Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

166 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Egy nagyváros hatása a rajta keresztülfolyó kisvízfolyásra - első eredmények Balogh Edina Nyírségvíz ZRt., 4400. Nyíregyháza, Tó u. 5. Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: A Tiszába torkolló Lónyay-főcsatoma egyik jelentős táplálója a Nyíregyházán is keresztül folyó Érpataki-föfolyás. Ezen a kisvízfolyáson folytatok kutatásokat, melynek során Nyíregyháza vízbefolyásainak a befogadóra gyakorolt hatását vizsgálom. Ezáltal átfogó képet szeretnék kapni arról, hogy a térség jelentős nagyvárosa mekkora terhelést jelent a főfolyás vízminőségére. 2006 áprilisában előzetes terepbejárás során kijelöltem a mintavételi helyeket. Májustól kéthetes gyakorisággal szivattyúzott átlagmintát veszek. A helyszíni mérésekhez (vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, oldott oxigén stb.) Multi 350i hordozható mérőműszert használok. A minták feldolgozását a Nyírségvíz ZRt akkreditált laboratóriumában végzem, melynek során a trofitás, szaprobitás, konstruktivitás, destruktivitás paramétereit (nitrogénformák, foszforformák, kémiai oxigénigény, klorofill-a, biológiai oxigénigény) vizsgálom. A mérési eredményekből jól látszik, hogy Nyíregyháza jelentős terhelést jelent az Érpataki-föfolyás számára, és ez a terhelés a Lónyay-főcsatornára is hatással van. Kulcsszavak: Érpataki-föfolyás, vízkémia, vízminőség Bevezetés A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái tanszéke további négy intézménnyel együttműködve (pl.: Nyírségvíz Zrt), „A Tisza és a Felső-Tisza-vidék hidroökológiája" című pályázat keretében a vízszennyezések átfogó ökológiai hatáselemzésének 3 éves tudományos programját valósította meg. Ebben a munkában én is tevékenyen részt vettem, a Lónyay-főcsatornát és vízgyűjtőjét vizsgáltam. A főcsatorna a vízgyűjtőjén keletkező- a felszín alatti rétegekből felbukkanó- vizek mellett, a terület olvadékvizeinek, belvizeinek valamint a területen található települések különböző mértékben tisztított szennyvizeinek is fő elvezetője (Illés et al. 1998). Az itt felmerülő problémák adták az ötletet, hogy további vizsgálatokat végezzek a területen. A Tiszába torkolló Lónyay-főcsatorna egyik jelentős táplálója a Nyíregyházán is keresztül folyó Érpataki-föfolyás. Ezen a kisvízfolyáson folytatok kutatásokat, melynek során Nyíregyháza vízbefolyásainak a befogadóra gyakorolt hatását vizsgálom. Ezáltal átfogó képet szeretnék kapni arról, hogy a térség jelentős nagyvárosa mekkora terhelést jelent a főfolyás vízminőségére. Anyag és módszer Előzetes terepbejárás után, 2006 áprilisában kijelöltem Nyíregyháza területén 5 mintavételi helyet (egyet Nyíregyháza előtt és után, hármat a belvárosban), majd júniusban tovább bővítettem a mintavételi helyek számát 8-ra (Erpataki-főfolyás Kótajnál, Lónyay-főcsatoma Nagyhalásznál és Bújnál). Májustól kéthetes gyakorisággal szivattyúzott átlagmintát veszek. Az ökológiai vízminősítés (Dévai et al. 1999, Gőri et. al. 2000) rendszerében szereplő legalapvetőbb vízminőségi jellemzők (vízmélység, vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, oldott OJ mellett a redoxipotenciál helyszíni mérése is folyik. A vizsgálatokat Multi 350i hordozható mérőműszerrel végzem. A mintákat a Központi laboratóriumban dolgozom fel, s a trofitás, szaprobitás, destruktivitás paramétereit (nitrogénformák, foszforformák, kémiai oxigénigény, biológiai oxigénigény) vizsgálom. Eredmények Már az első három mérési eredményből is kiderült (május 7 és 21, valamint június 3), hogy Nyíregyháza jelentős terhelést jelent az Érpataki-föfolyás számára. A Nyíregyházát Felső-pázsitnál elhagyó víztömegben a vizsgált paraméterek értékei ugrásszerűen megemelkedtek. Annak kiderítésére, hogy a terhelés hatása meddig kimutatható, további mintavételi helyeket jelöltem ki az Érpataki-főfolyáson a főcsatornába való beömlés előtt (Kótaj, 6 mintavételi hely), a Lónyay-főcsatomán a beömlés felett (Nagyhalász, 7 mintavételi hely), és alatt (Buj, 8 mintavételi hely). Az eredményekből (1-3 ábra) jól látszik: a nyíregyházi szennyvíztelep tisztított szennyvize hatással van az Érpataki-főfolyásra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vizsgálat időszakában a telep sohasem lépte túl a kibocsátási határértéket (4. ábra). Az ábrán is jól látszik, hogy a mintavételek során az Érpataki-főfolyásba bocsátott tisztított szennyvíz paraméterei messze alatta vannak a hatóság által megszabott értékeknek (a diagram utolsó oszlopa). A kapott eredményekből az is kitűnik, hogy a vizsgált paraméterek Kótajnál is magas koncentráció értékben vannak jelen a főfolyásban. Ez már valószínűleg nemcsak Nyíregyháza hatásának, hanem a területen folyó mezőgazdasági tevékenységnek is köszönhető. A Lónyay-főcsatornán az Érpataki-föfolyás beömlése után a vizsgált komponensek szintén magas koncentrációban voltak jelen. Korábbi vizsgálatok során kimutattuk, hogy a főcsatorna nemcsak a főfolyásokból, csapadék és csurgalékvizekből táplálkozik, hanem jelentős a rétegvíz hozzáfolyás is (Elek 2005, Balogh 2005). Diszkusszió Az eredményekből jól látszik, hogy Nyíregyháza és környéke jelentős hatást gyakorol a főfolyás vízminőségére. Nemcsak a szennyvíztisztító telep által kibocsátott tisztított szennyvíz jelent terhelést. Hiszen nem elhanyagolható a Kótaj térségében található, mezőgazdasági területről bekerülő szennyezés sem. A mintavételezést kéthárom heti rendszerességgel tovább folytatom, mely során a további lehetséges szennyező forrásokat próbálom felderíteni. Valamint arra keresem a választ, hogy a terhelés nagyságára, a vízminőségre az évszakok és az időjárás milyen hatással vannak. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani szüleimnek a mintavételezésben nyújtott lelkes segítségükért, dr. Nagy Sándor Alexnek, dr. Dévai Györgynek és Tóth Adriennek a szakmai tanácsokért, és a Nyírségvíz ZRt-nek munkám támogatásáért. Irodalom Balogh E., Takács P. 2005: A 2003. és 2004. évi anyagáram-becslések összehasonlítása a Lónyay-főcsatornán és vízrendszerén. - Hidrológiai Közlöny 86:13-15 Dévai Gy., Végvári P., Nagy S., Bancsi /., 1999: Az ökológiai vízminősítés elmélete és gyakorlata. - Acta biol. Debrecina, Suppl. Oecol. Hung. 10/: 216 pp Gőri Sz„ Aradi Cs.,Dévai Gy., Nagy S. 2000: Principles and methodology of integrated categorisation of water bodies and wetlands demonstrated on backwaters - In: L. Gallé - L. Körmöczi (Ed.): Ecology of River Valleys - TISCIA monograph series, Department of ecology, University of Szeged, Szeged, p. 91-97. Elek Á. 2005: Környezeti izotópok vizsgálata a Lónyay-főcsatornán Diplomadolgozat, DE TTK, Hidrobiológia Tanszék. Illés L., Juhászné Virág M., Konecsny K„ 1998:A Lónyai -főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása. Vízügyi Közi., LXXX/1.:102-131