Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Radvánszky Bertalan–Jacob, Daniela: A Tisza vízgyűjtő területének várható klímaváltozása és ennek hatása a Tisza vízhozamára – regionális klímamodell (REMO) és a lefolyási modell (HD) alkalmazásával

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. TOGO 90 30 20 10 VTY 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 • 1961-1900 • 2061-2000 0 ilhnbao, ' 1 « 3 • 7 I 8 ~ 9 | 10 « 1213|l4|l5|l617|l8|l9|2D|21 72 I 23 * 2 26 V 26 29 30 31 32 33 3» 35 » 37 38 J» « • 1961-1903 n 432Z». 296TO 1Ä13B ..es« 1.31860 1.17218091575 oaoa QassJQiceea 0 0 0 0 ° 0 0 aam ° 0 ÍJ ° 0 0 ° 0 IZBI-ZB) 712KM /.um 4/57179 26C073 ztrn 20HW1 Q14662Q14S2 ad« 0 003663 0,07326 0 0 Q03963 0 0 QCG8S3 0 0 0 • nm 14. ábra. Az őszi csapadékosztályok gyakorisága 15. ábra. Napi csapadékmennyiség 2001. marc. 3-6. között A Tisza vízgyűjtőterületének felszíni lefolyása Az éves felszíni lefolyás az ÉK-i Kárpátokban eléri a 450 mm-t, a REMO modell adatai alapján (19. ábra). A maximum érték a Máramarosi-havasok Kárpát-medence felőli lejtőin figyelhető meg, mert itt éri el az éves csapadékmennyiség a legnagyobb értékét. A modell, a múltban megfigyelt harminc évhez képest a jövőbeni harminc évben, a Tisza vízgyűjtő síksági területén 40 %-ig és az ÉK-i Kárpátokban 20 %-ig terjedő pozitív növekedést jelez. A vízgyűjtő többi területén, a felszíni lefolyás menynyiségének csökkenése várható. Legnagyobb csökkenés az Erdélyi-medencében figyelhető meg, melynek értéke eléri 40-50 %-ot, a modell szerint (20. ábra). A felszíni lefolyás és a csapadékmennyiség aránya a lefolyási együttható. Ebből megtudhatjuk, hogy a lehullott csapadék hány százaléka folyik el alacsonyabb felszínek felé. 16. ábra. Relatív átlagos hóvastagság változás a Tisza vízgyűjtőterületén 2061-2090/1961-1990 (%)(A kontúrvonalon feltűntetett értékek a tszf. magasságot jelzik) 17. ábra. Az átlagos havi párolgás mennyiség 18. ábra. Relatív átlagos havi párolgás változás a Tisza vízgyűjtőterületén 2061-2090/1961-1990 (%)