Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. egész zooplanktoné 254,8 ind lit" volt. A veligera biomaszszát 1,30 a Rotatoria-két 5,68, a Crustacea-két 788,0 és a teljes zooplanktonét 795 tonna száraz tömeg Balaton"' átlagérték jellemezte. A veligera produkció 0,17, a Rotatoria-ké 1,17 a Crustacea-ké 34,82 és a teljes zooplanktoné 36,16 tonna száraz tömeg 24 h"

1 Balaton"

1 volt. A Rotatoria biomassza átlagosan 6,12, a Cladocera biomasza 10,91 és a Copepoda biomassza 16,92 nap alatt újult meg. A Zooplankton biomasszája szénre és egységnyi tófelületre átszámítva 1999 és 2007 között átlagosan 0,66 gC m"

2 és légzési, exkréciós és vedlési szénveszteség nélküli nettó produkciója nyolc produktív hónappal számolva 7,37 gC m"

2 év"

1 lehetett, amely a rehabilitáció utáni 120 gC m"

2 év"

1 becsült planktonikus elsődleges termelés 6,14%-a. Ennek alapján a fitoplankton elsődleges termelésének megjelenése effektív Zooplankton biomasszában az eutróf állapothoz képest mintegy megduplázódott, de feltehetően a változatlanul magas ásványi lebegőanyag tartalom és a sekély tó nagy turbulenciája miatt (G.-Tóth 1992a,b, G.- Baranyai és G.-Tóth 2007, G.-Tóth et al 1986) így is alacsony más tavakhoz képest. A légzési, exkréciós és vedlési szénveszteségget is magába foglaló bruttó Zooplankton produkció (G.-tóth 1992b) a planktonikus elsődleges termelés 25 %-át tehette ki. A veligera, Rotatoria, a Cladocera és a Calanoida csoportok egyedsürüsége, biomasszája és produkciója a 2001 és 2003 közötti nagy vízszint csökkenés idején csökkent, amely feltehetően a Dreissena telepek élőhelyének zsugorodásával és a kisebb vízoszlopban felerősödött turbulencia (Baranyai és G.-Tóth 2007) nyíró hatásának volt köszönhető. Köszönetnyilvánítás A kutatás a T-049365 sz. OTKA téma és az NKFP által támogatott 3B022 04 BALÖKO projekt keretében valósult meg, valamint köszönetünket fejezzük ki a Balatoni Integrációs Fejlesztési Ügynökség Kht.-nak (Siófok) a hidrológiai adatok szíves átadásáért. Irodalom Baranyai E., G.-Tóth L., 2007: Az egyes Zooplankton fajok és fejlődési stádiumainak viszonya a könnyen felkeveredő Balaton turbulenciájával, Hidrol. Közi. 87. évf. 6. szám 14-16 Dévai, I. 1977: Az evezőlábú rákok (Calanoida és Cyclopoida) alrendjeinek kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia 5.: 1-220. Downing, J. A. and F. H. Rigler (eds), 1984: A manual on methods for the assessment of secondary productivity in fresh waters. IBP Hand Book 17, 2nd edition. Blackwell. Oxforsd, pp. 501. Edmondson, W. T. AND G.G. Winberg, 1971: A Manual on Methods for the Assessment of Secondary Productivity in Fresh Waters. I.B.P. Handbook, 17, Oxford: 1 - 358. Einsle U., 1993: Crustacea Copepoda Calanoida und Cyclopoida, Gustav Fischer Verlag Stuttgart Jena New York. 1 -206. Flößner D., 2000: Die Haplopoda und Cladocera Mitteleuropas, Backhuys Publishers, Leiden. Galkowskaya, G. A. 1965: Planktonnye kolovratki i ihh rol v produktivnosty vodoemov. Dissertation Thesis. Biologiceskii Institut Gosudarstvennii Universitet Imeni Lenina. Minsk: 1-19. G.-Tóth, L. 1992: Limiting effect of abioseston on food ingestion, postembryonic development time and fecundity of daphnids in Lake Balaton (Hungary). J. Plankton Res. 14: 435 - 446. G.-Tóth, L. 1992b: A hálós Zooplankton respirációs elektrontranszport rendszer (ETS)-aktivitása és szénforgalma a Balatonban. (The respiratory electron transport system (ETS) - activity and the carbon flux of the crustacean Zooplankton in Lake Balaton). In: 100 éves a Balaton-kutatás. (Szerk

.: Bíró P.). (In: Hundred years research of Lake Balaton, Ed.: P. Bíró) - Reproprint, Nemesvámos: 172-180. G.-Tóth, L., K.V. Balogh and N.P. Zánkai 1986: Significance and degree of abioseston consumption in the filter-feeder Daphnia galeata Sars em Richard (Cladocera) in Lake Balaton. Arch. Hidrobiol. 106:45-60. G.-Tóth, L. 2000: A planktonikus rákok táplálkozásbiológiája és szerepe a fitoplankton eliminálásában a Balatonban. AZ MTA Doktora Disszertáció: 1-233 (Tihany) G.-Tóth, L. 2003: A Balaton ökológiai állapotának értékelése a zooplankton alapján. Long term változások. Kézirat. In: A Balaton vízminőségi állapotának értékelése: Tanulmány a vonatkozó kormányhatározat- 1038/1999. (IV.21) - módosításának tudományos megalapozásához. Bpest, 2003, 1-52. Id.: Somlyódy és mtsai: A Balaton. Gulyás P., Forró L. 1999: Az ágascsápú rákok kishatározója 2. bővített kiadás. Környezetgazdálkodási Intézet: 1-236. Herodek, S. 1984: The eutrophication of Lake Balaton: measurements, modellings and management. Verh. int. Ver. Theor. Angew. Limnol. 22: 1087-1092. LeCreen, E. D. and L. McConnell 1980: The functioning of freshwater ecosystems. Cambridge Univ. Press, Cambridge, IBP 22: 1-588. Misley, K. 1988: L.Balaton research and management. Bp.Necus 1-111 Stanczikowska, A. 1966: Einige Gesetzmässigkeiten Vorkommen von Dreissena polymorpha Pall. Ekologia Polska (Polish J. Ecol.). (B), 12: 331-335. ' Vörös L., A. Kovács A., Balogh K. és Koncz E, 2000: Mikrobiális élőlényegyüttesek szerepe a Balaton vízminőségének alakításában. In: Somlyódy L. és Banczerowski J.-né (szerk.): A Balaton Kutatásának 1999. évi eredményei. MTA, Budapest: 24 - 32. Winberg, G. G., G. A. Pechen and E. A. Sshushina. 1965: Produktsiya planktonnyh trekh ozerah rezlichnogo type. Zoologiceski Zhurnal 5: 676-678. Zánkai, N. 1985: Kékalga vízvirágzás hatása a rákplankton összetételére. Hidrológiai Közlöny 65: 78-84. Density, biomass and production of the Zooplankton in Lake Balaton between 1999 and 2007 G.-Tóth, L. - Parpala, L. - Baranyai, E. - P. Klein T. Abstract: Taxonomical composition, numerical density, Cladocera/Copepoda ratio, Predator/Total ratio, biomass, production, and biomass turnover time (B

/P141,) of the Zooplankton were studied in Apryl-October of the years between 1999 és 2007 biweekly in five standard sampling stations of Lake Balaton. The 9 years mean of the numerical density of the veligers of Dreissena polymorpha was 14,0 of Rotatoria 77,6, of Crustacea 163,2 and of the total metazoan Zooplankton 254,8 ind lit"'. The mean biomass of veligers was 1,30, of Rotatoria 5,68, of Crustacea 788,0 and of the total 795 tons dry matter Balaton"

1. Mean net production of velgiers was 0,17, of Rotatoria 1,17 of Crustacea 34,82 and of the total Zooplankton 36,16 tons dry matter 24 h"' Balaton"

1 . Biomass turnover time of Rotatoria was 6,12, of Cladocera 10,91 and of Copepoda 16,92 days. The Zooplankton net production expressed in carbon per unite lake surface was 7,37 gC m" 2 year"

1, which equivalented with 6.15 % of the 120 gC m"

2 year"

1 planktonic primary production. After consideration of the possible respiratory+excretion+moltig carbon loss of the Zooplankton the gross zooplanton production amounted cca. 25% of the planktonic primary production. Keywords: Balaton, developement stages, turbulence, Zooplankton.