Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
2. szám - Szilágyi Endre: A Kebele-patakon megépíteni tervezett árvízvédelmi tározó hidrológiai alapja
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. 100 mm eső hullott 24 óra alatt, a lefolyási tényező a = 0,26 volt (Szilágyi, 1999), az egyezés kielégítő. A Szentgyörgyvölgyi és Kebele vízgyűjtőt érő nagycsapadék 20 mm-es eltérésének realitása nem zárható ki. Hasonló eltérés jelentkezett az 1987. évi árhullámot kiváltó esőnél a KerkaZala felső vízgyűjtő határvonala környezetében. 2 .3. A tervezés alapjául szolgáló árhullám A két árhullám összegezésével kaptuk a 4. ábra 1. sz. hullámát. Tetőző hozama 96 m 3/s, tömege 7,3 millió m 3. Ezt javasoltuk a tervezés alapjául. Az ábra 2. sz. árhulláma a szlovén féltől származik. Ezt ők a szintetikus egység-árhullámkép módszerrel határozták meg. Q (m3/s) 100 -1 11.0U 4. ábra. A tervezés alapjául ajánlott magyar(l) és szlovén (2) árhullám és az 1998-as rekonstruált árhullám (3) 3. Az 1998. novemberi árhullám Ez a tervezés kezdetétől napjainkig lefolyt legnagyobb árhullám, amelynél több vízhozam-mérés is történt. Ezért az észlelések hiánya ellenére is lehetőség van az események rekonstruálására és következtetések levonására. Az árhullámot kiváltó eső november 4-én 14 óra körül kezdődött és 5-én 9 óráig tartott. A Szentgyörgyvölgyi vízgyűjtőre Nemesnép felett 80 mm, alatta 70 mm eső hullott. A Kebele vízgyűjtőn ugyancsak 80 mm volt a csapadék átlaga. Az eső 5-7% valószínűségű volt. Kezdetét megelőzően a szentgotthárdi és zalaegerszegi talajnedvesség adatok alapján a talaj felső 50 cm-es felső rétege telített volt. Ez ritka, de nem szélsőséges jelenség. Hasonló volt a helyzet például 1987 augusztus elején is. A két jellemző együttes értékelése alapján a kialakult árhullám valószínűsége kicsi, de 1 %-nál nagyobb volt. 3.1. A Szentgyörgyvölgyi patak árhulláma A Nemesnépnél november 5-én 12 0 0-13°° között apadó vízállásnál végzett vízhozammérés eredménye 45 m 3/s. Ebből kiindulva a tetőzés valószínűsíthető jellemzői itt 10 órakor 47 m 3/s, az általunk valószínűsített NQ 2 % -hoz közeli érték. A 6-án végzett vízhozammérést is felhasználva kíséreltük meg az árhullám rekonstrukcióját. Ennek eredményeképpen a teljes tömeg 3,3 millió m 3. A 2 m 3/s feltételezett alap-vízhozam feletti tömegre vonatkoztatott lefolyási tényező, a = 0,45, a hivatkozott zalai árhulláménál kissé nagyobb. Érdemes kiemelni, hogy az eső befejezése és a tetőzés közötti időkülönbség csupán egy óra. A Nemesnép alatti vízgyűjtő morfológiai jellege, valamint az ide hulló kevesebb eső alapján a torkolatnál az árhullám 4,0 millió m 3 tömegűre becsülhető. Joggal feltételezhető továbbá, hogy a tetőző hozam sem nagyobb NQ 3 %-nál. Az ugyanezen esőből a Kerkán lefolyt árhullám tetőző hozama a 121 km 2 vízgyűjtő Bajánsenyénél 45 m 3/s volt. 3. 2. A két patak közös árhulláma Az árhullám levonulása során kilépett a mederből és elöntötte a közút feletti tározóteret. A kilépés kezdete 15 m 3/s hozamnál valószínűsíthető. A betározódott víz kezdetben a két híd alatt, majd az úttestet három helyen is meghágva folyt tovább. November 5-én délután 13 3 0-16 3" között végzeték az első vízhozam-méréseket az alvízen lévő mérce 280-287 cm
