Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
3. szám - Szilágyi Endre: Adalékok a rohonci Arany-patak nagyvízi hidrológiájához
28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. A vízfolyás rendezése a szombathelyi szakaszon 1963ban kezdődött. A kezdeti nehézségeket jól foglalja össze az 1966. áprilisában készített terv műszaki leírásának részlete: A 0+000 - 0+800 szakaszon a már elkészült munkán az 1964. évi őszi árvíz nagy rongálódásokat, kimosásokat okozott, a burkolást is tönkretéve. A helyreállítási munka 1964 decemberében befejeződött. Az 1965. évi áprilisi nagy árvíz az eddig elkészült és helyreállított mederrendezést újból nagy mértékben rongálta. A rendezés végül a Szombathely-környéki szakaszon kb. 1969-ben fejeződött be, a felsőbb szakaszon pedig az 1970es évtizedben. A vízfolyás állapota az egyre csökkenő fenntartási keret miatt jelentősen romlott, a nagyvízi mederben bokrok-fák nőttek, a kisvízi partéi közelében burjánzott a lágyszárú növényzet. Az 1990-es évek végén a lefolyási akadályt képező növényzet nagyobb részét eltávolították. Azóta sem volt rendszeres fenntartás, a vízfolyás jelentős részén ismét megjelent és lefolyási akadályt képez a dúsan tenyésző lágyszárú növényzet. Az aktuális helyzetnek megfelelően változott a patak kiöntés nélküli vízszállító képessége. A szombathelyi szakaszon az 1990-es évek elején az 45-50 m 3/s közötti volt, azóta csökkent. Az Arany patak vízjárása nagyon szélsőséges. Az oladi állomáson az 1976-tól kezdődő megfigyelési időszak legnagyobb árhullámának tetőző hozama mintegy 500-szorosa az átlagos év 70 % tartósságú vízhozamának. 3. Az oladi vízrajzi állomás A patakon egyetlen vízrajzi állomás van, az 1+290 szelvényben, Szombathely oladi városrészénél. Itt 1964ben kezdődött vízállás észlelés. A vízállás adatok azonban csak 1970-től használhatók, a régebbi észlelések a nagymértékű változások miatt értékelhetetlenek. 1974-ben összetett szelvényű, mederszűkítéses mérőműtárgyat építettek, amelyben 1976-ban kezdődött az észlelés. A műtárgyon az idők folyamán kisebb átalakításokat végeztek. A vízhozam-mérések 1972-ben kezdődtek. Sajnálatos, hogy a VÍZIG központjának közelsége ellenére nagyon kevés „nagyvizi" mérés történt. (1. táblázat) Ezek közül azonban valójában csak az 1982 októberi és az 1999 májusi mérések tekinthetők ténylegesen nagyvízieknek. Az állomáson a mederszükítést meghaladó vízállásoknál a „nagyvízi" mérések szempontjából kedvezőtlen jelenségek játszódtak le. A nagyvízi mérőszelvény keresztmetszete csökkent, az állomás alatti mederszakasz töltődik. A kisvízi partéi környezetében az egyre magasabb növényzetet a kaszálások folyamán nem távolítják el. Ezek együttes következménye jól lemérhető a 2. ábrán. A keresztszelvényben az eredeti állapotot 2005-ben helyreállították. 1. táblázat Nagyvízi hozammérések az oladi állomásnál Dátum H (cm) v (m/s) Q m 3/s 1979. 05. 03. 95 1,00 3,26 1982. 10. 02. 223 2,09 28,7 1982. 10. 14. 164 1,48 11,8 1991. 06. 27. 91 0,98 2,57 1991. 06. 28. 149 1,12 7,21 1996. 05. 28. 94 1,20 2,52 1999.05.21. 194 1,26 11,4 1999.05.21 h=194cm í k=Ubm/s 1991.06 25. h=K9cm V k =1,12m/s m/s h 2. ábra. Keresztszelvények, függvény középsebességek 4. Nagyvízi vízhozam-görbék Az első nagyvízi vízhozam-görbét az 1982 októberi árhullámok levonulása során, 2-án és 14-én végzett két nagyvízi mérés alapján lehetett szerkeszteni. Ez a 3. ábrán látható 1. görbe. 3. ábra. Vízhozam-görbék A 220 cmt-t meghaladó tartományban a vízhozam-görbét extrapolálni kellett. Pontosabb lehetőségek hiányában ehhez az 1979. májusi, 95 cm vízállásnál történt mérést is bevonva, megszerkesztett vízállás-középsebesség összefüggést használtuk fel oly módon, hogy 220 cm felett a középsebesség lineáris növekedését tételeztük fel. Ezzel a vízhozam alsó határértékeit kapjuk az extrapolált tartományban. Ha erélyesebb változást tételeztünk volna fel, 280 cm vízállásnál 55 m 3/s helyett 61 m 3/s lenne a vízhozam az 1982. évi görbén, az eltérés tehát nem túl jelentős. Ezt a középsebesség-ábrát alapul véve kíséreltük meg az 1991- és az 1999. évi állapotra feltételezhető középsebesség összefüggések és ezek alapján a két évre érvényesnek tartható vízhozam-görbék meghatározását. (3. ábra 2. és 3. görbe) A vízhozam-görbék igazolják a vízszállítás fokozatos romlásáról leírtakat. Ezt figyelembe véve is meg kell jegyezni, hogy a 2. görbe a magasabb vízállásoknál némi bizonytalanságot rejt magában. 5. A patak nagy árhullámai 1976-tól Napjainkig négy 20 m 3/s-ot meghaladó tetőző hozamú árhullám folyt le. Lefolyási görbéiket a 4. ábrán mutatjuk be. Kiváló okaik és ennek következtében megjelenésük két csoportra osztható:
