Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Molnár Béla: A Maros folyó kialakulása és vízgyűjtő területének földtani felépítése

27 A Maros folyó kialakulása és vízgyűjtő területének földtani felépítése Molnár Béla Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék, 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6 '.A/falu. '<tw Kivonat: A Maros -völgy földtani felépítése, kialakulása, kialakulási kora több szakaszra bontható: 1. Az első szakasz a Gyer­gyói-medencében van, amely folyóvízi feltöltéssel elegyengetett síkság. A medence a Hargita vulkánosságával egyidejű süllyedék. 2. A második szakasz a Kelemen- és a Görgényi-havasok andezittufái között van. A folyó itt teraszokat hozott létre. 3. A harmadik szakasz az Erdélyi medencén átfolyó rész, amely a Kelemen-és Görgényi-havasok elhagyásától Nagyenyedig, majd innen a medence peremén folyva Déváig tart. 4. A Déva és Lippa közötti rész, amely paleozóos kris­tályos, mezozóos jura és kréta üledékes és harmadidőszaki vulkáni kőzetek közötti szakasz. 5. Lippa és a Tiszába torko­lás közötti rész, ahol a pliocén végétől a pleisztocénen át máig tartóan egymás felett és térben egymáshoz képest kissé el­tolódva három hordalékkúp alakult ki. Ezek a Körös folyó hordalékkúpjaival fogaskerékszerűen találkozva ékelődnek ki. folyó fejlődési szakasz vizsgálatok, feltöltődési és hordalékkúp-képződési meghatározások. Kulcsszavak: 1. Bevezetés A Maros a Tisza legjelentősebb mellékfolyója. Hosz­sza 776 km, vízgyűjtő területe 31,332 km 2. Legmaga­sabb pontja a Szörényi-havasokban 2509 m, a legalacso­nyabb pedig a Tiszába ömlésnél 75 m-ben van. A víz­gyűjtő terület átlagos magassága 621 m. Forrásvidéke a Gyergyói-medencében található. Az Erdélyi-medence déli részének vizeit gyűjti össze. Legjelentősebb mellék­folyója a 249 km hosszú Küküllő. Az Aranyos folyó Ny­ról, az Erdélyi Közép Bihar hegység felől, a Sebes és a Sztrigy pedig D-ről táplálja vizével. Az utolsó 300 km-es szakaszon azonban csak a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna KiiijiiiiiiiiiiiiiK • i • • • V Qyergyószórhegu •••••#„• Orv \: ff«» f.: f f f: f f: f : : •«» belvízrendszeréből, többek között az egykori fattyú ága, a 139 km hosszú Szárazérből kap vízutánpótlást. 2. A folyó-völgy földtani felépítése és kialakulása A Maros-völgy földtani felépítése, kialakulása, kiala­kulási kora több szakaszra bontható. 1. Az első szakasz a 30 km hosszú és 13-20 km széles Gyergyói-medencében van, amely tektonikus intrakárpá­ti kifejlődésü. A Kárpátok kristályos vonulatának hullá­mos tönkfelületté letarolódott felszínében a harmadidő­szaki, "kárpáti hegységképző" szakaszok idején EK­DNy és ÉNy-DK-i irányú törésvonalak mentén a Hargita vulkánosságával egyidejűleg süllyedt be. \<>7ÍT­... . .... . . . . 9í". . N , . . U>?xil : . O Wf ßtföJl // •SV Tmkák S)HofOiI*ÍM ' a í/o-SU/P O Harss/arráí 1. ábra: A Maros-völgy teraszmorfológiai térképe a forrástól Gyergyóújfaluig. A Gyergyói-medence keleti része (Bulla B. 1943). (Jelmagyarázat a 2. ábrándnál.) A Gyergyói-medencét É-on, K-en és D-en kristályos tö­megek veszik közre. Ny-on ezekre települnek a Hargita és a Görgényi-havasok andezittufái. A harmadidőszak üledékes rétegsorok a merdencében és a medence-peremeken is hiá­nyoznak. A medence folyóvízi feltöltéssel elegyengetett, D­ről E felé enyhén lejtő síkság. A feltöltés kiterjedt, lapos, nagy esésű hordalékkúpokból áll. Különösen jelentősek a K-i Kárpátok felöl jövő patakok hordalékkúpjai. A horda­lékkúpokra jégkorszaki vályog rakódott. A mellékpatakok teraszokkal rendelkeznek, a Maros viszont a medencén ke­resztül teraszok nélkül folyik (1. ábra). A patakok teraszai a medence felé a hordalékkúpok felszínébe belesimulnak bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom