Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Radvánszky Bertalan–Jacob, Daniela: A Tisza vízgyűjtő területének várható klímaváltozása és ennek hatása a Tisza vízhozamára – regionális klímamodell (REMO) és a lefolyási modell (HD) alkalmazásával

33 A Tisza vízgyűjtőterületének várható klímaváltozása és annak hatása a Tisza vízhozamára regionális klímamodell (REMO) és a lefolyási modell (HD) alkalmazásával 'Radvánszky Bertalan - 2Jacob, Daniela Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola, PhD-hallgató, 7624. Pécs, Ifjúság útja 6., radberti@gamma.ttk.pte.hu 2Max Planck Institut for Meteorology Max Planck Institut for Meteorology Kivonat: Az eredmények alapján jobban elképzelhető a Tisza vízgyűjtőterületének éghajlati tényezőinek jövőbeni nagysági és tér­beli változása. Ennek tudatában elgondolkodtató, hogy az klíma hatására kialakuló természeti katasztrófák által támasz­tott kihívásra milyen válaszokat és megoldásokat találnak a szakemberek. E tanulmány a további munka alapja Tisza vízgyütőterülete, klímaváltozás, regionális klímamodell (REMO), felszíni lefolyásmodell (HD) Kulcsszavak: Bevezetés Az utóbbi években több tanulmány is megjelent, ame­lyek témája a Kárpát-medence klímaváltozása. Ezekben a mért adatok alapján elemzik a változás nagyságát és tenden­ciáját. A jelen tanulmány a Tisza vízgyűjtő területének a vízgazdálkodás szempontjából fontos éghajlati tényezőit (hőmérséklet, csapadék, párolgás, hőmennyiség), valamint a felszíni lefolyás jövőbeni változását vizsgálja a regionális klímamodell (REMO) alkalmazásával. A klímaváltozás e­gyik érzékeny indikátora a folyók vízhozama. A tanulmány keretein belül a lefolyási modell (HD) segítségével a Tisza jövőbeni vízhozam mennyiség változásának vizsgálatát is elvégeztük. Cél Ma már tényként kell kezelni a globális hőmérsékleti nö­vekedését. A földfelszín melegedése a globális vízkörzést fokozza, és megváltoztatja a Clausius-Clapeyron egyenlet alapján (GRASSL, H. 2004). A megváltozó éghajlati ténye­zők új feladatok elé állítják a vízgazdálkodást és annak e­gyes szakágait, mivel a hidrológiai adottságok szoros kap­csolatban vannak az éghajlati komponensekkel (NOVÁKY B. 2000). A tanulmány a vízgazdálkodás szempontjából fontos éghajlati tényezők jövőbeni térbeli és időbeli változásának bemutatását tűzte ki célul, s az elért eredményekkel a Tisza vízgyűjtőterületén folyó vízügyi munkálatok sikerességéhez kíván hozzájárulni. Módszerek A tanulmány alapjául az „ENSEMBLES" területre le­futtatott regionális klímamodell által produkált órás ada­tok, szolgálnak. Az adatok elemzése a Climate Data O­perators (CDO) alkalmazásával történt. A vizsgált idő­szak nagysága harminc év. A kontrol időszak az 1961-től 1990-ig terjedő idősor, a jövőben vizsgált időtartomány 2061-2090 (szcenárió időszak, éghajlati forgatókönyv). Első lépésként fontosnak tartjuk a regionális klímamo­dell (REMO) bemutatását. A REMO elnevezés egy mozaik szó, amelynek eredete a „.Regionales Klimawödell". Ez a modell egy háromdimenziós, regionális légköri cirkulációs modell, amelynek alapjául az ECHAM4 (globális cirkuláci­ós modell) fizikai parametrizációja és a Német Meteoroló­giai Szolgálat időjárás-előrejelző modelljének (Europa Mo­dell) dinamikája szolgált (/. ábra). A Max Planck Meteoro­lógiai Intézetben, a Balti-tenger vízgyűjtőterületének jobb megismerése érdekében fejlesztették ki a regionális klíma­modellt az 1990-es években. A REMO sajátos koordináta rendszert alkalmaz. E sajátos koordináta rendszer pólusának kiválasztása úgy történik, hogy a képzeletbeli egyenlítő a kiválasztott terület közepén halad keresztül. A modell, kü­lönböző horizontális felbontással rendelkezik, a jelen tanul­mányban felhasznált adatok 0,44° (kb. 50x50 km 2), az érvé­nyességi futatás adatai 0,167° (18x18 km 2) horizontális fel­bontásúak. A REMO vertikális felépítése egy hibrid koordi­nátarendszer, melynek lényege, hogy a földfelszínen fel­szín-követő, a légkörben nyomásérzékelő koordináta-rend­szerként működik, a kettő között pedig folyamatos átmenet van. A REMO modell kezdeti- és határfeltételeit a durva horizontális felbontású globális klímamodellek adatai szol­gáltatják. A múlt éghajlatának, a regionális klímamodell ál­tali szimulálásához az ECMWF reanalízis 1 ERA40) és az E­CHAM5 globális klímamodell által létrehozott adatokat al­kalmazzák. Az ECHAM5 modell adatai alkalmasak a RE­MO-val történő előrejelzések készítésére is. A jövőbeni pro­gnózisokhoz szükséges a különböző melegház hatású gázok kibocsátás mértékének figyelembe vétele (IPCC SRES" A2, A1B vagy Bl). A tanulmányban a legoptimálisabb szcenári­óval (A1B) számolt jövőre vonatkozó adatok kerültek fel­használásra. A múlt éghajlatának modellezéséhez felhasz­nált ERA40 reanalízis adatok alkalmazásakor (érvényességi futtatás) elért eredmények alkalmasak a mért adatok össze­hasonlítására, és az összehasonlításon keresztül vizsgálható a modell pontossága. A jövőbeni és a kontrol időszakban történt szimuláció összehasonlításából az éghajlat-változás nagyságát tudhatjuk meg. EM / DM System (DWD) EC HAM4 GCM Dinamika Fizikai paraméterek 1. ábra. A regionális klímamodell (REMO) felépítése Az elemzett modell adatok nagyságbeli és térbeli el­oszlásának ábrákon való bemutatása a GRADS (Grid A­nalysis & Display System) segítségével történt. 'European Centre for Medium-Range Weather Forecasts a legfonto­sabb meteorológiai változókat állította elő az egész földfelszínt lefedő 3-dimenziós rácsra vonatkozóan az 1957-2002 időszakra, 6 órás fel­bontásban a múltbeli mérési adat felhasználásával, és a modellek előre­jelzéseik segítségével. 2Klímaváltozási Nemzetközi Szakértői Bizottság (Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC), Special Report on Emissions Scena­rios (SRES))

Next

/
Oldalképek
Tartalom