Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Papp Ferenc: A Berettyó 1966. évi jeges árvizének története és tanulságai

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 2. SZ. 1750., 1774., 1782., 1784., 1788., 1806. években. Korabeli feljegyzések már valamivel részletesebb pontossággal számolnak be az 1816., 1830. és 1855. évi árvizekről. Az 1855. évi árvíz minden korábbinál nagyobb volt és hosszú ideig tekintették mértékadó vízszintnek. Flaskay János mérnök 1855. március 15-ei jelentése szerint: ... Dévaványának nemcsak teljes határa, hanem még belsősége is a hullámok martalékává tált. Hasonló helyzetben volt Szeghalom ..." (Pedig akkor a legmagasabb vízszint még alacsonyabb volt, mint 200 cm, '1970-ben viszont 678 cm a ma is érvényes LNV). Említésre méltó az 1874., 1876., 1879., 1880., 1881., 1882., 1886., 1887. évi, majd az 1888. évi jeges árvíz és az 1895. évi áprilisi árvíz. Az 1888. évi jeges árvizet is a gyors felmelegedés okozta. 1887. december végétől a következő év márciusáig tartott rendkívül hideg hatására vastag jégréteg alakult ki a Berettyó folyón, és nagy mennyiségű hó esett vízgyűjtőjére. Március 6-9. között a hirtelen beköszöntött meleg és az esőzések hatására az olvadás rohamosan megindult, s három napon belül a szabályozott szakaszon már az összes hidakat elsodorta a jég és a kanyarulatokban, szűkületekben jégtorlódások keletkeztek. A folyó vízszintje olyan gyorsan emelkedett, hogy este 10 óra körül 3,5 km hosszban (mindkét oldalon) a töltésen bukott át a víz, s a töltés mintegy 1/3 részének elmosása után a jobb parton 3 szakadás állott elő. A kialakult magas vízállás hatására gátszakadás történt még a jobb parton Biharfélegyházán, Péterszegen, Berettyóújfaluban és a bal parton az esztári határban. Meglepő volt 1913-ban a júliusi árvíz, mely mint egyetlen nyári árvíz szerepelt a Berettyó történetében (1970-ig). Jelentős az 1915. évi, majd az 1919. évi májusi árvíz, mely utóbbi új mértékadó vízszintet alakított ki. A szeghalmi vízmércén, az LNV 1901. február 5-én 240 cm volt, az 1919. évi 566 cm. 1970. június. 14-én pedig 678 cm-rel kulminált. Analógiával élve: az árvizek LNV-je olyan, mint a test hőmérséklete, ha ezt ismerjük, ezt követnie kell a terápiának. Az 1925., 1930., 1940., 1941. és 1942. évi árvizek közül kiemelkedő az 1942. évi árvíz, amely szintén jeges volt. Jégtorlódások is keletkeztek, de ezek beavatkozás nélkül megszűntek. 1944-ben a kisebb-nagyobb árhullámok sűrűn követték egymást, de komolyabb védekezésre nem került sor egészen 1962-ig. Azt követően viszont növekedett az árvizek gyakorisága, és emelkedett az LNV-k szintje. Az 1970. évi árvíz minden korábbinál tartósabb volt, és LNV-t döntött Ez önmagában is rendkívüli védekezésre ad okot. Fokozta a veszélyeztetést az, hogy ez az árhullám január 14. óta az ötödik volt. Gál Tivadar mérnök feldolgozásából idézem az alábbi értékeket Berettyóújfalu és Szeghalom mércéire vonatkoztatva. Eddigi 1970. évi tetőzések Berettyó LNV cm-ben Berettyó Idő Idő Idő Idő Idő Idő cm cm cm cm cm cm Berettyó1966. II. 9. II. 9. III. 7. III. 30. V. 19. VI. 10. újfalu 532 308 410 322 420 450 Szeg1919.V.3. I. 14. III. 9. III. 30. V. 26. VI. 14. halom 566 420 452 429 450 678 Az 1974. júliusi árvíz elindítója az egész vízgyűjtő területén bekövetkezett esőzések voltak, mennyiségük 80 -90 mm. A tetőző vízszint 87 cm-rel maradt a LNV alatt. Az 1980. július-augusztusi árvíz hosszan tartó esőzések eredménye. A lehullott mennyiségek nagyok voltak, 150-200 mm feletti is előfordult. A tetőzés csak 12 cmrel maradt LNV alatt. 1981-ben 46 cm-rel volt LNV alatti tetőző vízállás. Az 1989. májusi árvíz kialakulása olyan nagyobb esőzés következménye, amikor a csapadék mennyisége kb. 60 mm volt. 1995. december utolsó napjaiban vonult le árhullám, amely inkább a Fehér-Körösre volt veszélyes. Az 1997. június 14-22-i árhullám rendkívüli nagy esőzések következménye volt. A Bisztra vízgyűjtőjén a csapadék összege 120-130 mm volt. A közbenső „kisebb árvizek" már nem okoztak védekezési gondot. A Berettyó LNV-inek növekedése a szeghalmi mércére vonatkozóan 1901-től: LNV (cm) Időpont LNV (cm) Időpont 240 1901. II. 5. 489 1915. III. 22. 16 h 305 1901. III. 15. 16 h 496 1915. IV. 17. 07 h 323 1907.1. 1. 08 h 566 1919. V. 3. 19 h 328 1907. VI. 12. 15 h 582 1940. III. 16. 12 h 387 1908. III. 6. 16 h 678 1970. VI. 14. 02-04 h 483 1913. VII. 15. 19 h Az 1970. évi kutasi vésztározás tanulságainak öszszegezése, szakemberek egykorú véleménye A vésztározó nyitásának körülményeit tényszerűen ismerő szakemberek körében mindig is egyértelmű volt, hogy a foki-hídi és körösladányi válságos töltés-szakadások sikeres védelme elválaszthatatlan volt a vésztározó megnyitásától. Az 1970. június 15-i töltés-átvágás gyakorlati példát mutatott arra, hogy hasonló vízjárású folyókon az LNV-t meghaladó árvízkatasztrófák vésztározással is kivédhetők. Határozottabban fogalmazva, a folyók alsó szakaszán elkerülhetők a töltéskorona-meghágások. A védekezés befejezése után a tapasztalati adatokra épített számításokkal megállapíthattuk, hogy 36 órával korábban a 6+000 szelvényben alkalmazott nyitással: - Biztosan megelőzhető lett volna a Berettyó jobb parti töltés-meghágás. - Elmaradhatott volna a 4,5 km-es nyúlgátnak rendkívüli, erőltetett munkával történt éjszakai építése. - Nem fejlődött volna ki sem a foki-hídi, sem a körösladányi kritikus töltés-szakasz. - Nem lett volna szükség a kernyei szivattyútelepnél eszközölt Pátria-lemezes szádfalazásra. - A kritikus védekezési idő további két nappal megrövidült volna, ami értelemszerűen arányos költségmegtakarítást is eredményezett volna. Hangsúlyozni kell, hogy ezeket a megállapításokat csak utólag lehetett tapasztalati adatokra építeni, mert a nyitás előtt 36 órával még 62 cm-rel volt magasabb a Berettyó vízszintje, mint a vésztározó töltéskoronája. Ilyen leszívást viszont senki sem remélt. Tápay László - az árvízvédekezéseknek már akkor is „nagy öreg"-je - az 1970. évi vésztározás után hangsúlyozta, hogy időszerűvé vált a vésztározók bátrabb és rendszeresebb igénybe vétele, a tapasztalatok biztatók (Vízügyi Közlemények, 1971. évi 3. füzet). Vágás István - aki Szegeden volt részese az 1970. évi árvízvédekezésnek - a június 15-i Berettyó menti vésztározásról ezt írta („Az Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezés, 1970" c. könyvben): ,A romániai gátszakadásoknak, majd a vésztározó