Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Papp Ferenc: A Berettyó 1966. évi jeges árvizének története és tanulságai

1 A Berettyó 1966. évi jeges árvizének története és tanulságai Papp Ferenc 1147. Budapest, Szentes u. 63/A Kivonat: Az 1965. évi nagy dunai árvédekezés emléke még elevenen élt bennünk, amikor február 9-én a Dunától eltérő vízjárású, nagyságában össze nem hasonlítható Berettyón alakult ki évtizedek óta nem tapasztalt olyan méretű jeges árvíz, amely­nek a korábban jegesnek mondott árvízhez viszonyított jégtömege mintegy ötszöröse volt. (2,5 millió m 1). 220 évre visszanyúló feljegyzések szerint az 1966. évi árvíz volt az 1888. évi töltésszakadást okozó jeges árvíz óta a Berettyó má­sodik olyan jeges árvize, mely töltésszakadással járt. Ez az árvíz szokatlanul korán jött, a felmelegedést nem előzte meg enyhülés. Ezért jégtömegének levonulásával veszélyeztette a térséget. A védekezésben pedig számunkra eddig ismeret­len helyzetet teremtett. Felidézése negyven év távlatából - eddig nem ismert - hiteles háttér-információval is közérdeklő­désre tarthat számot. Kulcsszavak: árvíz, jégtorlasz, vízügyi történelem. Mottó: Árvízvédekezéskor a döntéseket nem a hétköz­napok nyugalmával hozzák, hanem pattanásig feszült légkörben, a védekezés reménytelen rémképével, és a védekezés utáni számonkérés nyomasztó tudatával. A Berettyó 1966. évi jeges árvize Az 1965. évi nagy dunai árvédekezés emléke még ele­venen élt bennünk, amikor február 9-én a Dunától eltérő vízjárású, nagyságában össze nem hasonlítható Berety­tyón alakult ki évtizedek óta nem tapasztalt olyan méretű jeges árvíz, amelynek a korábban jegesnek mondott ár­vízhez viszonyított jégtömege mintegy ötszöröse volt. (2,5 millió m 3). 220 évre visszanyúló feljegyzések szerint az 1966. évi árvíz volt az 1888. évi töltésszakadást okozó je­ges árvíz óta a Berettyó második olyan jeges árvize, mely töltésszakadással járt. Ez az árvíz szokatlanul korán jött, a felmelegedést nem előzte meg enyhülés. Ezért jégtömegének levonulásával veszélyeztette a térséget. A védekezésben pedig számunkra eddig ismeretlen helyzetet teremtett. Felidézése negyven év távlatából - eddig nem ismert - hiteles háttér-információval is közérdeklődésre tarthat számot. A védekezés tanulságán túlmutatóan szubjektív té­nyezők is inspirálnak, hogy házi irattáram feljegyzései, dokumentumai alapján tegyem közkinccsé a térség e „vízügyi drámájának" tanulságait. A vízügyi szolgálat még a 128 napig tartó „nagy du­nai" árvédekezés sikereinek a fényében élt, a Hidrológi­ai Társaság nemzetközi konferencián értékelte „Az 1965. évi dunai árvíz tapasztalatait", a Vízügyi Közle­mények külön kiadásban elemzi és értékeli a valóban nagy „nemzeti helytállást" és akkor derült égből villám­csapásként jött a jeges árvíz a nagyságában jelentéktelen folyónkon, a Berettyón és egy nap alatt „fejre állította a vízügyet". Ezt nemcsak a közvélemény, hanem egyes szakemberek is így ítélték meg. Pedig mai ismereteimmel is úgy vélem, hogy nincs kis folyó árvize és nagy folyó árvize a bajbajutottak részéről, mert mindenki ott éli meg, ahol otthona van. A két árvédekezés között nem volt semmi összefüggés, de a Beretytyó jeges árvizének leírása egyszerűen nem kapott helyet a Vízügyi Közleményekben. Ezért kevésbé ismerik a védekezés részletesebb történetét, tanulságait még szakmai körökben is. A Magyar Hidrológiai Társaság rendezvényein szintén nem került szóba. Csak a „Vízgazdálkodás" 1966. évi 6. számában jelent meg részemről egy szűkszavú leírás „A Berettyó jeges árvize" címmel, de ez annak az évnek decemberében már elveszítette az iránta való érdeklődés fontosságát. Ezért szeretném ezt megkésetten is pótolni, ismeretterjesztő módon és őszintén, Politikai háttér-információ Volt a védekezés során politikai szubjektum is. Neve­zetesen az, hogy az utolsó gátszakadás Szeghalomnál történt, ahová kötődött Fehér Lajos, a minisztertanács akkori elnökhelyettese, akit Dégen Imréhez személyes kapcsolatok is fűztek. így a vízügyi szolgálatnak ő volt ebben az időben a legfőbb politikai mentora. A kitört jeges víz annak a termelőszövetkezetnek a te­rületét, tanyaközpontját öntötte el, ahol - a monda szerint - élt és dolgozott Fehér Lajos és Maróthy László rokonsága. Intézkedéseimben a védekezési munkák során - mint védelemvezetőt, mint vízügyi igazgatót — ez ugyan nem befolyásolt, de a levegőben, az emberi beszélgetésekben ez is benne volt. Rosszindulatúak részéről az is felröppent, hogy a VÍZIG — mint vízügyi hatóság - azért nem szorgalmazta a háborúban megrongálódott Szabadság híd mederszükí­tő cölöpjármainak az elbontását, mert elnéző volt Fehér Lajos tágabban értelmezett érdekeltségével. Volt még egy zavaró tényező - amit a fiatalabb nem­zedék már meg sem ért — nevezetesen az, hogy a február hónap volt a termelőszövetkezetek zárszámadásának ide­je. A zárszámadás akkor esemény volt: a TSZ-ek forgatókönyve szerint ünnep. Ezen a napon (február 9.) volt a zárszámadás Henci­dán is, ahol a Hajdú-Bihar megyét képviselő legrango­sabb személy a megyei tanács elnöke, dr. Ambrus István volt. Ugyancsak ő volt az elnöke az Ar- és Bel­vízvédelmi Területi Bizottságnak is, amellyel - mint védelemvezetőnek - együttműködési kötelezettségem volt. Ezért hívtam az elnököt telefonon, hogy jelezzem a veszélyt. Naplóbejegyzés szerint 7,10-kor már nem volt a lakásán, hivatalába pedig még nem érkezett meg, de közölték, hogy Hencidára megy, TSZ zárszámadó közgyűlésre. Telefonon visszahívott. Megerősítette bizalmát irántunk, hogy intézzünk mindent a tőlünk megszokott felelősséggel, s ígérte, hogy majd Hencidáról felhív. Szerintem nem is sejtette, mi várja ott, mekkora az ár­vízi veszély. Megnyugodtam, hogy jó helyre megy, s majd visszafordul, ha meglátja a jégtorlaszokat.... A Berettyó 1966. évi jeges árvízének előjelei A közvetlenül az árvízlevonulás előtt kapott hidrológi­ai adatokból nem lehetett következtetni, hogy minden ed­digit felülmúló jeges án'ízzel kell megküzdenünk. Súlyos­bította a helyzetet, hogy február3-8. között Berettyóújfa­luban 14 mm meleg eső hullott, gyorsítva az olvadást. A döntő tényező azonban a gyors felmelegedés volt. Hő­mérsékleti adatokból megállapítható, hogy a nappali hő­mérséklet + 10 C" körül volt, és 5-étől éjszakai fagyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom