Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
5. szám - Scheuer Gyula: Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata
43 hatása mint befolyásoló tényező alapvetően megváltozott és módosult. Ez a vizsgált Bárány uszodai forrásoknál és környezetében is alapvetően módosította a korábbi működési és megcsapolási sajátosságokat, mind a talajvíz rendszernél, mind pedig a hévforrásoknál. Ezzel mind a két rendszernél a közvetlen megcsapolási szerep megszűnt, mert a meder áthelyezéssel meghosszabbodott a felszín alatti vízmozgásnak útvonala, továbbá közvetlen árvízi hatás sem fordulhat elő. A Bárány uszodai forrásoknál és a talajvíznél fellépő változások az alábbiakban jellemezhetők: a volt mederben kilépő hévforrások megszűntek, amelyek a víztartó mészkőből feláramló hévíznek nyugat felé oldalirányba eláramló mennyiségéből kapták utánpótlásukat. Miután a patak közvetlen megcsapoló szerepe megszűnt, megindult az új meder felé történő áramlás majd kilépése az új szabályozott mederben. így a feltöltött medencénél a vízdóm alakja is megváltozott, mert a megnövekedett távolság miatt meghosszabbodott a felszín alatti áramlási út, ill. a korábbi közvetlen megcsapolás már csak közvetett módon érvényesült. Ezért a vízdóm a medence környezetében a jelenlegi meder irányába erőteljesen megnyúlt. Továbbá a patakon levonuló árhullámok hatása a forrásokra már egyáltalán nem, vagy alig érvényesül, még a leeresztett medencénél sem. Vagyis az új mederbe terelt Eger patak továbbra is megtartotta a hévíz rendszernek felszín alatti oldalirányú eláramlásából adódó részének megcsapolási szerepét, de a hosszabb áramlási útból fellépő ellenállás és kisebb hidraulikus esés miatt csökkent az oldalirányú eláramló hévíz mennyisége, ill. ennek mennyiségi eloszlásában égtáj szerinti átrendeződés történt. A fent leírtak alapján összefoglalóan megállapítható, hogy az Eger patak kivezetése a forrástérből vízföldtani szempontból a hévforrásoknál kedvező változásokat eredményezett, mert megszűnt a közvetlen megcsapoló szerepe a forrásokra és a meghosszabbodott áramlási út miatt (100-120 m) ma már csak közvetett hatása érvényesül. Kedvezőtlennek ítélhető viszont az a tény, hogy a fürdő közvetlen környezete teljesen beépült. így megteremtődött a csatornázás hiánya miatt a források szennyeződésének veszélye a keletkező fekáliás szennyvizek elszikkasztásával, mert az uszoda üzemeltetéséből adódóan a feltöltött medencénél kialakult vízdóm elérte a közeli szennyező gócokat. Leeresztett medencénél pedig a forrástérbe visszaáramló víz a közvetlen közeli szennyező helyek miatt feltételezhetően átmenetileg közegészségügyileg kifogásolhatóvá vált, míg a medence feltöltődése meg nem indult. d.) A 20. századi beavatkozások hatása a forrásokra és ezek vizsgálata Sugár I. leírása alapján tudjuk, hogy a Bárány uszodai források mai medencés forrásfoglalása és kiépítése az 1924-1926 között történt, és ezzel teremtették meg az Egri úszósport kialakulásának és fejlődésének kedvező feltételeit. A régi, 1855-56-ban a források köré kiépített kb. 525 m 2-es medencét elbontották. Helyette a ma is üzemelő 17x50 m-es medencét építették. Átvéve annak üzemelési körülményeit, így kihasználva a hévíz-rendszer természetes nyomás viszonyait, töltődik fel. A szükséges vízcserét a túlfolyókon eltávozó vízzel biztosítják. így olyan üzemelési körülményeket hoztak létre a medencénél a túlfolyók és a fenékleürítő beépítésével, hogy ezek között kb. 2,3 m-es szintkülönbséget hoztak létre. így a forrástérben mesterségesen 2,3 m-es nyomás-ingadozást, ill. időszakos depressziót alakítottak ki. Valószínűsítem, hogy ennél a medencénél is a megelőző első medencés forrásfoglalásból vették át a fenékleürítő és túlfolyó szinteket, ill. ezen nem módosítottak lényegesen. Az 1924-26-ban kialakított 50 m hosszúságú medence az Eger patak bal oldalán a rendezett medertől kb. 100 m -re kezdődik, és hosszából adódóan 150 m-re végződik. Ahol a medencét kialakították, a vízfolyás völgye kb. 250 m szélességű, így 50 m-es hosszával annak kb. 20 %-ára terjed ki kb. nyugat-keleti irányba. Ezekből az adatokból, és az előzőekben leírt üzemeltetési körülményekkel alapvetően befolyásolja és módosítja a medence a völgyben áramló talajvíz helyi adottságait. így pl. megváltoztatja a talajvíz áramlási viszonyokat a megcsapoló Eger patak irányába. Ehhez még az üzemeltetési körülmények dinamikus változása, is hozzájárul, mert a medence feltöltött, illetve leeresztett állapotából adódóan a környezetben a kb. 2,3 m vízszint-ingadozás egymással ellentétes vízmozgás-változásokat idéz elő. A feltöltött medence esetén a medence körül a vízszint a felszín közelében helyezkedik az oldalirányú kiáramlás miatt. Azaz, a már előzőekben tárgyalt vízdóm alakul ki, amelynek oldalirányú kiterjedése égtáj szerint változik. Az Eger patak irányába elnyúlva a legnagyobb kiterjedésű a vízdóm míg a többi irányokban, és ezen belül legkisebb keleten a talajvíz magasabb helyzete miatt. Összehasonlítva a korábbi és a jelenlegi medencés forrásfoglalások hatását a környezetre, megállapítható, hogy az 1856-ban megépült kisebb medencénél (kb. 21 x 25 m) feltöltött állapot mellett lényegesen kisebb területi kiterjedésű vízdóm jött létre, mint a jelenlegi nagyobb medencénél, mert az keleti irányba kb. 25 m-rel kitolódott, így a vízdóm nagysága és alakja megváltozott, és lényegesen nagyobb területre terjed ki ma, mint korábban. Vagyis az 1924-26. évi megnagyobbított forrásfoglalás úgy értékelhető a termálrendszer és a talajvíz közötti egymásra hatás vonatkozásában, hogy ez a források védelme szempontjából jóval kedvezőbb állapotot hozott létre. Feltöltött medencénél, azaz a magasan tartott forrásvízszint megfelelő távolságot biztosít a talajvíz esetleges szennyező hatásával szemben. A fent leírtakat összefoglalva rögzíthető, hogy 1926 óta még napjainkban is üzemelő 50 m hosszúságú medence körül, amikor az feltöltött állapotban van, tartósan kialakul egy vízdóm kb. 157 Bm kezdeti magassággal és oldalirányú hévízeláramlással, amely teljes védelmet biztosít a források minőségének megóvása szempontjából (10. ábra). Vizsgáltam továbbá azt is, hogy a leeresztett medencénél hogyan alakul a talajvíz és a karsztos hévíz-rendszer kapcsolata a medence körül, mivel ennél az esetnél kb. 2,3 m-es mesterséges nyomáscsökkenés történik a termálkarszt megcsapolási oldalán. Ez a nyomáscsökke-