Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Tamás János–Bozán Csaba: Idősors távvezérelt biomassza produktivitási adatok és a potenciális párolgás elemzése Békés megye térségében

47 Idősoros távérzékelt biomassza produktivitási adatok és a potenciális párolgás elemzése Békés megye térségében Tamás János 1 és Bozán Csaba 2 'Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudományi Kar, Víz- és Környezetgazdál­kodási Tanszék, Debrecen, 4032. Böszörményi út 138., tamas@gisserver 1 .date.hu 2Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540- Szarvas, Anna-liget 8., bozancs(a), haki.hu Kivonat: A térben és időben gyorsan változó biomassza párolgási viszonyainak meghatározását nagy térségekre, a tényleges nagy­felbontású pontos adatok és ezek feldolgozási módszereinek hiánya jelentősen akadályozta. Az új generációs hiperspekt­rális műholdas szenzorok adatai eddig kevésbé ismert lehetőségeket biztosítanak a feladat megoldására. Vizsgálataink­ban Békés megye területére vonatkozó, 7 éves idősor műholdas hiperspektrális adatainak (MÓDIS) felhasználásával ma­tematikai eljárást mutatunk be a biomassza-változás értékelésére. A biomassza növekedés regionálisan térben és időben folytonos függvényekkel jól leírható. A bemutatott modell komponensei: a lineáris trend, a periodikus összetevő, az au­toregresszív és a véletlen komponensek. A modell komponensek leválogatásával meghatároztuk és értelmeztük azok ha­tásait, így a hosszú távú klímahatást, az éves periodicitást, az egymást követő évjáratok autoregresszióját és a modell bi­zonytalansági tényezőjét. A hosszú távú klímahatások bizonytalansága a modellben jelentős, míg a periodikus és autore­gresszív komponensek rövid és középtávú előrejelzések esetében már megbízható értéket adnak. Ismertetjük a Normali­zált Vegetációs Index (NDVI) idő és térbeli változásaival összefüggő hatások, így a Potenciális Evapotranspiráció és a Levélfelület Index értékelésének eddigi eredményeit. Az általunk kidolgozott és alkalmazott módszer alkalmasnak lát­szik az eddigieknél sokkal pontosabb biomassza potenciál meghatározásának elvégzésére. Kulcsszavak: távérzékelés, multispektrális adatok, NDVI, LA1, PET. 1. Bevezetés, célkitűzés A földfelszín nagy tér- és időbeli felbontású, fizikai jellemzőinek hiperspektrális tényleges mérése és az ada­tok hozzáférése a távérzékelés ezredforduló utáni fejlő­désével vált lehetővé. 2003-ban széles körű együttműkö­dési megállapodás (Memorandum of Understanding, M­OU) született az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (U.S. Department of Agriculture, USDA) és az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hiva­tala (National Aeronautics and Space Administration, N­ASA) között, miszerint a NASA és az USDA Külföldi Mezőgazdasági Szolgálata (Foreign Agricultural Servi­ce, FAS) együttesen támogatják azt a projektet, mely a NASA Terra műholdjának MÓDIS (Moderate Resoluti­on Imaging Spectroradiometer) adatait beépítik egy már meglévő döntéstámogatási rendszerbe (Production Esti­mates and Crop Assessment Division). Az 1999-ben a NASA által felbocsátott EOS-rendszert (Earth Observing System) képviselő Terra műhold, fedélzetén a MODIS szenzorral az eddigi meterorológiai műholdakhoz (pl.: NOAA-AVHRR-hez) képest egy korszerűbb, több csa­tornával és jobb térbeli felbontással és rendkívül rövid visszatérési ciklusidővel rendelkező leképező sugárzás­mérő berendezés. A fent említett döntéstámogatási rend­szer objektíven, aktuálisan és rendszeresen értékeli a glo­bális mezőgazdasági termelés kilátásait az élelmiszer ter­melés biztonsága érdekében. A távérzékelt biomassza ál­lapotát leíró vegetációs index adatokat összevetik egy re­ferenciaként működő monitoring termesztési környezet­tel, ami alapján nyomon lehet követni a termesztési sze­zon fejlődését ( Tucker, 1985). A globális Normalizált Vegetációs Indexet (Normalized Difference Vegetation Index, NDVI) a MODIS adatokból állítják elő, mely a vegetáció állapotának tanulmányozására leggyakrabban használt mutató. A MODIS adatok alapján készített ND­VI mutatók számos fejlesztési lehetőségeket mutatnak a vizsgálati területek fotoszintetikus kapacitásának vizsgá­latában, ugyanis a növénytermesztési területekre nagy változékonyság jellemző egyaránt térben és időben. A növénytermesztő területek évről évre különböznek egy­mástól, köszönhetően a különböző termesztési intenzi­tásnak, agrotechnikának és a természeti hatásoknak, úgy­mint az aszálynak (Anyamba et ai, 1998, Tamás és Né­meth 2005). A változatos környezeti jellemzők folyamatos monito­rozása elengedhetetlen a klímarendszer és a vegetáció közötti kapcsolat helyes megismerésében. Kern et al. (2007) vizsgálatai rámutattak arra, hogy a növénytakaró távérzékeléssel észlelt állapota és a helyi időjárási viszo­nyok között szoros összefüggés van, miszerint az évi át­lagos NDVI szoros kapcsolatban áll az éves átlag-hő­mérséklettel, illetve nemcsak a csapadék mennyisége, hanem annak időbeli eloszlása is jelentős hatással van az NDVI éves menetére és maximális értékére. A kutatása­ink további célja a fentiek alapján, hogy meghatározzuk azokat a tényezőket, melyek jellemzik és egyben befo­lyásolják az NDVI értékét, azaz a növényi biomassza fejlődését. Ennek érdekében első lépésként az NDVI és a párolgás közötti összefüggéseket vizsgáltuk. 2. Adatok és módszer A 7 éves idősor (2001-2007) alap adatállományát a MODIS Terra távérzékelt adatainak havi periódusokra számított átlag NDVI értékekből állítottuk össze. Ezzel elkerülhetővé vált, hogy nagy felhőborítottság mellett a­dathiány lépjen fel. Térben Békés megye azonos vetüle­tű, 250 m-es földi felbontású raszterét alkalmaztuk az i­dősor valamennyi időpontja esetében. A MODIS műhold hiperspektrális 36 csatornájából az NDVI számításhoz a vörös (RED = 620-670 nm) és közeli infravörös spektru­mot (NIR = 841-876 nm) használtuk. (1) NDVI = (NIR - RED)/(NIR + RED) A két spektrális csatorna eltérése nagyon érzékeny a zöld növényi klorofill okozta abszorbanciára. Az NDVI értéke ± 1 között változik és magasabb NDVI érték ki­sebb mért relatív reflektanciával jár együtt az ezt érzéke­lő szenzorokban. Az alkalmazott modell lineáris trendet, periodikus összetevőt, autoregresszív és véletlen kompo­nenseket tartalmaz. A modell komponensek leválogatá­sával meghatároztuk és értelmeztük azok hatásait, így a hosszú távú klímahatást, az éves periodicitást, az egy­mást követő évjáratok autoregresszióját és a modell bi­zonytalansági tényezőjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom