Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Szigyártó Zoltán: Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók töltő-ürítő műtárgyainak a kialakításával kapcsolatban

SZIGYAl^^^^^Vásártiel^Mei^ov^ árvízi tározók töltő-ürítő mütái^ánal^ a kialakítási módja 35 Az ÁBKSZ javaslatához (Szigyártó 2005/c, Váradi 2005) igazodva árapasztás, s így vízszinttartás céljára természetesen célszerű mindkét estben kizárólag szegmens táblás zsilipeket előirányozni, s mint arról már szó volt, hogy az új műtárgyat (vagy műtárgyakat) összesen 345 m

3/s vízhozam bevezetésére kell kiépíteni. Ez az első változat esetén, a kialakuló sebességek csökkentése érdekében szükséges szimmetrikus vízbevezetés miatt, mindenképpen két, mintegy 175 m

3/-os vízszállító képességű műtárgyat jelent, melyek célszerűen a már építés alatt álló műtárgy két oldalán helyezhetők el. A másik változatnál viszont építhető egyetlen 345 m

3/s-os vízszállító képességű műtárgy is. E miatt tehát a két változat lehetséges költsége egymástól mindenképpen eltér. Új hidakat (hídnyílásokat) mindkét változatnál kell építeni. A kivitelezés alatt álló műtárgy alvizében, a vízszállítási útvonal áthidalására csupán további hídnyílásokat kell kiépíteni. A második változatnál viszont a vízszállítási útvonal két országutat is keresztez, a CigándRicse közötti utat és a Cigánd-Tiszakanyár közötti tervezett utat; bár kétségtelen; hogy az utóbbi bizonyos útvonal kiigazítással kiváltható. Továbbá az is igaz, hogy mindkét változatnál az új hídnyílások alatt ugyanakkora, mintegy 345 m

3/s-os vízhozamot kell átvezetni. A szükséges hidak, hídnyílások szempontjából tehát a második változat, (a két híd megépítése vagy az egyiket kiváltó útvonal kiigazítás miatt) az első változat költségéhez viszonyítva, mindenképpen drágább lesz. Drágább lesz azonban a második változat azért is, mert ebben az esetben vízvezető útvonalként egy új létesítményt is ki kell alakítani: új területek igénybevételével és új töltés létesítésével. Végül szólni kell arról is, hogy az első változat esetében, amelynél a tározóba a teljes 630 mVs vízhozamot az eredetileg tervezett útvonalon vezetik be, ennek mentén jelentős kimosódás elleni védelemre feltétlenül szükség lesz. A második változatnál viszont a talaj kimosódás elleni védelmét (bár kisebb sebességek figyelembe vételével) természetesen mindkét vízvezető útvonal mentén meg kell oldani. Mind ezeknek pedig előre nehezen becsülhető költséghatásai lesznek. Mindent összevetve tehát úgy tűnik, nincs kizárva, hogy a tározóba a szükséges többlet vízhozamot célszerűbb az eredetileg tervezett vízszállítási útvonalon keresztül bevezetni. E vonatozásban azonban megbízható eredményre nyilván csak kellő mélységű elemzésre támaszkodva lehet jutni. Ezét javasoljuk, hogy készítsék el mindkét változatra a szükséges mélységű terveket, s a döntést a kellő színvonalon elvégzett gazdaságossági számítás eredménye alapján hozzák meg (Bara 2005). A tározóba történő vízbevezetés céljára javasolt műtárgy Az előzőekben már volt szó arról, hogy ha árapasztásra szükség van, akkor a vízszintet —- összhangban az ABKSZ anyagával (Szigyártó 2005/c, Váradi 2005) - a jelenleg már kivitelezés alatt álló műtárgy szegmens táblás zsilipjeivel célszerű tartani, s a szükséges többlet vízhozamok bevezetéséhez is a szegmens táblás zsilip típust célszerű használni. Ehhez igazodva szóltunk már arról is, hogy (a már kivitelezés alatt álló műtárgy szegmens-táblás zsilipjeinek a vízszállító képességét figyelembe véve) a tározóba még további 345 m

3/s vízhozam bevezetését kell lehetővé tenni. Arról is szó volt, hogy (az ÁBKSZ már sokszor említett anyagával összhangban) a szegmenstáblás zsilip küszöbszintjét célszerű az ottani terep magasságának megfelelő 95,00 mB.f. szintre helyezni. így ugyanis jelentősen növelhető a nyitott zsilip 1 folyóméterére eső vízszállítása, azaz csökkenthető a műtárgy szélessége. Emellett pedig a tározó leürítéséhez a már kivitelezés alatt álló műtárgytípus két, 3x3 m-es, zártszelvényű zsilipjéhez képest sokkal nagyobb, nyíltfelszínű vízmozgással működő keresztmetszet áll rendelkezésre. Ez pedig lecsökkenti a tározó leürítésének időszükségletét; lehetővé téve annak mihamarabbi, újbóli üzembeállítását; mind az árapasztás, mind pedig a tározó területének az egyéb célú hasznosítása vonatkozásában. Továbbá szó volt arról is, hogy a műtárgy alvizében kialakuló túlzottan nagy vízsebességek megakadályozása érdekében - abban az esetben, ha a szükséges további 345 m

3/sos vízhozamot az első változat szerint, a már megtervezett vízvezető útvonal felhasználásával kívánják a tározóba bevezetni, ezt két, 175 m

3/s-os vízszállításra kialakított, s a már kivitelezés alatt álló műtárgy két oldalán megépített műtárggyal célszerű a tározóba bevezetni; - de (a felvízen és az alvízen szükségessé váló beavatkozásokat is figyelembe véve, s gazdaságossági számítások eredményre támaszkodva) lehetőség van két ilyen műtárgy megépítésére akkor is, ha a hiányzó 345 m

3/s-os vízhozamot a második változat szerint, egy új vízvezető útvonalon kívánják a tározóba bevezetni. Javaslatok A javaslatok elkészítésének szempontjai A jelen anyag elsődleges célja - mint láttuk - az, hogy javaslatot adjon a Cigándi-Tiszakarádi árvizi tározó töltő-ürítő műtárgyának és a hozzá kapcsolódó létesítményeknek a kialakítási módjára. Másrészt pedig célunk az is, hogy az eddig szerzett tapasztalatokból általános következtetéseket levonva, közreadjuk a töltő-ürítő műtárgyaknak és környezetüknek a kialakítására vonatkozó észrevételeinket is. Ennek megfelelően javaslatainknál is e két célt tartjuk szem előtt. A Cigándi-Tiszakarádi árvizi tározó töltő-ürítő műtárgyának és környezetének a kialakításával, átalakításával kapcsolatban igyekeztünk átfogó elemzésre támaszkodó, részletes javaslatokat adni. A követendő általános szempontokkal kapcsolatban pedig, az ÁBKSZ ajánlásához kapcsolódva, csak kiegészítéseket tettünk. Ugyanakkor tényként kell rögzítenünk azt is, hogy az ÁBKSZ anyagában összefoglalt számtalan, fontos észrevétel legtöbbjét a tervezés során minden indoklás nélkül, egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Az összeállításuk óta eltelt csaknem két év, s az a körülmény, hogy annak lényege publikálva nem lett, hozzájárul továbbá ahhoz is, hogy az egész előbb-utóbb a feledés homályába merüljön. Ezért látszott tehát célravezetőnek az, hogy itt logikai szempontokra támaszkodva, és az ide vágó tapasztalatainkkal kiegészítve - elsőként a töltő-ürítő műtárgyak és a hozzájuk tartozó létesítmények kialakításra vonatkozó általános javaslatokat foglaljuk össze, majd pedig ezekre támaszkodva, s így csak ezt követően fog-