Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
3. szám - Péter László: Árvízi emlékek Szegeden
8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. Dugonics tér A Víz centenáriumára Tarnai István tervei szerint készült árvízi szökőkutat 1979. augusztus 19-én avatták föl. Zenei és fényhatásokkal vegyes vízjátéka stílusos látvány a korzó egyik végén. A medencét pódium egészíti ki. A szökőkút 101 fúvókájából lövellnek a vízsugarak; 40-féle vízkép állítható össze; 80 színes lámpa teszi lehetővé a hatásos színkeverést. A medence káváján Juhász Gyula verssora olvasható: „Allj boldogan és büszkén, ősi város, / Simulj szerelmes szívvel a Tiszához. " (Szonett Szegedhez.) Érdekesség, hogy ezen a helyen, az akkori Búzapiacon, már 1876-ban volt hasonló: a város első ismeretes szökőkútja. Az országos ipari kiállítás alkalmából Csík Ferenc beocsini cementgyáros ajándékozta a városnak. A medencéjének négy sarkán fölállított szobrokat, föltehetően a négy évszak allegorikus ábrázolásait, el szerette volna adni Szegednek. Fénykép maradt csupán róluk (Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái. Szeged, 1993. 252). Tisza Lajos körút 54. Most az egyetemi jog- és államtudományi karának épülete, de az árvíz után az 1874-ben megnyílt községi polgári iskola számára épült. „A nagy árvíz után megnyilvánult világrészvét adományaiból a város díszes épületet emelt az iskolának..." - írta Szeged monográfiája (Bp., 1927. 273). Mikszáth Kálmán 1882-ben Szegedre látogatott, s mikor meglátta „a csinos, palotaszerü épületet", tudakozta, mi légyen. Mondták neki, hogy leányiskola, és könyöradományokból épült. Homlokzatára ezt a föliratot tervezték: „Épült a világ részvétéből." {Szeged könyve. 1914. 1. k. 133.) Apró Ferenc kinyomozta, hogy az 1940-es évek derekáig emléktábla jelölte az épületnek a kiskörút felőli falát (Szegedi Szépírás, 2007. március). Szerinte ez került a vízügyi igazgatóság falára. (Stefánia 4.) Hajnóczy u. 12. A régi zsinagóga 1843-ban épült. Bejárati ajtaja mellett bal oldalt magyar nyelven jelzi a tábla az 1879. március 12i árvízi szintet, jobbról pedig héberül. Ez hoszszabb, mint a magyar: A nagy víz áradásának emlékére, amely rátört városunkra és egész környékére Adar hó 17 -ének éjszakáján, a hét ötödik napján, az 5639. esztendőben. A vizek a frigyláda aljáig értek. »Eddig jöjj, és tovább ne menj« Jób 38, 11. 8 4 Dóm tér. Fogadalmi templom A templom a Vízkor tett fogadalomból született, jócskán megkésve, fél évszázaddal utána. Még később születtek Gyulay Endre megyés püspök kezdeményezésére - Patay László (1932-2002) festőművész 1983-ban freskó-sorozatban örökítette meg a nagyárvizet (Az árvíz betör a városba; A Tisza elpusztítja a várost; Reménytelenül; A város újjáépítésé). Stefánia 4. A vízügyi igazgatóság épületén az 1990. évi rendszerváltoztatás után helyezték el azt az árvízi emléktáblát, amelyet eredetileg 1882-ban a Kálvária téri, 1963-ban lebontott kápolnán szenteltek föl. Fekete Sas u. 11. Nevezetes házon jelölték meg az árvízszintet: ez volt az Arany Sas vendéglő, tulajdonosáról ún. Csorvay-ház. Már 1839-ben emlegetik, de mai formáját 1865 körül nyerte. A Vízkor még Csorvay Mihály özvegyének tulajdona, az árvízkárosult pedig Zombori András bormérő. 1883-ban itt lakott Halmay Andor, az új szegedi Vigadó, az evangélikus 8 4 Bálint Sándor: Szeged városa. Bp., 1959. 162—163. templom és a Kálvária-kápolna építésze. Talán ő kezdeményezte az emléktábla elhelyezését. Mérey u. 18. A jelzett árszint a nulla fölötti 8,21 m magassággal volt egyenlő. A táblát a már többször idézett Kováts István építőmester helyezte el. Amint 1884-ben írott, a Somogyikönyvtárban őrzött önéletrajzából (Egy szegény pórfiú önéletírása) kiderül, ezt a házat ő tervezte és építette magának a Víz után, 1882/83-ban, az újjáépítést irányító királybiztosság ötezer forintos államkölcsönével. 8 5 Ő mentette meg „Szeged köveit": a várból lebontásakor kikerült értékes középkori építészeti darabokat, amelyek a múzeumban, a vármaradványban őrzött kőtár alapjául szolgáltak. Szent Gellért utca. A rókusi templom kertje Az ismeretlen művésznek színezett pirogránitból alkotott Krisztus király szobrát 1931. október 25-én szentelték föl. Talapzatán Vágó Pál árvízképének részlete látható. Szent Miklós u. 15. - Gál u. 6. Ez is az 1879. március 12-i árvíz szintjét örökíti meg. Hogy miért éppen ezen a házon, nem tudhatjuk. Nyilván valamely lokálpatrióta házbelinek szorgalmazására és áldozatkészségéből. A táblák bokamagasságban vannak; Löw Immánuel szerint az utcát embermagasságnyival töltötték föl (Kétszáz beszéd. 1939. 1. k. 427.). A táblán az alábbi szöveg olvasható: Az 1879. év március 12-én betört árvíz magassága. 1882. Belvárosi temető Az irodával szemközt, Rózsa Ferenc belvárosi plébános sírja mögött van az 1879-i árvíz név szerint ismert két áldozatának sírhelye. A Jakus József és neje, Kristoff Rozál hamvait fedő sír föliratának fölső részén olvasható: Az 1879 víz által megrongáltatván, a temetkezési bizottság 1882-iki évben tetemeiket áthozatta és megújíttatta. E feledésbe merült emlékhelyre Giday Kálmán és Lakner Károly hívta föl a figyelmet. 8 6 Körtöltés Az 1879-i nagyárvíz után épített körtöltést az 1898. évi árvíz magasabb szintje miatt 1906-07-ben megemelték. Ekkor vetődött föl, hogy a vízbetörés helyét emlékkővel örökítsék meg. Az emlékmüvet 1908. április 29-én a Csongrádi sugárúttól jobbra mintegy száz méterre helyezték el, és fekete márványtáblán a következő szöveggel látták el: „1879. március 12-én éjjel egy órakor e ponton törte át a gátat a Tiszának a petresi védvonalon kiöntött árja, romba döntve a várost, amelyet I. Ferenc József apostoli király teremtő szava, a világnak és az országnak részvéte s polgárainak erélye romjaiból újra kiemelt. Isten áldása legyen e városon és újjáalkotóin.'^Ezt a táblát a forradalmak zűrzavaros idején ellopták. A Víz ötvenedik évfordulója alkalmából Szabó Géza városi művelődési tanácsnok Móra Ferencet kérte, hogy kutassa föl az eredeti szöveget. Móra e helyett új föliratot ajánlott. 1929. június 15-én hexameterben alkotta meg az új tábla versét: 1879. március 12. Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat, Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái. Égi harag múltán kisütött az égi szivárvány. Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedünkkel. 8 5 Kováts: i. m. 434. * 6A szegedi nagyárvíz emléktárgyai. Délmagyarország, 1987. márc. 14. 8 7 Nyilas Péter: Árvízi „kötörök". Délmagyarország, 2000. máj. 16.
