Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. Kritikus turbulencia tartományok a balatoni Zooplankton rétegződése szempontjából Baranyai Eszter

1

2 és G.-Tóth László

2 'Pannon Egyetem, Analitikai, Környezettudományi és Limnológiai Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék, Veszprém 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Kivonat: Kulcsszavak: A Balatonban heti gyakorisággal, valamint napszakosan és mélység szerint mértük a különböző kinetikai sajátságokkal rendelkező élőhelyek (nyílt víz, nádas, litorál) turbulenciáját, illetve vizsgáltuk a Zooplankton szerkezetét. Ennek során megállapítottuk, hogy 1., a Balaton turbulenciája 21,5 %-ban < 1 cm sec"

1, 54,24 %-ban 1-3 cm sec"

1 közötti és 24,24 %ban 3-11,70 cm sec'

1 között változott. 2., alacsony turbulencia mellett a különböző taxonok diszkrét vertikális rétegződést mutatnak; 3., a Zooplankton társulás vertikális szerkezetét zavaró turbulencia küszöbértéke 3-3,5 cm sec"' közötti. Tehát, mivel a tó turbulenciája gyakran > 3 cm sec"

1, ez igazolja a zooplankoton vertikális rétegződésének múlékonyságát a Balatonban. Balaton, turbulencia, vertikális vándorlás, Zooplankton Bevezetés és célkitűzés A Zooplankton horizontális és vertikális eloszlását sokan, az azt alakító fizikai és biológiai tényezők konkrét hatását azonban kevesen vizsgálták (pl. Alcaraz & Saiz 1991, Folt & Burns 1999, Pinel-AUoul et al. 1999; George & Winfield 2000, Pinel-Alloul, Methot & MalinskyRushansky 2004, Rinke et al. 2007). A Balatonban Entz & Sebestyén (1942), Ponyi & Péter (1986), Ponyi & mtsi (1982), Homonnay (2004), valamint saját korábbi tanulmányaink (Baranyai & G.-Tóth 2007) szerint a zooplankton vertikális rétegződése múlékony ugyan, de hosszan tartó szélcsendes időszakban kialakul. Korábbi eredményeink szerint a Balatonban 3-3,5 cm sec"' turbulencia tartományban kezdődik a Zooplankton vertikális rétegzettségének felbomlása, amely > 4 m sec"

1 nagyobb szélsebesség esetén áll elő. Jelen tanulmányunkban a korábbinál térben és időben kiterjedtebb mintavételi helyekről származó adatok alapján, faji szinten mutatjuk be a Zooplankton társulás finomabb reakcióit a turbulencia változására. Anyag és módszer A Balaton turbulenciáját és a Zooplankton szerkezetét 2006. áprilisától 2007. októberig heti gyakorisággal vizsgáltuk különböző rétegekben az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (BLKI) előtti litorálban három helyen: a nádasban, valamint onnan 25 m illetve 200 m távolságban, ahol a vízmélység 55-, 220-, és 330 cm volt. A Balaton hossztengelyében az E, A, G, K és M standard szelvények tóközépi mintavételi pontjain (Sebestyén 1960) mértük 0,5 méterenkénti vízrétegekben a turbulenciát és vettünk párhuzamosan Zooplankton mintákat. A turbulencia mérése 3 D SonTek Akusztikus Doppler Velocimétert alkalmaztunk, és az adatokat WinADV szoftverrel dolgoztuk fel, és a turbulenciát a 3D turbulens sebesség fluktuációk négyzetes középértékével (RMS-turbulence) jellemeztük. A Zooplankton mintákat 60 ^m lyukbőségü planktonhálóval ellátott 50 cm magas és 34 liter térfogatú Schindler-Patalas-féle mintavevővel gyűjtöttük a turbulencia mérésére használt mérőpontokon és mélységekben. Ezeket 100 cm' térfogatban tömörítve külön tároló edényekben 3,5 % végkoncentrációjú formalinnal tartósítottuk. A mintákat Zeiss-Opton fordított plankton mikroszkóppal dolgoztuk fel. Minden esetben 500 pl-es almintákat véve, minimum három párhuzamos számolást végeztünk, az egy mintából leszámolt egyedek száma összesen minimum 400 volt. A meghatározás GULYÁS & FORRÓ (1999, 2001), EINSLE (1993) és FLÖßNER (2000) határozókönyvei alapján történt. Az egyedsűrüséget egyed 1"' egységben adtuk meg. A turbulencia és a Zooplankton összefüggéseinek vizsgálatához standardizált főkomponens analízist alkalmaztunk Syn-Tax programcsomag segítségével. Az eredményeket biploton mutatjuk be, az objektumokat és a változókat euklidészi távolságok alapján vetítettük egymásra. Eredmények A balatoni Zooplankton fajösszetétele A mintákból összesen 8 Rotatoria, 10 Cladocera, 3 Copepoda, valamint a Dreissena polymorpha veligera lárvája került elő. A különböző rendszertani csoportok egyedszám szerinti százalékos előfordulását az 1. ábra mutatja be. A leggyakoribb, legnagyobb egyedszámú Copepoda taxonok az Eudiaptomus gracilis, és a Mesocyclops leuckarti voltak. A legabundánsabb Cladocera-k a Daphnia sp., Diaphanosoma brachyurum, a legabundánsabb Rotatoria taxonok pedig a Keratella cochlearis, Polyarthra sp., Kelicottia sp. voltak. Legnagyobb menynyiségben a Copepoda rákok nauplius lárvája került elő. Rotatoria Copepoda — 55% "^lÉMf ÍP''i '"" TFiff 'Vidi ill flpvCrreissena Cladocera 7% /. ábra: A különböző rendszertani csoportok százalékos eloszlása az egyedszám alapján 2006. 04.-2007. 10. között a Balatonban A Balaton turbulenciája Vizsgálataink során a Balaton turbulenciája 0,30 és 11,70 cm sec"' között változott. A leggyakrabban (32,72 %) a turbulencia értéke 1 és 2 cm sec"

1 közé esett. 21,5 %-ba estek az adatok 1 cm sec"

1 alá, és 24,24 %-ban a 3 cm sec"' fölé (2. ábra).