Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Scheuer Gyula: Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata

39 Ezért vizsgáltuk, hogy a Bárány uszodai források tér­ségében a talaj és a hévizek, milyen kölcsönhatásban vannak egymással, továbbá, hogy ezt a kölcsönhatást az Eger patak mint a felszíni, mint pedig felszín alatti vi­zek fő befogadó hogyan befolyásolja. 3.4.1. A talajvíz rendszer működési sajátosságai és törvényszerűségei a források környezetében Mint már korábban is leírtuk, az Eger patak mai völ­gyében a vízfolyás kb. 10 m átlagvastagságú összletet ra­kott le, amelyen belül kavicsos rétegek vastagsága eléri az 5-6 m-t is. Ebben az összletben felszín közeli talajvíz alakult ki, mert a kavicsos rétegek alatt vízzáró képződ­mények települnek. E talajvíztartó rendszer hidrodinamikailag teljesen nyitott, mert vízháztartását természetes adottságok mellett a bevételi oldalon alapvetően a felszínre hulló csapadékvíz biztosítja. A völgyben áramló talajvíz mennyiségét növeli még a völgyet kísérő domboldalak felöl oldalirányból átadódó talajvíz is. A vízmérleg ki­vételi oldalán a párolgás és az Eger patak mint a tér­ség fő erózióbázisa és egyben a talajvíz mcgcsapolója játszik alapvető szerepet. így a völgy mentén áramló talajvíz mennyiségi alakulását főleg az időjárási adottsá­gok határozzák meg. Ha a talajvíz szintje a kedvező be­szivárgás miatt magas, akkor a rendszerből több víz á­ramlik ki a patakba, de ha kedvezőtlen, akkor ez az érték csökken. A talajvíz a völgy mentén a vizsgált szaka­szon északkelet-délnyugati áramlásban van, és jól ki­mutatható eséssel mozog az Eger patak irányába, a­hol kiáramlik a vízfolyásba, növelve annak vízkészle­tét. A völgy menti esésviszonyokat a talajvíz szintjei is követik. Megvizsgáltam, hogy az Eger patak vízállás változá­sai a partjai mentén, hogyan befolyásolják a talajvíz szintjét. Megállapítható volt, hogy az árhullámok rend­szerint gyorsan, 24 órán belül levonulnak, ezért csak át­menetileg, rövid időre szűnik meg a patak megcsapoló szerepe, amelyből adódik, hogy a talajvíz visszaduzzadó hatása időben korlátozottan érvényesül. Az Eger patak ma már mesterségesen szabályozott mederben folyik, kiépített partfalak között, de az ilyen kialakítás mellett is érvényesül a talajvíz megcsapoló szerepe. A talajvíz a város területe alatt rendszerint erősen szennyezett. Erre vonatkozóan számos vízminőségi vizsgálat történt a Petőfi tér környezetében. A talajvizes területeken a magas oldott sótartalom mellett (1300-2200 mg/dm 3) főleg az NO, volt egyes esetekben kiugróan magas (150-350 mg/dm 3), és ez fokozottan érvényesül egyes helyi szennyező gócok környezetében. 3.4.2. A karsztos hévforrás rendszer és helyi műkö­désének sajátosságai A város belterületén a Petőfi tér környezetében a ked­vező földtani és vízföldtani adottságok következtében a­hol a Bükk hegység előterében fekvő karsztos hévízrend­szernek egyik fő megcsapolása e területhez kapcsoló­dik. Ez annak köszönhető, hogy a karsztos hévízrendszer dinamikus vízkészletének egy része csak itt képes a fel­színre törni, azért mert csak itt van a rendszeren belül legmélyebb vízzáró képződményekkel nem fedett karsz­tos kőzettest, amely képes a rendszer dinamikus vízkész­letének egy adott mennyiségét a felszínre továbbítani. Tehát az itt feltörő gyógyforrások egy olyan hatalmas, félig nyitott termálrendszerhez tartoznak, amelyen be­lül a rendszer folyamatosan megújuló dinamikus készle­tének megcsapolását biztosítják, olyan adottságok mel­lett, hogy az Eger patak kb. 10 m vastagságú hordalék a­nyagán keresztül áramlik a hévíz felszínre, azaz egy ta­lajvíz tartó rendszeren keresztül, amely miatt a két rend­szer között kölcsönhatás alakult ki. A Bárány uszodai források a termálrendszert megcsa­poló forrásterületen belül elkülönülve a többitől annak legészakibb forrásait képviselik. E forrásokat úgy foglal­ták, hogy a vízfeláramlási helyeket közrefogva medencét építettek, ahol a források természetes nyomását kihasz­nálva feltöltődik. A szükséges vízcserét egy adott szinten kialakított túlfolyókon eltávozó vízmennyiséggel bizto­sítják, míg a medence leürítését annak alján kiépített fe­nékleürítővel oldották meg. A források felszínre lépését az a természetes nyomás biztosítja, amely a dinamikus kiáramlást folyamatosan fenntartja. A mérések és megfigyelések szerint a forrá­sok körül egy olyan depressziós tér alakult ki csökkent nyomással, amely csak 5-6 m-rel magasabb, mint a for­rásoknál kialakított túlfolyó szint, és ez relatív nyomás­ként értelmezhető a forrástéren belül és környezetében. Tehát a forrásterületen belül két egymástól teljesen független önálló víztartó rendszer alakult ki, de itt é­rintkeznek egymással és ezért korlátozott egymásra hatás alakult ki közöttük, melyek alapvetően befolyásolják a forrásterületen és a környezetében az építési és kivitele­zési munkálatokat. Egyértelműen rögzíthető, még, hogy éppen a talajvíz jelenléte teszi a hévforrás-rend­szert sérülékennyé, mert a jelenleg kialakult egyensú­lyi helyzet - mint számos példa mutatja - meggondo­latlan beavatkozással, kedvezőtlen irányba módosul­hat. Ezért ki kell hangsúlyozni, hogy a hévforrások ter­mészetes védelmét a talajvízzel szemben egyedül az a többletnyomás, ill. nyomáskülönbség biztosítja, a­mely a termálrendszer adottságaiból származik. A forráskilépések miatt természetes depressziós tér a­lakult ki, ezért ebben a térben már csökkent nyomás van és ez dinamikusan változik a medence feltöltésével, ill. leeresztésével. így csak az a nyomás akadályozza meg a talajvíz keveredését a forrásvizekkel a leeresztett medencénél, amely még meghaladja a talajvíz szintjét. Ezért mindenféle beavatkozás e nyomásnak függvényé­ben és hatásaiban vizsgálandók, akár a forrásoknál, akár a talajvíznél. Könnyen belátható, hogy ha a források környezetében a talajvíz szintjét csökkentjük, akkor hévízrendszer nyo­másából adódóan növekszik a hévíz oldalirányú eláram­lása a jó és kitűnő vízvezető Eger pataki kavicsos réte­gekben abba az irányba ahol a talajvíznél a víztermeléssel depressziós tér alakul ki, így csökken a Bárány uszodai források felszínre lépő víz mennyisége. Abban az esetben pedig ha a forrástérben történik nyomáscsökkenést okozó beavatkozás, akkor a forrástér körül kialakult talajvizet távoltartó túlnyomásos zóna

Next

/
Oldalképek
Tartalom