Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
5. szám - Tamás János–Bozán Csaba: Idősors távvezérelt biomassza produktivitási adatok és a potenciális párolgás elemzése Békés megye térségében
56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 5. SZ. identifikált mért rrnj—* I I nillj ^ 1 I | MIIII |—i i 111|||| • 0.10 1.00 10.00 100.00 1000.00 ua-uw [kPa] 16. ábra. Identifikált és mért frakciók víztartási görbéi Modell-illesztés A modellt 71 adatpárra illesztettük melyeket a mért keverék víztartási görbéinek meredek részeiről választottunk megoldásként a lineáris inverz problémára. A modell-illesztésnél a frakció paramétereiről feltételeztük, hogy kölcsönösen függnek egymástól: Pi+1,2 = Pi.l ^ j |) kivéve, hogy egy rést feltételezünk a 3-as és 4-es frakció között: P4.2 > Pi.l (12) és az utolsó paraméterről feltettük, hogy : P 1,2 = 1000kPa (13) Az eredményekből (16. ábra, 7. táblázat) látszik, hogy a 8 paraméter monoton növekszik, ennek eredményeként a frakciók víztartási görbéi közel párhuzamosak, ebből feltételezhetjük, hogy az ajánlott modell elfogadható. Összefoglalás A kutatás első részében 7 homokfrakciót és 21 telítetlen A = 2/3 optimális homokkeveréket vizsgáltunk. Ezek víztartási görbéjét két módszerrel mértük. A keverék víztartási görbéjét a frakciók víztartási görbéinek súlyozott átlagaként modelleztük, egyenlő súlyokkal és szemilog léptékben trilineáris, a nem-konstans részen egymást nem átfedő frakció víztartási görbékkel. E modellt illesztettük a mért keverékadatokra, így a frakciók víztartási görbéit megállapítottuk. Az eredményt összehasonlítottuk a mérttel. A vizsgálat előzetes és közelítő volt, mivel (I) a frakciók szemeloszlási görbéje többé-kevésbé eltért az ideálistól, (II) a mérési lépéseket a priori (korábbi mérési tapasztalattól függetlenül) választottuk meg, (III) a BME módszerét egy prototípus berendezéssel végeztük. Az SSI méréseit figyelembe véve, a keverékek víztartási görbéinek meredek részei közel párhuzamosak voltak egy adott N-nél, és a meredek részek hajlásának abszolút értéke N-nel csökkent. A 2. frakció víztartási görbéje eltért a várttól, mert szemeloszlási görbéje volt a legpontatlanabb. A frakciók víztartási görbéje nem volt ekvidisztáns, ennek felA reziduális víztartalomhoz tartozó szívás kevesebb,mint 25 cm volt a 4-7-ig terjedő durva frakciók víztartási görbéinél, ami azt mutatja, hogy az a priori mérési lépéseket módosítani kellene, és feltehetően speciális mérési technikákat kellene alkalmazni. A BME mérései eddig a finomabb frakciók 1 -3-ig víztartási görbéinél megegyeztek az SSI méréseivel. Egy eltolódás volt megfigyelhető a durva frakcióknál 4-7-ig. Az eltolódás feltehetően mérési hibának (egy része a küszöb-gradiens hatásnak, más része a kifolyás-szabályozás hibájának) tudható be. Meglepő, hogy az előzetes víztartási görbe modell elfogadható volt mind minőségileg mind mennyiségileg. Megjegyezzük, hogy a szemeloszlási görbe szintén súlyozott átlag, de a súlyok nem egyformák (8. táblázat). Az az eredmény, hogy a keverék víztartási görbéjénél az egyenlő súlyok megfelelők, annak a ténynek tudható be, hogy az optimális A = 2/3 keverékek többféle szempontból ideálisak (pl. maximális száraz sűrűség, nincs szétosztályozódás a minta előkészítésénél, legjobb a szemeloszlási görbéjük a betonozással kapcsolatban, stb.) 7. táblázat. Identifikált frakció víztartási görbe Paraméter u a-u w (kPa) u a-u w (vízoszlop cm) Pit 8.8 10E-5 0.88 P7.2- P6.1 2.07 10E-1 2.07 P6.2- PS.1 7.76 10E-4 7.76 Pi. 2- P5.1 1.0 10E-3 10 P4.2- P. 1 2.52 10E-3 25.2 Pu 1.0715 10E-1 107.15 Pl.l 1.3804 10E-1 138.04 Pi.2- P2J 3.8018 10E-1 380.18 8. táblázat: Xj relatív gyakoriság ,4=2/3 keverékeknél N 7 6 5 4 3 2 1 .frakció 0.06 0.07 0.09 0.12 0.18 0.33 2.frakció 0.07 0.09 0.12 0.18 0.30 0.67 3.frakció 0.10 0.13 0.18 0.28 0.51 4.frakció 0.12 0.17 0.25 0.42 5.frakció 0.16 0.23 0.36 ó.frakció 0.21 0.31 7.frakció 0.28 Irodalom De Gennaro, V., Cui, Y.J., Delage, P. and De Laure, E. (2002) On the use of high air entry value porous stones for suction control and related problems, Unsaturated Soils. Proc. 3 r d Int. Conf. on Unsaturated Soils (UNSAT 2002), Recife, Brazil, Lisse: Swets & Zeitlinger, Vol. 2, pp. 435-440 Imre, E., Rajkai, K., Czap, Z., Firgi, T., Telekes, G., Aradi, L. (2000): Comparative measurements with sand box, pressure membrane extractor and pressure plate extractor. Proc. of the Asian Conference On Unsaturated Soils From Theory To Practice, Singapore 2000.05.18-19. 287-291. Loiseau, C., Cui, Y.J. and Delage, P. (2002) The gradient effect on the water flow through a compacted swelling soil. Unsaturated Soils. Proc. 3 rd Int. Conf. on Unsaturated Soils (UNSAT 2002), Recife, Brazil, Lisse: Swets & Zeitlinger, Vol. 1, pp. 395-400. Lőrincz, J (1990). Relationship between grading entropy and dry bulk density of granular soils. Periodica Politechnica 34:3:255-265. Lőrincz, J (1993). On particle migration with the help of grading entropy. Filters in Geotechnical and Hydr.Eng. Brauns,Hheibaum, Schüler, BALKEMA, 63-65. Rajkai K.( 1993): A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálati módszerei. Búzás I.(ed): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. INDA4321 Kiadó, Bp. 115-160. Várallyay Gy. (1973): A talajok nedvességpotenciálja és új berendezés annak meghatározására az alacsony (atmoszféra alatti) tenzió-tartományban. Agrokémia és Talajtan 22.1-22. tehető oka, hogy az egyes frakciók más geológiai eredetűek. IMRE EMŐKE mémök, a műszaki tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs (BME, SZIE). Transfer functions between the grading curves and the soil property functions for sands Imre, E. (dr.) - Rajkai, K. (dr.) - Firgi. T. - Havrán, K. - Trang Phong - Telekes, G. (dr.) - Lőrincz, J '• (dr) Abstract: The goal of the ongoing research is to find some transfer functions between the grading curves and the soil property functions (e.g. soil water characteristic curve) for sands. The grading entropy concept is used to simplify the problem (treating some classes of the grading curves together). The soil water characteristic curves for some grading curve series are determined by measurement. The paper is related to two different measurements approaches.
