Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
73 Nutrient regeneration of roach (Rutilus rutilus L.) in the Kis-Balaton Water Protecting Reservoir I. Boros, G. — Tátrai, I. Abstract: Our widespread fish species, roach could have a great contribution to the nutrient regeneration of lakes. These nutrients could affect on the intensity of primary production and thus trophic state of lakes. During our researches, we have measured the P content and seasonal P dynamics of two age groups of roach in the shallow, biomanipulated Lake Major. We have established, that seasonal P dynamics is independent from age, both older and younger fish cohorts show changes by seasons. Significantly higher P contents were typical in the body of fish during spring, moreover, P content of their ingested matter was also significantly higher during this season. We have not found any significant difference in the comparison of samples of younger (2+, 3+) and older (3+, 4+) age groups of fish. Key words: eutrophication, phosphorus, roach. A folyami géb [Neogobius fluviatilis (Pallas, 1814)] és a tarka géb [Proterorhinus marmoratus (Pallas, 1814)] terjedése a Közép-Tisza vidékén Harka Ákos 1, Szepesi Zsolt 2, Antal László 1 'Magyar Haltani Társaság, 5350, Tiszafüred, Táncsics u. 1. 2Omega Audit Kft., 3300, Eger, Cifrakapu u. 142. 'Debreceni Egyetem, TEK, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032, Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Az utóbbi évtizedekben több, korábban csak a Fekete-tenger partvidékéről vagy a Duna alsó szakaszáról ismert gébfaj jelent meg vizeinkben. Térhódításuk helyszíne elsősorban a Duna, de a folyami és a tarka géb a Tisza hazai szakaszán is teljed. Munkánk célja e két faj teijedésének nyomon követése, továbbá az inváziójukat befolyásoló tényezők feltárása volt. Vizsgálatainkat 2003 és 2006 között végeztük, gyűjtőeszközként 6 mm szembőségű kétközhálót használtunk. A terepmunka során feltérképeztük a KözépTisza jobb parti mellékfolyóin a gébfajok teijedését, amelyben tapasztalataink szerint több tényező is szerepet játszik. Kulcsszavak: invazív fajok, egyedsürűség, mederesés, vízhőmérséklet. Bevezetés Az utóbbi évtizedek során hazánkban megjelent invazív halfajok teijedésének konkrét okai még többnyire tisztázatlanok. Terjeszkedésükben szerepet játszhatnak klimatikus és hidrológiai okok (Harka & Bíró, 2007), általános ökológiai, vízminőségi változások (Dévai & mts, 1999; Nagy & mts, 2001), vagy halfaunánk veszélyeztetettségi állapotában bekövetkezett változások is (Nagy & mts, 2002, 2005). A korábban csak a Fekete-tenger partvidékéről vagy a Duna alsó szakaszáról ismert gébfajok közül több olyan jelent meg vizeinkben, amelynek ma már jelentős állománya él a magyar Duna-szakaszon. Valamennyien szerény úszóképességgel rendelkeznek, így esetükben feltételezik, hogy gyors terjedésüket a hajóforgalom is segítette (Guti, 2000). Ugyanakkor a gébfélék melegkedvelő fajok is, amelyek meghonosodásában és elszaporodásában a vizek felmelegedése és kanalizációja is jelentős szerepet játszhatott (Harka &Bíró, 2007). Térhódításuk helyszíne elsősorban a Duna, de a folyam számos mellékfolyójának vízrendszerében is megjelentek. A Tisza magyarországi szakaszán eddig két gébfaj honosodott meg, a folyami géb (Neogobius fluviatilis) és a tarka géb (Proterorhinus marmoratus). A két tiszai gébfaj terjedésének topográfiai követése mellett célul tűztük ki, hogy kiderítsük, milyen ütemben terjednek, továbbá milyen tengerszint feletti magasságig, illetve milyen mederesésig hatolnak fel a vizsgált mellékvizekben. Az eredményeket értékelve megpróbáltunk következtetéseket levonni, illetve magyarázatot adni a történésekre. Anyag és módszer A gébfajok terjedését a fellelhető irodalmi forrásokra támaszkodva, illetve a 2003 és 2006 között végzett terepmunka során szerzett adatokra alapozva igyekeztünk meghatározni. A helyszíni mintavételeken gyűjtőeszközként 3 X2 nies, két szélén rúdra erősített, mélyen öblös kétközhálót használtunk, melynek szembősége 6><6 mm volt. A növényzettel sűrűn benőtt, illetve sekély részeken 5 mm-es szembőségű, nyeles merítőhálót alkalmaztunk. A halakat azonosítás után sértetlenül visszaengedtük eredeti élőhelyükre, ezzel biztosítottuk a populáció sértetlenségét. Halfaunisztikai vizsgálatainkat a következő vizeken végeztünk: Zagyva, Zsunyi-patak, Szuha, Galga, Hajta, Tápió, Tarna, Monostori-patak, Toka-patak, Tarján-patak, Rédei-Nagypatak, Gyöngyös-patak, Külső-Mérges-patak, Nyiget-patak, Bene-patak, Tarnóca, Parádi-Tarna, Hanyi-ér, Laskó, Egerpatak, Csincse, Hejő, Sajó, Takta, Kácsi-patak. Eredmények A Tiszában megtalálható két gébfaj közül a tarka géb jelent meg előbb Magyarországon. Első hazai példányát 1872 -ben Budapestnél észlelték (Kriesch, 1873), a következő évben pedig a Duna pozsonyi szakaszán figyeltek fel rá (Koelbel, 1874). Tavaink közül először a Balatonban (Vutskits, 1895), majd később a Fertő tóban is kimutatták jelenlétét (Mika & Breuer, 1928). A faj tiszai megjelenését az 1957-ben Szegeden gyűjtött első példányai bizonyítják (Berinkey, 1972). Hat évvel később Hódmezővásárhely határában észlelték (Sterbetz, 1963), az előző helyszín fölött mintegy 10 km-re. A Tiszatóból csak jóval később, 1987-ben került elő (Harka, 1988), a Tisza mellékfolyói közül pedig először a Hármas-Körösből mutatták ki (Harka, 1991). Terjeszkedése a Tisza vízrendszerében napjainkban is tart, 2003-ban a Bodrogban észlelték (Harka & Sallai, 2004). Elterjedési területének jelentős változása tapasztalható a Közép-Tisza mellékfolyóin is (Harka & Szepesi, 2004a, 2004b, 2004c, 2005). A tarka géb jelenlétét 15 víztérben, illetve 48 helyszínen regisztráltuk (1. táblázat). 1. táblázat. A tarka géb észlelési adatai Lelőhelyek sorszáma Vízterület Település Észlelés dátuma Egyedszám 1 Zagyva Uj szász 2004.09.24 1 2 Zagyva Szászberek 2003.06.21 2 3 Zagyva Jásztelek alatt 2004.09.30 3 4 Zagyva Jásztelek fölött 2004.09.30 1 5 Zagyva Jászjákóhalma alatt 2004.09.30 13 6 Zagyva Jászberény 2003.08.23 2 7 Zagyva Jászberény fölött 2004.09.30 12 8 Zagyva Jászfe lsőszentgyörgy 2003.06.21 1 9 Zagyva Lőrinci 2003.06.21 1 10 Tápió Tápiógyörgye 2003.06.21 1 11 Tápió Tápiószele 2003.06.21 7 12 Tápió Tápióbicske 2003.06.21 9 13 Tápió Tápióság 2003.06.21 3 14 Galga Jászfényszaru 2003.10.29 7 15 Galga Hévíz györk 2003.10.29 4 16 Galga Iklad 2003.10.29 3
