Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Vadadi-Fülöp Csaba–Mészáros Gergely: A Ráckevei-Soroksári Dunával kapcsolatos zooplankton és makrogerinctelen kutatások áttekintése

62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. rólag a RSD-ból került elő, a főágból nem. Az egyes taxonok részesedése hasonló volt a főágban és a ráckeveiágban. Utóbbira az Erpobdella octoculata (Linnaeus, 1758) jelenléte, valamint a Chironomidák és Oligochaeták dominanciája volt jellemző. Dél felé haladva nőtt a taxonok mennyisége. Csörgits és Hufnagel (2000) Heteroptera fajegyüttesk hasonlósági mintázatait elemezte. Allapotsíkon ábrázolták néhány élőhely (köztük a RSD) Heteroptera közösségeit, melynek az alapját egy poloska-adatbázis képezte. Az állapotsíkon megfigyelhetjük a RSD és más álló- és folyó vizek hasonlóságát Heteroptera faunájuk alapján. Csányi et al. (2002) három különböző program során végzett eredményeiket összegzik munkájukban. 1995-től 2001-ig kilenc helyszínen folytak vizsgálatok, évente változó helyszínekkel (a Kvassay-zsilipnél például 9596, 98, és 2001 során is végeztek mintavételt, Dömsödön 95-96 és 98 során, de a Szigetcsépi-holtágban csak 98ban történt mintavétel). A szerzők által talált vízi makroszkopikus gerinctelen élőlény-együttes taxonjai szinte kivétel nélkül tág türésű, növényi tápanyagokkal terhelt, lassú áramlású vízterekre jellemző szervezetek. Domináns csoport alkotnak a puhatestűek, a rheofil taxonok csak elvétve kerülnek elő. Megemlítik, hogy a RSD mentén előforduló lefüződött mellékágak, elmocsarasodó szakaszok, úszólápok számos faunisztikai érdekességet rejthetnek. Kontschán et al. (2002) célul tűzték ki, hogy összeállítsanak egy olyan használható határozókulcsot, amellyel a Magyarországon élő Amphipoda-fajok gyorsan és egyszerűen bárki számára meghatározhatóvá váljanak. A határozásnál általuk fontosnak vélt bélyegek a 2. csáp illetve a csápostorok szőrözöttsége, vastagsága, továbbá a 3. potrohláb szőrözöttsége és belső ágának hossza. Munkájukkal 12 hazai faj identifikálását próbálták segíteni. A RSD-ról nem tesznek említést, csak általánosságban írnak a Dunában is előforduló fajokról. Bódis és Oertel (2005) a magyarországi Duna-szakasz kagyló-vizsgálatának keretében a RSD-t is érintik. A faunisztikai leíráson túl ökológiai következtetéseket is levonnak. Többváltozós módszerekkel vizsgálják a kagylófaj-együttesek állományszerkezetét, illetve a kagylófajok és a környezeti változók közti kapcsolatot. Woynarovich (1954) a Limnomysis benedeni (Czerniavsky, 1882) RSD-ban lévő első (1950) előfordulásáról tájékoztat. Bérezik (1966) fentebb említett írásában rövid áttekintést ad többek között a makrogerinctelen faunáról, de a RSD csupán érintőlegesen szerepel. Tyahun (1970) Magyarország Hydracarina faunáját tárgyaló cikkében a RSD víziatka faunáját is leírja (öszszesen 4 mintavételi helyről származó minták feldolgozásával), valamint leír egy tudományra nézve új fajt, Arrenurus dudichi néven. Később azonban ez a faj azonosnak bizonyul az Arrenurus furciger (Viets, 1935) nevü fajjal. További adatok a RSD makroszkopikus gerinctelen faunájához: Heteropterákról Hufnagel (1998), Trichopterákról Újhelyi (1971, 1982), Molluskákról Richnovsky (1967), Pintér et al. (1979), Pintér és Szigethy (1979, 1980), Varga és Csányi (1997), Varga et al. (1999), Bódis és Oertel (2005), Odonátákról Steinmann (1962), Benedek (1966), Chironomidákról Móra és Dévai (2004), Ephemeropterákról Kovács (2005), Decapodákról Kovács et al. (2005) közölnek előfordulási adatokat. Összefoglalás A Ráckevei-Soroksári Duna gerinctelen állatvilágával az 1950-es években kezdtek foglalkozni. A zooplanktonról részletesebb irodalmi adatok állnak rendelkezésre, mint a makrogerinctelenekről. Ennek egyik oka az, hogy a zooplanktonra irányuló kutatások előbb kezdődtek, ugyanakkor a makroszkopikus gerinctelen vizsgálatok néhány kivételtől eltekintve csupán faunisztikai leírások, melyek gyakran csak érintik a Ráckevei-Soroksári Dunát. A jövőben mindenképpen szükség lenne e Duna-szakasz részletesebb vizsgálatára, elsősorban ökológiai szempontból. További fajok leírása is várható, egyes makrogerinctelen taxonokról igen hiányosak az ismereteink. A Ráckevei-Soroksári Duna figyelmet érdemel, nemcsak kedvező, fővároshoz közeli fekvése szabályozható vízszintje, rekreációs lehetőségei miatt, hanem mert élővilága igen gazdag és speciális élettérnek tekinthető a Duna főágával összehasonlítva. Jelentősége halászati szempontból sem elhanyagolható. Ugyanakkor szennyvizek befogadója is és nagyfokú öntisztuló képességének köszönhetően az alsó szakasz már kedvező vízminőségű lehet. Mégis nagyon sok a Duna főágán végzett vizsgálat nem terjedt ki a RSD-ra, munkánkkal szeretnénk előmozdítani a mellékág kutatását. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk Gulyás Pálnak, Tyahun Szabolcsnak, Nősek Jánosnak, Uherkovich Ákosnak, Móra Arnoldnak, Kiss Keve Tihamérnak egyes publikációk megszerzésében nyújtott segítségükért, valamint Zsuga Katalinnak értékes észrevételeiért. Köszönet illeti a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot és a Vituki-1. Irodalom Ács, £., Szabó, K., Pápista, É„ Kiss, K. T„ Barreto, S., Makk, J. (2000): Etude des algues épiphytes et planctoniques D'un bras du Danube (Soroksári-Duna, Hongrie). Cryptogamie, Algologie. 21:254-255. Barreto, S„ Ács, £., Kiss, K. T„ Makk, J.. (1998): Jég alatti algavizsgálatok a Soroksári-Dunán. Hidrológiai Közlöny, 78: 300-302. Benedek. P. (1966): Adatok Magyarország szitakötőfaunájához (Odonata). Folia Entomologica Hungarica, 2: 501-518. Berinkey, L , Farkas. H. (1956): Haltáplálék vizsgálatok a SoroksáriDunaágban. Állattani Közlemények, 45/3-4: 45-58. Bérezik, A. (1966): Über die Wasserfauna im Anland des ungarischen Donauabschnittes. (Danubialia Hungarica, XXXV.) Opuscula Zoologica Budapest, 6: 79-91. Bódis, E., Oertel, N. (2005): Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a magyarországi Duna-szakasz kagylóin. Állattani Közi., 90:45-61. Bothár, A.{ 1973): Crustacea-Planktonuntersuchungen im Donauarm von Soroksár. Annales Universitas Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae (Danubialia Hungarica LXV.) 129-144. Bothár, A., Kiss, K. T. (1984): Phyto-und Zooplankton Untersuchungen im Donauarm Ráckeve. 24. Arbeitstagung der IAD. Szentendre. Ungarn. II. 85-88. Bothár, A., Kiss, K. T. (1990): Phytoplankton and Zooplankton (Cladocera, Copepoda) relationship in the eutrophicated River Danube (Danubialia Hungarica XI.) Hydrobiologia, 191: 165-171. Cholnoky, B. J. (1922): Adatok Budapest Bacillarieainak elterjedése ismeretéhez. Botanikai Közlemények, 20: 66-79. Csányi. B.. Juhász, P., Tyahun, Sz. (2002): A Ráckevei-Soroksári-Duna makroszkopikus gerincteleinek vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 2002. évf. 2. füzet Csörgits, G., Hufnagel. L. (2000): Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában 4. Heteroptera fajegyüttesek hasonlósági mintázata a Dunán. Hidrológiai Közlöny, 80/5: 288-290.