 4. Eredmények és értékelésük A VKI szerint a víztestek végső értékelését majd a többi adattal (kémia, hidrológia-morfológia) együtt kell megtenni, 2. táblázat. Fitoplankton vizsgálati ere ezért ökológiai eredményeinket itt csak közöljük és elsősorban a módszereket elemezzük. Fitoplankton Az útmutató alapján a feltáró monitoring 9. típusában (Fertőszentmiklós) a fitoplankton vizsgálat nem „releváns". Ugyanígy nem kell elvégezni a részletes elemzést (fajösszetétel, biomassza, Q index, EQR) 10 mg/m 1 klorofill-a koncentráció alatt (anyagiak és kapacitás hiánya), a kevés alga miatt mintegy jónak feltételezve a fitoplankton viszonyokat. A másik két víztest részben tápanyag kockázat miatt került az operatív monitoringba, így itt lenne vizsgálat, de mivel a klorofill-a mindig 10 mg/m 3 alatt volt, részletes kvalitatív elemzés itt sem kellett volna, csak a módszer tesztelése miatt végeztük el. Jelen időpontig az előírt 4-ből 3 klorofill-a eredmény áll rendelkezésre (2. táblázat). 1. kl-a Minősítés 2. kl-a Minősítés 3. kl-a Minősítés Qk index Taxonszám Ert. taxon EQR Kópháza 5,92 gyenge 8,30 gyenge 3,55 közepes 2,42 26 18(69%) 0,48 rossz Fertőszentmi klós 3,55 közepes <2 jó/kiváló? 7,10 gyenge 4,87 16 11 (69%) 0,97 közepes Tőzeggyármajor 7,10 gyenge 4,70 közepes 5,92 gyenge 0,86 37 25 (68%) 0,17 rossz Az értékelésben a klorofill-a koncentráció a szakértői anyag (Szilágyi és mtsai 2006) szerint önmagában nem, csak mennyiségi jellemzőként támogató jelleggel használható. Ugyanakkor ellentmondást érzünk abban, hogy a klorofill minősítés csak gyenge, vagy közepes, a részletes fitoplankton vizsgálat mégsem előírás, ráadásul ennek az eredménye sem éri el a jó minősítést. Meggondolandó lenne a releváns és nem releváns besorolás felülvizsgálata, ill. a vizsgálati Fitobenton kötelezettségek összehangolása a klorofill minősítő rendszerrel. Technikai problémát jelent, hogy a méréshatár 2 mg/m 3, a minősítésben viszont a jó/kiváló határérték 1 mg/m 3, itt később félreértések adódhatnak. A „kézi" biomassza számolás rendkívül időigényes, ezen egy számítógépes program sokat segítene. Tőzeggyármajor Q k indexe feltűnően alacsony (rossz típusban van?). 3. táblázat. Fitobenton vizsgálati eredmények Aljzat Taxonszám IPS index Minősítés EQR Kópháza kavics, kő 26 9,2 közepes 0,46 Fertőszentmi klós makrofita 20 6,9 rossz 0,33 Tőzeggyármajor makrofita 25 12,7 jó 0,78 Az eredmények (3. táblázat) áttekintésénél figyelembe kell venni, hogy nem állt rendelkezésre egyforma aljzat, bár kő hiányában makrofítáról történő mintázás megengedett. Az értékelést az OMNIDLA program elvégzi, technikai jellegű problémák inkább a minta előkészítés és a határozás Makrofita 4. táblázat. Makrofita fázisában adódtak. Ahhoz, hogy a minta jól elemezhető legyen nagyon idő és munkaigényes, kitartó preparálásra van szükség, amire megoldást jelenthet egy megfelelően képzett technikus. A határozási nehézségekre segédanyagok, ill. továbbképzés nyújthatnának segítséget (Ács és mtsai 2007). Taxonszám Ti Wi Zi Fi IMMI EQR Ök. áll. oszt Kópháza 22 2 2 3 5 0,47 IV. (szegényes) Fertőszentmiklós 20 2 3 4 5 0,52 III. (közepes) Tőzeggyármajor 27 3 4 3 3 0,61 III. (közepes) Az indexek (5!) kiszámolása (4. táblázat) rendkívül hosszadalmas, munkaigényes - a makrogerinctelenhez hasonlóan -, célszerű lenne informatikai segédprogramot készíteni hozzá. A zonáció index felülbecsült lehet: ha több vagy más zóna van, mint az elvárt, akkor is maximális érték jön ki. A taxonlisták biztosan nem teljesek, mert csak 1 (nyári) felmérés volt. Több helyen tömegesek a fonalas algák, T és W értékeiket jó lenne feltüntetMakrogerinctelenek 5. táblázat Makrogerinci ni az adatbázisban. Egyes típusok vízfolyásai jelentősen eltérhetnek zonáció szerkezet szempontjából, ezért a típus leírások vagy a típusba sorolások finomításra szorulhatnak (Pomogyi szerk. 2006). A víztest egészére reprezentatív vizsgálati hely kiválasztása hosszanti terepbejárást igényelne, ezt létszám és anyagiak hiánya akadályozzák (Pomogyi és mtsai 2007). QBAP (karakterfaj elemzés) MMCP (család pontrendszer) taxonszám értékelt taxon ök. áll. oszt EQR értékelt taxon ök. áll. oszt Kópháza 13 4(31%) IV. (gyenge) 0,28 9 (69%) III.B (kissé szenny.) Fertőszentmiklós 25 5 (20%) III. (közepes) 0,46 18(72%) III.A (kissé szenny.) Tőzeggyármajor 36 4(11%) V. (rossz) 0,15 25 (69%) II.A (jó) 2. táblázat. Fitoplankton vizsgálati eredmények (klorofill-a(mg/m 3)és Q k index) 5. táblázat Makrogerinctelen vizsgálati eredmények 4. táblázat. Makrofita vizsgálati eredmények
