Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

96 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. kessleri standard testhossz és testtömeg összefüggése a­lapján 2 korosztályt különítettünk el, az első korosztály felső mérethatára közelítőleg 71 mm-nél húzható meg és kb. 7,61 g-ig. A vizsgált 20 egyed átlag törzshossza 56,3 mm volt, és testtömegük 4,33 g. A másik korosztály a 71 mm felettiek, melyeknél az átlag testhossz 103,8 mm volt, és 24,95 g testtömeggel rendelkeztek a vizsgált 7 e­gyed alapján. A Neogobius kessleri standard testhossz és testtömeg összefüggését a következő egyenlet fejezi ki: y = 0,373 le 0 0407 x. A gyomrukban legnagyobb mennyiség­ben Gammarust és halmaradványokat találtunk, kisebb mennyiségben különböző ízeltlábúak maradványait (szi­takötő lárvákat, ízeltláb maradványokat). A Neogobius melanostomus standard testhossz és testtömeg összefüg­gése alapján 3 korosztályt különböztettünk meg a vizs­gált egyedek alapján, a testhosszuk és testtömegük ösz­szefüggését leíró egyenlet: y = 0,1191e°' 06 1\ Az első kor­osztály határa 43 mm-ig és 1,92 g-ig, a második korosz­tály 80 mm-ig és 13,36 g-ig, a harmadik 80 mm felett és 13.36 g felett húzható meg. Az első nyaras korosztálynak az átlag törzshossza 34,12 mm, átlag testtömege 1,05 g volt a vizsgált 26 egyednek. A kétnyarasok esetén a vizs­gált 29 egyednek átlag törzshossza 66,97 mm, és testtö­mege 7,94 g volt. A háromnyarasok esetén a törzshossz-, testtömeg átlaga 98 mm és 26,94 g volt a vizsgált 2 e­gyed esetében. A gyomortartalom vizsgálataink során legnagyobb mennyiségben a víziászka (Asellus aquati­cus), valamint a Gammarus fordult elő, kisebb mennyi­ségben még vízibogár lárvák- és kagylók maradványait is megtaláltuk. A kagylók között gyakori volt a vándor­kagyló (Dreissena polimorpha), és egy-egy tavi kagylót (Anodonta cygnea) is találtunk. A Közép-Tisza esetében nem volt számottevő különbség az őshonos és jövevény halfajok százalékos megoszlásában az értékelt időszak során (1993, 2003, 2006). Egyedszámban azonban jelen­tősen nőtt a vizsgált jövevény fajok száma, míg 1993­ban csak 9 % volt, 2006-ra ez a szám megnőtt 46 %-ra, amit az amurgéb (Percottus glehni) és a fekete törpehar­csa (Ameiurus melas), illetve a razbóra (Pseudorasbora parva) és az ezüstkárász (Carassius gibelio) egyre gya­koribbá válása okozott. 1993-ban hat veszélyeztetett hal­faj jelenlétét bizonyítottuk (Leucaspius delineatus, Mis­gurnus fossilis, Barbatula barbatula, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel), 2006 -ban pedig a Gobio kesslet és Gymnocephalus baloni fa­jokat írtuk le. Percottus glehni standard testhossz és test­tömeg összefüggése alapján négy korosztályt különítet­tünk el, és a testhossz és testtömeg összefüggését az y = 0,6749 e 00362 x egyenlet fejezi ki. Az első korosztály stan­dard testhossz határát 38 mm-nél és 1,6 g-nál találtuk, át­lag értékeik a vizsgált 3 egyed alapján 36,67 mm és 1,33 g volt. A második korosztályét 84 mm-ig és 15,02 g-nál (48 egyed alapján az átlag értékeik: 59,3 mm és 6,36 g), a harmadik korosztályét 118 mm-ig és 43,01 g-ig húz­nánk meg (31 egyed alapján az átlag értékeik: 107,68 mm és 34,82 g), míg a negyedik átlag értékei 4 egyed alapján: 118,92 mm és 48,34 g). A gyomortartalom vizs­gálat során 67 %-ban halivadékot és halmaradványt ta­láltunk, 8 %-ban szitakötő lárvákat, és a maradék 25 %­ban ízeltlábúak maradványait. A továbbiakban szeret­nénk folytatni a kutatásainkat, hogy pontosabb képet kapjunk a különböző géb-fajok növekedésével és táplál­kozásával kapcsolatban, valamint a hazai halfajok popu­lációjára gyakorolt hatását illetően. Köszönetnyilvánítás A munka „A terjeszkedő, inváziós halfajok hatása az őshonos halfajok állományaira" (FVM, Halgazdálkodási Alap/2006), Patak-revitalizáció az EU Víz Keretirányelv tükrében (TÉT CZ-15/05), Közép-Dunai halfaunisztikai kutatás (KvVM pályázatok: K-36-02-00131A, K-36-02­00005A, OTKA T-042646) támogatásával készült. Sze­retnénk köszönetet mondani Nagy Zoltánnak a közép-ti­szai halászatokért. Irodalom Bíró, P. 1972: Neogobius fluviatilis in Lake Balaton - a Ponto-Caspian goby new to the fauna of Cerntral Europe. J. Fish Biol. 4. 249-255. Erős T. 1998: A Visegrádi-hegység patakjainak halfaunája és termé­szetvédelmi szempontú értékelése. Természetvédelmi Közlemé­nyek 7. 89-95. Erős T., Guti G. 1997: Kessler-géb (Neogobius kessleri Günther, 1861) a Duna magyarországi szakaszán - új halfaj előfordulásának igazolása. Halászat 90. 83-84. Guti G„ Erős T., Szalóky Z., Tóth B. 2003: A kerekfejű géb, a Neo­gobius melanostomus (Pallas, 1811) megjelenése a Duna magyaror­szági szakaszán.. Halászat 96. 116-119. Erős, T., Sevcsik, A., Tóth, B. 2005: Abundance and night-time habi­tat use patterns of Ponto-Caspian góbiid species (Pisces, Gobiidae) int he littoral zone of the River Danube, Hungary. J. Appl. Ichthyol. 21. 350-357. Harka Á„ Sallai Z„ Kosco, J. 2002: Az amurgéb (Perccottus glenii) terjedése a Tisza vízrendszerében. A Puszta 2001.1/1 8.pp. 49-56. Harka Á., Sallai Z. 2004: Magyarország halfaunája. Képes határozó és eltelj edési útmutató. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szar­vas, 269 pp. Harka Á., Bíró P. 2006: Ponto-kaszpikus halfajok jelenkori terjedése Közép-Európában. Halászat 99. 33-41. Keresztessy K. 1992: Halfaunisztikai kutatás a Visegrádi-hegységben. Halászat, 85, 99-100. Keresztessy K. 1993: Halfaunisztikai kutatások a Börzsöny-hegység­ben. Halászat, 86, 67-68. Keresztessy, K. 1996: Threatened freshwater fish in Hungary. Conser­vation of Endangered Freshwater Fish in Europe (ed. A. Kirchhof­er, D. Hefti) /Advances in Life Sciences/ Birkhauser. Basel-Boston­Berlin p. 73-77. Keresztessy K., Bardóczyné Székely E., Nagy Zs., M. Svátora, O. Syehorová, B. Drozd: 2007: Kisvízfolyások revitalizációja. 3. Szü­nzoológiai Szimpózium, Budapest, 2007. március 5-6. Program; E­lőadások és Poszterek összefoglalói (szerk. Batáry P., Körösi A., Kiadó: Magyar Ökológusok Tud. Egyesülete, Szeged), p. 26. Keresztessy K., Bardócyné Székely E. 2007: A Börzsöny és a Pilis­hegység, valamint a Gödöllői-dombság néhány patakjának élőhelyi­és halfaunisztikai értékelése. Agrártudományi Közlemények 25. Pisces Hungarici I. kötet, I. Magyar Haltani Konferencia (Supp­lement kötet) 26-29. Szitó A., Harka A. 2000: Az amurgéb (Perccottus glehni Dybowski, 1877) táplálékának összetétele. Halászat 93. 97-100. Abstract: Keywords: We carried out research on invasive goby-fish species in flow streams of the middle Danube (2006-2007) and the middle part of the river Tisza (2006). The research was completed with the previous data from the same places. We collected fish species with an electric fishing machine and measured the body length of fish and their weight too. The goby fish species were placed into formol and their age was determined too. fishfaunistics, new goby-species

Next

/
Oldalképek
Tartalom