Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

1. szám - Zsóri Edit–Sági Rajmund: A Tisza szegedi nagyvizeinek statisztikai természete

29 A Tisza szegedi évi nagyvizeinek statisztikai természete Zsóri Edit - Sági Rajmund Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás; 6500. Baja, Ba jcsy-Zsilinszky u. 14. Kivonat: A Tisza vízjárásának 1876-2006. évek közötti - a folyó betöltésezését követő - időszakában, annak ellenére, hogy a szegedi évi vízállás-maximumok statisztikai eloszlásának egészét az elméleti vizsgálatok homogénnak mutatták, olyan rövidebb. összefüggő rész-időszakok is elkülöníthetők voltak, amelyeknek eloszlása önmagán belül ugyan szintén homogén maradt, de amelyek egymással szemben páronként mégis inhomogénnek bizonyultak. A periodikusan egymást váltó árvizes és árvízmentes évcsoportok egyesítése, majd egymástól való elválasztása pedig a teljes adatsoron belül olyan inhomogenitást eredményezett, amely két önálló vízjárás jeleit mutatja ugyanabban a folyóban és ugyanazon a vízmércén, vízjárás, hidrológiai statisztika, Tisza. I. 1876-1895: nagyobb árvizek időszaka (1877, 1879, 1881, 1888, 1895): (Az eredeti előadás az 1867. évi árvizet is ide véve 1865-től számítja az időszakot), II. 1896-1912: ritkább és alacsonyabb árhullámok, III. 1913-1942: nagyobb árvizek időszaka (1913, 1919, 1924 , 1952, 1940, 1941), IV. 1943-1961: ritkább és alacsonyabb árhullámok, V. 1962-1981: nagyobb árvizek időszaka (1962, 1966,1970, 1974,1979,1981), VI. 1982-1997: ritkább és alacsonyabb árhullámok, VII. 1998-? : 1998, 1999, 2000, 2001 és 2006 alapján ismét nagyobb árvizek időszaka következtethető, de ennek befejeződési éve jelenleg még nem dönthető el. Az első hat rész-időszak teljes, azok szegedi évi nagyvizei ismertek, s a továbbiak szerint értékelhetők. Kulcsszavak: A szegedi, Alsó-Tisza vidéki Vízügyi (egyes időszakokban, s jelenleg is Környezetvédelmi és Vízügyi) Igazgatóság árvízvédelmi és vízrajzi tevékenysége nyomán hosszabb idő óta ismeretes volt, hogy a Tisza szegedi vízmércéjére vonatkozó évi maximális vízállások statisztikai sorában olyan rész-időszakokat lehetett elkülöníteni, amelyeknek legfontosabb vízjárási, így statisztikai tulajdonságai is lényegesebben eltértek egymástól. (Vágás, /., 1982). Ezek a tulajdonságok a Maros folyót is jellemezték (Simonné Harangozó M., 1984), és az ezekhez kapcsolódó megállapítások a Tisza vízgyűjtőjének más folyóit is jellemezhetik. Vágás 1. a Budapesti Műszaki Egyetemen 2000-ben tartott élőadásában a következő rész-időszakokat („hidrológiai korszak"-okat) vélte elkülöníthetőnek a Tiszán: /. ábra. A Tisza évi nagyvizeinek eloszlásfiiggvénye a szegedi vízmércén 1. A töltésezés előtti 1835-1975 időszakban, 2. 1926-1975 között, 3. 1876-1925 között, 4. 1976-2006 között Az évi NV-k eloszlásfüggvényei mutatják, hogy a Tisza töltésezése előtti időszak jelentősen („szignifikánsan") eltért a töltések elkészülte utániaktól. A további eloszlásfüggvények azonban 95 %-os szinten „azonos eloszlás"-ból származóknak tekinthetők, mert a függőleges tengelyen értelmezett eltérésük maximuma sem lépi túl a Szmirnov-Kolmogorov elmélet itt rájuk vonatkozó legfeljebb 0,31 küszöb-értéket. Különös érdekességű, hogy az 1976-2006, tehát a legújabb időszak eloszlásfüggvénye a 800 cm-nél magasabb értékeket kivéve - nagyjából kiegyenlíti a két fél-évszázados töltésezés utáni időszak eloszlásfüggvényeinek egymástól kissé (nem szignifikánsan) eltérő menetét. Az elmondottak következménye, hogy a Tisza szegedi évi NV statisztikája nem mutat szignifikáns eltérést a töltésezést követő első évszázad és az az utáni 31 év adattömege között, hacsak a legnagyobb vízállások tartományának öt kiemelhető évére nem tekintünk részletesebben. Ezek: 1979, 1981, 1999, 2000, 2006. (Zsóri, E. - Sági.R., 2007).