Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Papp Ferenc: A Berettyó 1966. évi jeges árvizének története és tanulságai

1 A Berettyó 1966. évi jeges árvizének története és tanulságai Papp Ferenc 1147. Budapest, Szentes u. 63/A Kivonat: Az 1965. évi nagy dunai árvédekezés emléke még elevenen élt bennünk, amikor február 9-én a Dunától eltérő vízjárású, nagyságában össze nem hasonlítható Berettyón alakult ki évtizedek óta nem tapasztalt olyan méretű jeges árvíz, amelynek a korábban jegesnek mondott árvízhez viszonyított jégtömege mintegy ötszöröse volt. (2,5 millió m

1). 220 évre visszanyúló feljegyzések szerint az 1966. évi árvíz volt az 1888. évi töltésszakadást okozó jeges árvíz óta a Berettyó második olyan jeges árvize, mely töltésszakadással járt. Ez az árvíz szokatlanul korán jött, a felmelegedést nem előzte meg enyhülés. Ezért jégtömegének levonulásával veszélyeztette a térséget. A védekezésben pedig számunkra eddig ismeretlen helyzetet teremtett. Felidézése negyven év távlatából - eddig nem ismert - hiteles háttér-információval is közérdeklődésre tarthat számot. Kulcsszavak: árvíz, jégtorlasz, vízügyi történelem. Mottó: Árvízvédekezéskor a döntéseket nem a hétköznapok nyugalmával hozzák, hanem pattanásig feszült légkörben, a védekezés reménytelen rémképével, és a védekezés utáni számonkérés nyomasztó tudatával. A Berettyó 1966. évi jeges árvize Az 1965. évi nagy dunai árvédekezés emléke még elevenen élt bennünk, amikor február 9-én a Dunától eltérő vízjárású, nagyságában össze nem hasonlítható Beretytyón alakult ki évtizedek óta nem tapasztalt olyan méretű jeges árvíz, amelynek a korábban jegesnek mondott árvízhez viszonyított jégtömege mintegy ötszöröse volt. (2,5 millió m

3). 220 évre visszanyúló feljegyzések szerint az 1966. évi árvíz volt az 1888. évi töltésszakadást okozó jeges árvíz óta a Berettyó második olyan jeges árvize, mely töltésszakadással járt. Ez az árvíz szokatlanul korán jött, a felmelegedést nem előzte meg enyhülés. Ezért jégtömegének levonulásával veszélyeztette a térséget. A védekezésben pedig számunkra eddig ismeretlen helyzetet teremtett. Felidézése negyven év távlatából - eddig nem ismert - hiteles háttér-információval is közérdeklődésre tarthat számot. A védekezés tanulságán túlmutatóan szubjektív tényezők is inspirálnak, hogy házi irattáram feljegyzései, dokumentumai alapján tegyem közkinccsé a térség e „vízügyi drámájának" tanulságait. A vízügyi szolgálat még a 128 napig tartó „nagy dunai" árvédekezés sikereinek a fényében élt, a Hidrológiai Társaság nemzetközi konferencián értékelte „Az 1965. évi dunai árvíz tapasztalatait", a Vízügyi Közlemények külön kiadásban elemzi és értékeli a valóban nagy „nemzeti helytállást" és akkor derült égből villámcsapásként jött a jeges árvíz a nagyságában jelentéktelen folyónkon, a Berettyón és egy nap alatt „fejre állította a vízügyet". Ezt nemcsak a közvélemény, hanem egyes szakemberek is így ítélték meg. Pedig mai ismereteimmel is úgy vélem, hogy nincs kis folyó árvize és nagy folyó árvize a bajbajutottak részéről, mert mindenki ott éli meg, ahol otthona van. A két árvédekezés között nem volt semmi összefüggés, de a Beretytyó jeges árvizének leírása egyszerűen nem kapott helyet a Vízügyi Közleményekben. Ezért kevésbé ismerik a védekezés részletesebb történetét, tanulságait még szakmai körökben is. A Magyar Hidrológiai Társaság rendezvényein szintén nem került szóba. Csak a „Vízgazdálkodás" 1966. évi 6. számában jelent meg részemről egy szűkszavú leírás „A Berettyó jeges árvize" címmel, de ez annak az évnek decemberében már elveszítette az iránta való érdeklődés fontosságát. Ezért szeretném ezt megkésetten is pótolni, ismeretterjesztő módon és őszintén, Politikai háttér-információ Volt a védekezés során politikai szubjektum is. Nevezetesen az, hogy az utolsó gátszakadás Szeghalomnál történt, ahová kötődött Fehér Lajos, a minisztertanács akkori elnökhelyettese, akit Dégen Imréhez személyes kapcsolatok is fűztek. így a vízügyi szolgálatnak ő volt ebben az időben a legfőbb politikai mentora. A kitört jeges víz annak a termelőszövetkezetnek a területét, tanyaközpontját öntötte el, ahol - a monda szerint - élt és dolgozott Fehér Lajos és Maróthy László rokonsága. Intézkedéseimben a védekezési munkák során - mint védelemvezetőt, mint vízügyi igazgatót — ez ugyan nem befolyásolt, de a levegőben, az emberi beszélgetésekben ez is benne volt. Rosszindulatúak részéről az is felröppent, hogy a VÍZIG — mint vízügyi hatóság - azért nem szorgalmazta a háborúban megrongálódott Szabadság híd mederszükítő cölöpjármainak az elbontását, mert elnéző volt Fehér Lajos tágabban értelmezett érdekeltségével. Volt még egy zavaró tényező - amit a fiatalabb nemzedék már meg sem ért — nevezetesen az, hogy a február hónap volt a termelőszövetkezetek zárszámadásának ideje. A zárszámadás akkor esemény volt: a TSZ-ek forgatókönyve szerint ünnep. Ezen a napon (február 9.) volt a zárszámadás Hencidán is, ahol a Hajdú-Bihar megyét képviselő legrangosabb személy a megyei tanács elnöke, dr. Ambrus István volt. Ugyancsak ő volt az elnöke az Ar- és Belvízvédelmi Területi Bizottságnak is, amellyel - mint védelemvezetőnek - együttműködési kötelezettségem volt. Ezért hívtam az elnököt telefonon, hogy jelezzem a veszélyt. Naplóbejegyzés szerint 7,10-kor már nem volt a lakásán, hivatalába pedig még nem érkezett meg, de közölték, hogy Hencidára megy, TSZ zárszámadó közgyűlésre. Telefonon visszahívott. Megerősítette bizalmát irántunk, hogy intézzünk mindent a tőlünk megszokott felelősséggel, s ígérte, hogy majd Hencidáról felhív. Szerintem nem is sejtette, mi várja ott, mekkora az árvízi veszély. Megnyugodtam, hogy jó helyre megy, s majd visszafordul, ha meglátja a jégtorlaszokat.... A Berettyó 1966. évi jeges árvízének előjelei A közvetlenül az árvízlevonulás előtt kapott hidrológiai adatokból nem lehetett következtetni, hogy minden eddigit felülmúló jeges án'ízzel kell megküzdenünk. Súlyosbította a helyzetet, hogy február3-8. között Berettyóújfaluban 14 mm meleg eső hullott, gyorsítva az olvadást. A döntő tényező azonban a gyors felmelegedés volt. Hőmérsékleti adatokból megállapítható, hogy a nappali hőmérséklet + 10 C" körül volt, és 5-étől éjszakai fagyok