Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
2. szám - Könyvismertetés - Veress Márton, szerk.: Karsztfejlődés, XI.
22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. biztonságot az érdekeltségnek, mint az eddigi, 630 cm körüli vízszint ellen védő gátak. A tározók érdekeltjei nyárigát társulatoknál nagyobb fokú védelmi biztonságot élveznének. Igaz ugyan, hogy a mai nyárigátak védett területei is teljesítenek bizonyos tározói szerepet, de csak kisebb mértékben, mert egyrészt a gátak korona-magassága a kevésbé hatékony árhullám-szintben van, másrészt azért is, mert zsilipeik és kuliszszáik méretei a tározók műtárgyaitól megkívánt nagyobb teljesítményi követelményeknek alig felelnek meg. Mégis úgy tekinthetők, mint egy későbbi tározórendszer kiépítésének első ütemben megvalósított részei. A hullámtéri tározók rendszerének hatékonysága és gazdaságossága vizsgálatánál a hullámterek jobb mezőgazdasági kiszolgálhatósága mellett figyelembe kell venni azt is, hogy mai tiszai védtöltéseink magassági hiánya 10-50 cm lévén - hacsak az árvízszint magasságát nem csökkenthetjük - a védtöltéseket magasítanunk és erősítenünk kellene. Ugyanakkor a tározók töltései az árnyékukban lévő elsőrendű védtöltéseket a közepes magasságú árvizektől megvédik, nagy árvizeknél pedig a terhelésük időtartamát is megrövidítik. Azokon a helyeken, ahol a hullámteret magaspart szegélyezi, ott az árvízi tározó az öntözési igény kielégítése szolgálatába is állítható (pl. Rakamaz térségében) az árvíz idején, vagy árvíz nélküli években a középvíznél szivattyúzás útján a tárolóba az eddigi árvízszintnél magasabb nívóra történő feltöltéssel. Ebben a rövid cikkben a tiszai hullámtéri területek erre alkalmas részei árvízi tárolóként történő felhasználásának csupán a gondolatát vetettük fel a működésükből folyó hatások vázlatos felmérésével. Az eddigi vizsgálataink azt mutatják, hogy a hullámterek hasznosításának megtervezése keretében célszerű az árvízi tározóvá történő kiépíthetőség műszaki, gazdasági lehetőségeit is megvizsgálni és mérlegelni. Ha ez a vizsgálat pozitív eredményre vezetne, akkor mielőbb el kellene készíteni a tiszai hullámtéri árvíztározók kerettervét, hogy a létesítendő nyárigátak ebbe a nyárigátas árvíztározó rendszerbe szervesen beleilleszkedjenek. BOKOR MIHÁLY (1902-1990). A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja (1985). Okleveles mérnök. 1925-ben kezdte társulati működését Szegeden. 1950-1957: Budapesten a Mélyépítési Tervező Vállalat osztályvezető mérnöke. 1957-1968: az Országos Vízügyi Főigazgatóság (Hivatal) főosztályvezetője, az ország árvízvédelmének és folyószabályozásának egyik legfőbb irányítója. 1968-1972: a magyar-csehszlovák Rajka-Gönyüi Folyamigazgatóság vezetője, ill. igazgatóhelyettese. Működése a Duna és Tisza életéhez kapcsolódott, s megjelent közleményei is ehhez kötődtek. JOLANKAI GYULA (1906-1976). Okleveles mérnök. 1929-1949: vízügyi hivataloknál és az OVH-nál végez tervezési és építési tevékenységet. 1950-1962: a Mélyépítési Tervező Vállalat, 1962-1969 a Vízügyi Tervező Vállalat tervezési osztályát vezeti, 1970-: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. tanácsadója. Közben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértőjeként Ghana, Dél-Jemen és Szomália vízgazdálkodási tervezési munkáit irányította. Több országos jelentőségű megoldást dolgozott ki (a tiszalöki vízlépcső, Duna-Tisza csatorna, Keleti Főcsatorna, vízerő-hasznosítások, a vízi közlekedés, stb. esetében). Summer dykes along the Tisza River and flood-bed storage Bokor, M - Jolánkai, Gy. Abstract: The original article has appeared in 1958. Re-publication of the still actual thoughts of the since deceased authors is nevertheless considered necessary after 49 years, because the ideas proposed therein are deemed important enough to be taken into consideration by those engaged presently in raising the level of flood safety along the Tisza River. Key words: flood fighting, flood control, emergency storage. River Tisza Könyvismerteté s Veress Márton (szerk.): Karsztfejlődés XI. A Berzsenyi Dániel Főiskola Természetföldrajzi Tanszéke kiadása, Szombathely, 2006. Szerkesztette: Veress Márton. Megjelent a Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Bizottságának, Természetföldrajzi Tanszékének, a Vas megyei Közgyűlés Tudományos Tanácsadó Testületének és a K&M Kft Németh Ernőnek a támogatásával. (17 x 24 cm formátum, 332 oldal, 22 tanulmány). A most megjelent összeállítás a Természetföldrajzi Tanszék folytatólagos kiadványa. A közölt tanulmányok sora: Dénes György: Adalékok a Feneketlen Lednice. Barázdálási zsomboly meg a Szilicei-fennsík néhány más barlangja megismeréséhez. Kovács József - Kovácsné Székely Ilona: A földtani adatok adatelemzésének nehézségei. Kovács József — Kovácsné Székely Ilona - Könczöl András: Periódus vizsgálat, alkalmazási feltételek. Molnár Mihály-Dezsö Zoltán-Futó István-Rinyu László-Svingor Eva: Fiatal karsztos kőzetek l 4C tartalmának mérése és értelmezése. Palcsu László - Major Zoltán - Werner Aeschbach-Hertig: A múltbeli barlanghőmérséklet meghatározása a cseppkövek vízzárványaiban oldott nemesgázok koncentrációja alapján. Maucha László - Németh Zoltán: A csapadék-hatás mechanizmusa az Aggteleki karsztvidéken fakadó források napi hozamában. Veress Márton - Deák György - Czöpek István: Növényfolt alatti és növényzet-mentes lejtők karTosodásának összehasonlítása. Sásdi László: A Njegusi-poljhe és környékének földtani, karsztmorfológiai viszonyai. Telbisz Tamás - Mari László - Kohán Balázs: A Karas-szurdok Aninai-hegység) környékének digitális domborzat-elemzése és a helyszínen végzett GPS-es töbör-felmérések tanulságai. Telbisz Tamás - Móga János - Kósik Szabolcs: Töbör-morfometriai elemzések a Szilicei-fennsík délnyugati részén. Szálai Sándor - Veress Márton - Nóvák Attila - Szarka IMSZIÓ: Geofizikai vizsgálatok fedett karszton (Homód-árok, Bakony) Veress Márton: Adatok a Tési-fennsík két térszín-részletének fedett karsztosodásához. Prodán Tímea: A B-2 mélyedésrendszer (Balfi-tönk) morfológiai térképezésének tapasztalatai. Eszterhás István: Felszíni denudációs formák és gyapjúzsák-barlangok a Velencei-hegység gránitjában. Lóczy Dénes: Nemzetközi áttekintés a karsztok sérülékenységének minősítési módszereiről. Keveiné Bárány Ilona: Összehasonlító karszt-ökológiai vizsgálat három magyar karszt-területen. Tanács Eszter - Barta Károly: Talajvizsgálatok a Haragistya-lófej erdő-rezervátum területén. Sásdi László: Az esztergomi Strázsa-hegyek és a Sátorkő-pusztai barlang fejlődés-története. Szóké Emília - Ország János: A mecseki Rumba-barlang víznyomás-jelzéses vizsgálata. Takácsné Botner Katalin: Morfogenetikai megfigyelések a Njegusi-polje (Montenegro) nagy barlangjaiban. Szentes György: Karsztjelenségek és barlangok UJ-Zéland Déli-szigetén a Kaburangi és az Abel Tasman Nemzeti Parkban. Kürti Lívia- J. Noel Salomon: Périgord Quercy ősember-barlagjai. V.l.
