Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

1. szám - Szigyártó Zoltán: Tennivalók a Váráshelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók hidraulikai méretezésével kapcsolatban

1 Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók hidrológiai méretezésével kapcsolatban Szigyártó Zoltán 1118. Budapest, Somlói út 30/B Kivonat: Az eddigiekben a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott egyes tározók hidrológiai méretezésével, vagyis a tározó céljára kijelölt helyen kiépítendő tározótérfogatnak és a tározóba beépítendő töltő-ürítő műtárgy szükséges vízszállító-képességének a meghatározásával foglalkoztunk. Az elvégzett fejlesztő munka [10] eredményeire támaszkodva azonban ennél sokkal átfogóbb feladat is megoldható: Lehetőség nyílik a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során a Tisza mentén előirányzott tározórendszer (mint szerves egész) hidrológiai méretezésére is. Vagyis annak meghatározására, hogy az előirányzott tározók közül melyekre van valóban szükség, s ezek közül hányat és milyen térfogattal kell kiépíteni ahhoz, hogy segítségükkel (és a két töltés közötti árvízi meder vízszállító-képességének a szükség szerinti növelésével) az 1 %-os árvízszíneket a folyó teljes hossza mentén ismét a mértékadó árvízszínre lehessen leszállítani. Pontosabban fogalmazva —jobb későbben, mint soha alapon — mód nyílik az új árvízi tározók és az árvízi meder vízszállító-képességének a javítását célzó beavatkozások egységes rendszerének a legmegfelelőbb kiépítésére is. Más szóval annak a változatnak a kidolgozására, amely gazdasági számításokra is támaszkodva [14] (vagyis a beruházás összegét, továbbá a karbantartás költségigényét egyaránt figyelembe véve) várhatóan legkedvezőbb megoldással éri el a kitűzött célt, a megrendült árvízi biztonság helyreállítását. Kulcsszavak: Tisza, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, árvízi tározók.. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése és az árvízi tározók A Tiszára a lényegében ma is érvényes mértékadó árvízszíneket — előzetesen elvégzett matematikai statisztikai vizsgálatokra támaszkodva és az egyes vízrajzi állomásokra 1970-ben érvényes 1 %-os árvízszinteket alapul véve [1,7] — mintegy 30 éve, az 1970-es évek közepén határozták meg. Azóta a Tisza mentén az árvízszínek sok helyen, számottevően megemelkedtek. így például — saját vizsgálataink szerint [3] — 1970 óta ez az 1 %-os árvízszín a Tiszán két körzetben, a Szamos torkolatánál és a Kiskörei-tározó a latt jelentősen megemelkedve, igencsak megközelítette, elérte, illetve meghaladta a töltéskorona magasságát (1. táblázat).' Tovább fokozza a veszélyt, hogy a mértékadó árvízszínek meghatározását követő mintegy 30 év sem volt elegendő arra, hogy a töltéseket legalább ennek megfelelően kiépítsék. így jelen századunk elején a töltések, igen jelentős hosszuk mentén, ezeket a már az 1970-es évek közepén megszabott követelményeket továbbra sem elégítették ki. A XX. és a XXI. század fordulóját megelőző és az azt követő időkben levonult magas és veszélyes árhullámok [7, 9] aztán az árvédekezés gyakorlatának az oldaláról hívták fel a figyelmet arra, hogy a Tisza mentén az árvízi biztonság fokozásával kapcsolatos tennivalók elvégzése halaszthatatlanná vált. Vagyis a Vásárhelyi nevéhez fűződő és a XIX. században lényegében elvégzett szabályozási munkálatok jelenlegi hatását sürgősen felül kell vizsgálni, s a Vásárhelyi-tervet továbbfejlesztve, az árvédelmi műveket (szükség szerint új létesítményekkel kiegészítve) a megváltozott viszonyokhoz kell igazítani. Ilyen alapon született meg tehát az a döntés, hogy annak érdekében, hogy az 1 "Zoos valószínűségű évi legnagyobb jégmenetes árhullám továbbra is a mértékadó árvízszín közelében tetőzzön. - (ahol ez még nem történt meg) az árvédelmi töltéseket az 1970-es években meghatározott méretekkel ki kell építeni, Az a Tiszára vonatkozó megállapítás tehát, amely szerint „.. .a magyar szakasz bármelyik részén előállhat a Mértékadó Árvízszint 1 m-el meghaladó vízszint..." [4, 17] rendkívül pongyola fogalmazást, vagy a tényleges helyzet hiányos ismeretét, illetve a tények figyelmen kívül hagyását tükrözi. Nevezetesen ez a fogalmazás azt sugallja, hogy ilyen magas vízszín a Tisza mentés bárhol, ugyanolyan valószínűséggel következhet be; ami, mint látjuk, nem igaz. A Tiszának vannak olyan szakaszai, ahol 1970 óta az 1 %-os árvízszín egyáltalán nem emelkedett meg. Más helyeken viszont ez több mint I m-rel megnövekedve, szinte reménytelenné teszi e megemelkedett árvízszín hatásának a kivédését. - (ahol ez elkerülhetetlenül szükséges) a töltések közötti hullámtér, a nagyvizi meder vízszállító-képességét meg kell növelni, s hogy - a veszélyesen nagy árhullámok víztömegének a Tisza mentén, az árvédelmi töltések között ma már le nem vezethető részét a mentett oldalon létesített síkvidéki árvízi tározókban ideiglenesen vissza kell tartani. 1. táblázat. Az 1 %-os árvízszint változása 1971 és 2002 között a Tisza, a Szamos és a Kraszna egyes állomásainál Az évi legnagyobb jégmentes vízállások 1 %-os értékei Folyó Állomás Időszak Változás 1901-1970 | 1971-2001 Tisza Tiszabecs 639 739 100 Tisza Tivadar 958 1034 76 Tisza Vásárosnamény 986 1096 110 Tisza Lónya 929 969 40 Tisza Záhony 803 847 44 Tisza Dombrád 865 905 40 Tisza Tiszabercel 895 945 50 Tisza Tokaj 916 971 55 Tisza Tiszapalkonya *) 788 879 91 Tisza Tiszadorogma 844 887 43 Tisza Tiszafüred 816 863 47 Tisza Kisköre **) 929 1053 124 Tisza Tiszabő 994 1108 114 Tisza Szolnok 958 1065 107 Tisza Tiszaug 880 927 47 Tisza Csongrád 972 1007 35 Tisza Mindszent 1003 979 -24 Tisza Szeged 972 946 -26 Szamos Csenger 771 818 47 Szamos Rápolt 735 793 58 Szamos Nábrád 945 990 45 Szamos Olcsvaapáti 1007 1089 82 Kraszna Agerdőmajor 744 733 -11 Kraszna Kocsord 760 751 -9 *) 1981. előtt Polgár **) 1989. előtt Taskony Ahogy a hidrológiai méretezéssel kapcsolatban a dolgok alakultak Hangsúlyozni kell, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésével kapcsolatban, az előzőekben összefoglalt igények az árvédekezést végző és irányító gyakorlati szakemberek kezdeményezésének az eredményeként fogalmazódtak meg; anélkül, hogy akkor még akár a vízszín-e-