Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. deltünk. Ez a valós sorszámozás a kiindulási állapotban teljesen azonos az első oszlop, tehát a technikai sorszámozás adatsorával. Jelentőségét az első lépés után érzékeljük, ugyanis ekkor - a módosított kar kiíratásánál - mindig azt az értéket találjuk, ami az eredeti karban betöltött pozíciója volt. Tehát törlés esetén a valós sorszámozásban szüneteket észlelhetünk, míg sorrendcsere esetén a valós sorszámok esetében egyes szakaszoknál fordított sorrendben követik egymást a számok. A szoftver mindig két sáv azonosítóját kéri be lépésenként, amelyet kétféleképpen írhatunk be: a valós sorrendbeli sorszám vagy a sávcsoport/sáv szerinti megjelölés alapján. A két megadott érték a kérdéses (törlendő vagy felcserélendő) szakasz két belső végpontját jelöli, tehát törlés esetén a megadott végpontok is eltűnnek, míg csere esetén ők is elmozdulnak. Nagyon fontos, hogy az első helyre mindig a kromoszómakar elejéhez közelebbi értéket kell beírni (ami a már módosított karok esetében a nagyobb valós sorszám vagy a standard mintázatban távolabbi sáv is lehet!). A szoftver lépésenként ajánlja fel az aktuális állapot mentését. Célszerű ezt megtenni, hiszen a megfelelő (valós vagy hipotetikus) névvel ellátva értékes részfeladatok eredményét tárolhatjuk. A munkamenet során bármikor generálható egy „html" fájl, aminek segítségével a sávmintázat kódjegyzékét kinyomtathatjuk (1-2. ábrák). Az adott állapotot táblázatos formában írathatjuk ki, ahol pontosan láthatók a törések nyomai, mivel a törések mentén az érintett cellák vastagabb vonallal jelennek meg a képernyőn és a nyomtatott változatban is. A html fájlt szerkeszthetjük (akár Word szövegszerkesztőbe másolva is), s így saját megjegyzéseinkkel is kiegészíthetjük és bővíthetjük nyomtatás előtt. A rajzos megjelenítésnél a kiindulási alapot a karok standard mintázatának szkennelt változata képezi. Az új sávmintázatokat jelenleg a Microsoft Windows

x

p Professional Microsoft ® Paint 5.1 verziójával készítjük, de a jövőben törekszünk a mintázatszerkesztő programhoz hasonló, azzal összekapcsolható megoldás szerinti előállításukra is. Eredmények és értékelésük Az általunk javasolt számítógépes mintázatszerkesztő és -rajzoló módszer komoly segítség lehet az árvaszúnyogok, különösen a hagyományos módszerekkel nehezen elkülöníthető Chironomus-fajok gyorsabb és pontosabb azonosításához. Az identifikációs célú felhasználás mintájául a kariológiai alapú azonosítás lehetőségeit tárgyaló korábbi dolgozatunkból (Dévai et ál. 1984) a C. pseudothummi-csoport hazai fajainak mintázatelemzését mutatjuk be. Erre a csoportra négy kromoszóma és az AE, BF, CD, G karkombináció jellemző. Ennek megállapítása után először az „A" kar mintázatát (Wülker et al. 1989) kell elemezni (/. ábra), s ennek segítségével a C. melanescens, ill. az „A" karnál azonos sávelrendeződésü C. dorsalis/C. lurídus fajpár különíthető el. Ezt követően az „E" kar mintázatának vizsgálata (2. ábra) nyújt lehetőséget a C. dorsalis és a C. lurídus szétválasztására, s ezzel az ehhez a csoporthoz tartozó fajok azonosítására. Köszönetnyilvánítás Az anyag összeállítását és bemutatását az Öveges József program OMFB-01569/2006 számú pályázatán elnyert támogatás tette lehetővé. Irodalom Armitage, P.D. - Cranston, P.S. - Pinder, L.C.V. (eds.) 1995: The Chironomidae. Biology and ecology of non-biting midges. - Chapman & Hall, London - Weinheim - New York - Tokyo - Melbourne Madras, XII + 572 pp. Dévai, Gy. - Miskolczi, M. - Wülker, W. 1989: Standardization of chromosome arms B, C and D in Chironomus (Diptera: Chironomidae). - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 2: 79-92., Plate. Dévai Gy. - Moldován J. - Lőrincz G. 1984: Új lehetőségek az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) taxonómiai kutatásában. II. Kariológiai vizsgálatok. -Állatt. Közlem. LXXI: 51-61., Taf. I-IV. Keyl, H.-G. 1962: Chromosomenevolution bei Chironomus. II. Chromosomenumbauten und phylogenetische Beziehungen der Arten. Chromosoma (Berl.) 13: 464-514., Falttafel. Móra A. - Csépes E. - Tóth M. - Dévai Gy. 2005: A makrozoobentosz tér- és időbeli változásai a Tisza Tiszamogyorós és Lónya közötti keresztszelvényében. - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 13: 131-139. Sommerhäuser, M - Schuhmacher, H. 2003: Handbuch der Fließgewässer Norddeutschlands. - ecomed Verlagsgesellschaft AG & Co. KG, Landsberg, X + 278 pp. Wülker, W. 1980: Basic patterns in the chromosome evolution of the genus Chironomus (Diptera). - Z. zool. Syst. Evolut.-forsch. 18/2: 112-123. Wülker, W. - Devai, Gy. - Dévai, I. 1989: Computer assisted studies of chromosome evolution in the genus Chironomus (Dipt.) comparative and integrated analysis of chromosome arms A, E and F. - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 2: 373-387. Wülker, W. — Lőrincz, G. - Dévai, G. 1984: A new computerized method for deducing phylogenetic trees from chromosome inversion data. -Z zool. Syst. Evolut.-forsch. 22: 86-91. Wülker, W. - Morath, E. 1989: South American Chironomus (Dipt.) Karyotypes and their relations to North America. - Acta biol. Debrecina, Suppl. oecol. hung. 2: 389-397. Wülker, W. - Rössler, R. - Essen, S. von 1979: Studies on the development of imaginal discs of Chironomus (Dipt.). The female genital disc in abdominal segment VIII. - Zool. Jb. Anal. 101: 136-153. Computer-aided karyological analysis of non-biting midges (Diptera: Chironomidae) Dévai, Gy.

1 - Miskolczi, M.

' - Bollmann, K.

' - Csépes, E.

2 'Department of Hydrobiology, Faculty of Science and Technology, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, Hungary - "MiddleTisza District Environment and Water Authority, Ságvári krt. 4, H-5000 Szolnok, Hungary Abstract: Analysis of chironomid assemblages, known to have high species richness and varied life forms, allows an excellent and subtle characterization of the ecological quality status and potential of water bodies, including valid predictions and estimates for future trends and their consequences. However, there have been few cases where chironomids were used to tackle specific water qualification problems. One of the most serious obstructions which hamper the wider use of this group has been the difficulties of correct identification of the species. A promising tool to solve the identification problems has been karyological analysis available for several decades, the wider practical use of which has been put back primarily by methodological considerations. In this paper we present a computer-aided technique that was developed to study the banding pattern of giant chromosomes from salivary glands of larvae. This enables to generate any known or supposed banding pattern, to produce comparative sample sets, as well as to develop of a key suitable for the identification of the local species assemblage. Keywords: chironomids, identification, giant chromosomes, banding pattern analysis, computerized method.