Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Faludi Gábor–Kubatov János: Türr István halálának századik évfordulóján

FA^D^^^JCUB^TO^^^TCrHstvái^ialál^^ 61 Ha Franciaországban 2064 mfd vasutait a bizottság elégtelennek tartja, hogy az ország szállítási igényeinek megfeleljen; ha azon országban, mely a világ egyik legvirágzóbb iparágával bír, ennek fenntartása és továbbfejlesztése végett, új csatornák építésére, s a meglevők fenntartására 114 millió Ft-ot, mind múlhatatlan szükségest ajánl, és szavaz meg, mit mondjunk mi? Éghajlati viszonyainknál fogva, időjárásunk egyik végletből folytonosan a másikba megy át, úgy földmívelésünk ezen egyetlen önfenntartó megélhetési alapunk annyira ingadozó, hogy számítani rá alig lehet. Valóban, a legégetőbb szükséggé vált földmívelésünket az oly gyakran előforduló két elemi csapástól, a szárazság és túlságos nedves időjárástól vizeiknek csatomázásra való felhasználása biztosítani, a takarmány biztos termelése által, mely csak öntözés által érhető el, hogy szomorú hanyatlásnak indult marhatenyészségünket emelni, iparunknak alapját, mely olcsó szállítás nélkül lehetetlen, megvetni, s vizi utak előállítása által közutaink siralmas állapotát és hiányát pótolni, s ezáltal ismét felette költséges vasutaink forgalmát segíteni és biztosítani. Önvédelmi kötelességünk parancsolja földmívelésünk biztosítása tényezőit el nem hanyagolni Az 1863 évi szárazság 126 millió Ft kárt okozott, holott 30-40 millió Ft-tal a főbb csatornáin el lehetne készíteni, és így az országot az ínség ellen biztosítani." Türr a közlekedés és szállítás mellett állandóan hangsúlyozta a csatornázás egyéb összetevőit is, mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fellendítésében betöltött szerepét. Egyik tanulmányban a földjavítással hozta összefüggésbe a csatornázást. "A szántóföldeinken eszközlendő fokozott és állandóan intenzívebb termelés, új művelési telepek előteremtése puszta mezőkből és bűzhödt mocsárokból, a müvelés nemeinek fölcserélése, a kizsarolt szántóföldeknek legelőkké és rétekké való átváltozása csakis csatornázás és öntözés által (Türr kiemelése) létesítendő. És, ha az egyszer megvalósul, nemcsak kedvesebbé varázsolja a tágas róna képét, de a termelés fokozása által jelentékenyen megjavítja a földmíves, sőt a többi néposztálynak is mostani szomorú anyagi helyzetét." A jórészt külterjes, monokulturális (kenyérgabona) mezőgazdasággal rendelkező Magyarországon - elképzelése szerint - mindenekelőtt természetes nagy folyókat, a Tiszát, a Dunát, Drávát, a Szávát kell úgy összekötni, hogy e hajózható csatornarendszer áthálózza az egész országot és elősegítse azt, hogy a magyar kenyérgabona olcsó és gyors szállítás következtében az amerikai és az orosz gabona előtt jelenjen meg nyugat-európai piacon. 1879-ben Türr ismételten részletes emlékiratot terjesztett a kormányhoz. Ebben az 1868-ban javasolt Duna-Adriai csatorna megvalósításától ideiglenesen elállt, s az ország pénzügyi helyzetéből kiindulva a kevesebb anyagi befektetéssel rövid idő alatt kiépíthető hajóutak létesítését javasolta: - a Dunát a Szávával összekötő vukovár-samaci csatornát, - a Felső-Száva hajózhatóvá tételét Samactól a Kulpa folyó betorkollásáig, onnan Károlyvárosig (esetleg Kulpa Brodig, ahonnan a fiumei vasút szállítaná tovább az árukat). A kormány egy öttagú szakbizottságot küldött ki az előterjesztett elgondolás tanulmányozására. E bizottság Türr javaslatait megerősítve állást foglalt az emlékiratban rögzítettek mellett, és mindenekelőtt a víziút hálózat fejlesztése érdekében - egy állandó vízi pénzügyi alap létesítését szorgalmazta. Türrnek jelentős érdemei voltak több külföldi csatornaépítési munkálat megszervezésében és irányításában. Merész célokat tűzött maga elé, s a feladatokból nagy részt vállalt. A megfelelő előkészületek után - amelyben magyar szakemberek is részt vettek - 1876-ban a kolumbiai kormánytól engedélyt kapott a Darien földszoros átvágására, (ezt a munkát folytatja a későbbi Panama Részvénytársaság Lesseps vezetésével), majd 1881 -ben a görög kormány adott Türr számára megbízást a korinthoszi csatorna létesítésére és üzemeltetésére. E csatorna építését nagy erőfeszítéssel és anyagi áldozattal készítette elő, s részben irányította is a munkát- Nem rajta múlott, hogy a kellően figyelembe nem vett és vehető építési problémák (talajviszonyok, időjárási sajátosságok, stb.) miatt a jelentkező nehézségekkel nem tudott maradéktalanul megbirkózni. Összegzés Türr István a XIX. század második felének egyik legértékesebb, legszínesebb, sokoldalú, nagy nemzetközi tekintéllyel és kapcsolatokkal rendelkező, a magyar nemzeti történelem eddig kellően fel nem fedett alakja. Tevékenysége azt mutatja, hogy lényegében reálisan ismerte fel az ország gazdasági, politikai, kulturális helyzetét és sokoldalú munkásságával, jelentős kapcsolatok és nemzetközi látókör birtokában, bátor gondolkodóként, kivételes képességű szervezőként annak fejlődését kívánta előmozdítani. A reális helyzetértékelést tükrözte Türr hazai gazdaságpolitikai koncepciója: a nemzetközi tapasztalatok és erőforrások felhasználásával a belterjesség irányába fejleszteni a magyar mezőgazdaságot; gazdaságosabbá tenni a termelést; növelni a termelékenységet; versenyképesen kijutni az európai piacra; kiszabadulni abból a helyzetből, amely Magyarországot gazdaságilag Ausztriának szolgáltatja ki. Ennek előmozdítására kell felhasználni a hitel-, a pénz-, az adópolitikát, a vízgazdálkodást, a széles körű kulturális és erkölcsi nevelőmunkát. A termelőerűk fejlesztése szükségszerűségének felismerése, az ennek érdekéhen kifejtett szervező- és propaganda-tevékenység, valamint gazdag nemzetközi tapasztalatainak és kapcsolatainak önzetlen felhasználása Türr István elévülhetetlen történelmi érdeme. Tetteit közgazdasági szemlélete határozta meg, amelyet döntően a gyakorlati szükségletek igényei, problémái motiváltak, nézeteit az élet változó dinamikája hatotta át. Munkamódszerének és egyéniségének fő jellemzője: a problémák előzetes, elmélyült tanulmányozása, a megoldás-keresés, a gyors döntés, a bátor vállalkozás, az átlag fölötti lendület és akaraterő, a helyzetfelismerés, a rugalmasság, az önzetlen segítőkészség, a nagyfokú kezdeményezés. Nézőpontjának centrumában összekapcsoltán jelentkezett a pénzügy és hitel, valamint a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a közművelődés. A kiegyezés korában hazatérése után szinte társ nélkül vívta hosszú, szívós és, sajnos, sok tekintetben hiábavaló harcát a bürokratizmussal, a korrupcióval. Türr a magyar reformkor szülötte, a szabadságharcok hőse, a nemzetközi és a magyar történelmi fejlődés több mint fél évszázados nehéz, bonyolult időszakának tevékeny részese. A nemzetközi és a hazai haladást szolgáló cselekedetei, kezdeményezései, merész vállalkozásai, széles látóköre, vonzó egyénisége, mélységes humanizmusa nagy tekintélyt szereztek nevének. A bátor katona a gazdaság, a kultúra, a béke munkása lett, cselekvő internacionalista és tenni kész hazafi.