Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
5. szám - Scheuer Gyula: Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata
39 Ezért vizsgáltuk, hogy a Bárány uszodai források térségében a talaj és a hévizek, milyen kölcsönhatásban vannak egymással, továbbá, hogy ezt a kölcsönhatást az Eger patak mint a felszíni, mint pedig felszín alatti vizek fő befogadó hogyan befolyásolja. 3.4.1. A talajvíz rendszer működési sajátosságai és törvényszerűségei a források környezetében Mint már korábban is leírtuk, az Eger patak mai völgyében a vízfolyás kb. 10 m átlagvastagságú összletet rakott le, amelyen belül kavicsos rétegek vastagsága eléri az 5-6 m-t is. Ebben az összletben felszín közeli talajvíz alakult ki, mert a kavicsos rétegek alatt vízzáró képződmények települnek. E talajvíztartó rendszer hidrodinamikailag teljesen nyitott, mert vízháztartását természetes adottságok mellett a bevételi oldalon alapvetően a felszínre hulló csapadékvíz biztosítja. A völgyben áramló talajvíz mennyiségét növeli még a völgyet kísérő domboldalak felöl oldalirányból átadódó talajvíz is. A vízmérleg kivételi oldalán a párolgás és az Eger patak mint a térség fő erózióbázisa és egyben a talajvíz mcgcsapolója játszik alapvető szerepet. így a völgy mentén áramló talajvíz mennyiségi alakulását főleg az időjárási adottságok határozzák meg. Ha a talajvíz szintje a kedvező beszivárgás miatt magas, akkor a rendszerből több víz áramlik ki a patakba, de ha kedvezőtlen, akkor ez az érték csökken. A talajvíz a völgy mentén a vizsgált szakaszon északkelet-délnyugati áramlásban van, és jól kimutatható eséssel mozog az Eger patak irányába, ahol kiáramlik a vízfolyásba, növelve annak vízkészletét. A völgy menti esésviszonyokat a talajvíz szintjei is követik. Megvizsgáltam, hogy az Eger patak vízállás változásai a partjai mentén, hogyan befolyásolják a talajvíz szintjét. Megállapítható volt, hogy az árhullámok rendszerint gyorsan, 24 órán belül levonulnak, ezért csak átmenetileg, rövid időre szűnik meg a patak megcsapoló szerepe, amelyből adódik, hogy a talajvíz visszaduzzadó hatása időben korlátozottan érvényesül. Az Eger patak ma már mesterségesen szabályozott mederben folyik, kiépített partfalak között, de az ilyen kialakítás mellett is érvényesül a talajvíz megcsapoló szerepe. A talajvíz a város területe alatt rendszerint erősen szennyezett. Erre vonatkozóan számos vízminőségi vizsgálat történt a Petőfi tér környezetében. A talajvizes területeken a magas oldott sótartalom mellett (1300-2200 mg/dm 3) főleg az NO, volt egyes esetekben kiugróan magas (150-350 mg/dm 3), és ez fokozottan érvényesül egyes helyi szennyező gócok környezetében. 3.4.2. A karsztos hévforrás rendszer és helyi működésének sajátosságai A város belterületén a Petőfi tér környezetében a kedvező földtani és vízföldtani adottságok következtében ahol a Bükk hegység előterében fekvő karsztos hévízrendszernek egyik fő megcsapolása e területhez kapcsolódik. Ez annak köszönhető, hogy a karsztos hévízrendszer dinamikus vízkészletének egy része csak itt képes a felszínre törni, azért mert csak itt van a rendszeren belül legmélyebb vízzáró képződményekkel nem fedett karsztos kőzettest, amely képes a rendszer dinamikus vízkészletének egy adott mennyiségét a felszínre továbbítani. Tehát az itt feltörő gyógyforrások egy olyan hatalmas, félig nyitott termálrendszerhez tartoznak, amelyen belül a rendszer folyamatosan megújuló dinamikus készletének megcsapolását biztosítják, olyan adottságok mellett, hogy az Eger patak kb. 10 m vastagságú hordalék anyagán keresztül áramlik a hévíz felszínre, azaz egy talajvíz tartó rendszeren keresztül, amely miatt a két rendszer között kölcsönhatás alakult ki. A Bárány uszodai források a termálrendszert megcsapoló forrásterületen belül elkülönülve a többitől annak legészakibb forrásait képviselik. E forrásokat úgy foglalták, hogy a vízfeláramlási helyeket közrefogva medencét építettek, ahol a források természetes nyomását kihasználva feltöltődik. A szükséges vízcserét egy adott szinten kialakított túlfolyókon eltávozó vízmennyiséggel biztosítják, míg a medence leürítését annak alján kiépített fenékleürítővel oldották meg. A források felszínre lépését az a természetes nyomás biztosítja, amely a dinamikus kiáramlást folyamatosan fenntartja. A mérések és megfigyelések szerint a források körül egy olyan depressziós tér alakult ki csökkent nyomással, amely csak 5-6 m-rel magasabb, mint a forrásoknál kialakított túlfolyó szint, és ez relatív nyomásként értelmezhető a forrástéren belül és környezetében. Tehát a forrásterületen belül két egymástól teljesen független önálló víztartó rendszer alakult ki, de itt érintkeznek egymással és ezért korlátozott egymásra hatás alakult ki közöttük, melyek alapvetően befolyásolják a forrásterületen és a környezetében az építési és kivitelezési munkálatokat. Egyértelműen rögzíthető, még, hogy éppen a talajvíz jelenléte teszi a hévforrás-rendszert sérülékennyé, mert a jelenleg kialakult egyensúlyi helyzet - mint számos példa mutatja - meggondolatlan beavatkozással, kedvezőtlen irányba módosulhat. Ezért ki kell hangsúlyozni, hogy a hévforrások természetes védelmét a talajvízzel szemben egyedül az a többletnyomás, ill. nyomáskülönbség biztosítja, amely a termálrendszer adottságaiból származik. A forráskilépések miatt természetes depressziós tér alakult ki, ezért ebben a térben már csökkent nyomás van és ez dinamikusan változik a medence feltöltésével, ill. leeresztésével. így csak az a nyomás akadályozza meg a talajvíz keveredését a forrásvizekkel a leeresztett medencénél, amely még meghaladja a talajvíz szintjét. Ezért mindenféle beavatkozás e nyomásnak függvényében és hatásaiban vizsgálandók, akár a forrásoknál, akár a talajvíznél. Könnyen belátható, hogy ha a források környezetében a talajvíz szintjét csökkentjük, akkor hévízrendszer nyomásából adódóan növekszik a hévíz oldalirányú eláramlása a jó és kitűnő vízvezető Eger pataki kavicsos rétegekben abba az irányba ahol a talajvíznél a víztermeléssel depressziós tér alakul ki, így csökken a Bárány uszodai források felszínre lépő víz mennyisége. Abban az esetben pedig ha a forrástérben történik nyomáscsökkenést okozó beavatkozás, akkor a forrástér körül kialakult talajvizet távoltartó túlnyomásos zóna
