Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

156 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Tavaink halállománya az EU VKI görbe tükrében Specziár András - Bíró Péter - Tátrai István MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany Klebelsberg K. u. 3. Kivonat: Dolgozatunkban az EU Víz-keretirányelv tavak halállományának vizsgálata paneles kopoltyúhálókkal című szabványában meghatározott 1.5 m magas standard kopoltyúháló sekély tavakon történő alkalmazásakor felmerülő hiba lehetőségekre hívjuk fel a figyelmet. 1.5 és 3 m magas hálókkal különböző vízmélységek mellett végzett párhuzamos balatoni vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy sekély (<6 m) tavakban az 1.5 m-ben fixált háló magasság az 1.5 m-nél mélyebb vizek halállományáról meglehetősen torz képet alkot, főként a küsz, a garda és a bálin mennyiségének alul becslése miatt. így az 1.5 m-ben fixált háló magasság mind a tavak közötti, mind az egyes tavak élőhelyei közötti korrekt összevetéseket lehetetlenné teszi amennyiben a vizsgált területek között van 1.5 m-nél mélyebb vizű terület is. Javaslatunk, hogy 6 m vízmélységig a vízoszlopot teljes magasságában lefedő kopoltyúhálókat kell alkalmazni, míg e mélység felett a EU VKI szabványban megadott 1.5 m magas fenékháló és a 6 m magas pelágikus háló párhuzamos alkalmazása alternatíva hiányában elfogadható lehet. Kulcsszavak: EU Víz-keretirányelv, halállomány, paneles kopoltyúháló, reprezentatív mintavétel, sekély tó, Balaton. Bevezetés 2005. augusztusában az Európai Unió standardizálásért felelős bizottsága (CEN) elfogadta azt a szabványt (EN 14757/2005), amely meghatározza, hogy a Víz-keretirányelv (VKI) keretében miként kell a tavak halállományát kopoltyúhálós mintavételekkel felmérni. A szabvány lényegében azonos a skandináv országok, gyakran nagy mélységű tavainak vizsgálatára kidolgozott szabvánnyal (

Appelberg et al. 1995, Appelberg 2000). A protokoll első magyarországi tesztelésére az ECOSURV (2005) projekt keretében került sor 2005. augusztusában a Balatonon, a Fertőn és a Velencei-tavon. 2005. őszétől már az Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) vizsgálatai során is figyelembe vételre kerülnek a szabvány egyes elemei, illetve a 2005 őszén és 2006 tavaszán ezen felmérések keretében már a szabványban lefektetett módszertan hibáit illetően is készültek előzetes vizsgálatok. Az EN 147757/2005 szabvány, "Vízminőség - Halak gyűjtése paneles kopoltyúhálókkal", célkitűzései: Tavak halállományának összetételére, relatív mennyiségére és struktúrájának időben és térben, tavon belül és tavak között összevethető eredményeket biztosító, paneles kopoltyúhálókon alapuló, standardizált gyűjtési módszer rögzítése. Alapelv, hogy a mintavételi eljárás random és kiegyensúlyozott mintavételen alapuljon. A szabvány áttanulmányozásakor a hazai alkalmazhatóságot illetően számos kérdés vetődött fel. így például, a szabvány szerint a mintavételt este 18-20 órától reggel 6-8 óráig kell végezni, 12 óra időtartamban. Ez a hazai gyakorlatban egyfelől a hálók egész éjszaka tartó őrzését feltételezné, amely amellett, hogy nagyon megnövelné a munkaidőt, a hálók véletlenszerű elhelyezését is lehetetlenné tenné, másfelől az említett napszakban a nagy halállomány sűrűségből adódóan, a kopoltyúhálós fogások időegységre vetítve olyan mértékűek (Specziár 2001), hogy a 6 kg/háló értékben maximalizált fogás (EN 14757/2005) elérése gyakran 15-30 perc alatt bekövetkezhetne, amely viszont a felmérés eredményének torzulását is jelentené. Erre nézvést tehát már az ECOSURV projekt keretében olyan javaslat született, hogy Magyarországon a felmérések egységesen a délelőtti órákban történjenek, és a halászat időtartama a halállomány sűrűségéhez igazodva 1 -4 óra legyen. A protokollal szemben felmerülő aggályok közül azonban az évi egyszeri mintavétel mellett az alkalmazandó szabványháló méretezésével kapcsolatos ellenérzésünk volt a legerősebb. Nevezetesen, a szabványban rögzített standard paneles kopoltyúháló magassága is fixált 1.5 m-ben. 6 m-nél sekélyebb állóvizek felmérését a szabvány egyedül ezen hálók használatára alapozza (és csak mélyebb vizekre íija elő kiegészítésként pelágikus kopoltyúhálók használatát is), ami tapasztalataink alapján igen jelentős hibaforrás lehet 1.5 m-nél mélyebb vizek felmérésénél. Feltételezéseink bizonyítására a MeH-MTA Balaton-kutatási program keretében 2006. nyarától vizsgálatokat kezdtünk a VKI protokoll legfőbb hibáinak felderítésére és számszerűsítésére, illetve azok kiküszöbölésének lehetőségeire vonatkozóan. A bemutatásra kerülő vizsgálataink célja a fixált (1.5 m) hálómagasságból eredő hibák felderítése volt sekély (< 6 m) állóvizek esetében. Anyag és módszerek 2006. áprilisa és szeptembere között 18 alkalommal helyeztünk ki 3-3 db szabvány 1.5 m magas, illetve azzal egy panel (5 mm-es) híján azonos felépítésű 3 m magas kopoltyúhálókat 1-3 óra időtartamra 1.55-4.6 m vízmélységnél a Balatonon. Egy adott felmérés során minden háló azonos vízmélységbe került kihelyezésre. A hálókat az EU VKi szabványnak megfelelően a finnországi Nippon Verkko Oy. cég készítette. A szabvány háló 12 db 2.5 m hosszú panelból áll, amelyek szembősége rendre: 43, 19.5, 6.25, 10, 55, 8, 12.5, 24, 15.5, 5, 35 és 29 mm. A számításoknál az 5 mm-es panelt, mivel az a 3 m magas hálókból hiányzott nem, vettük figyelembe. E panel egyébként is csak igen ritkán, jellemzően májusban, és csak csekély egyedszámban fog halat (apró fogassüllő Sander lucioperca [L.] ivadékot), így a fogás összetételét illetően szerepe nem jelentős. 1. táblázat Az 1.5 m és 3 m magas hálók egyedszám és biomassza szerinti fogási hatékonyságában (CPUE) mutatkozó különbségek szignifikanciája 1.5-3 m és > 3 m vízmélységek esetén (9-9 mérés, 3-3 párhuzamos) két utas ANOVA alapján vízmélység 1.5-3 m vízmélység >3 m df F P df F P egyedszám bodorka 1,8 0.7 0.43 1,8 0.0 0.93 bálin 1,8 5.3 0.05 1,8 0.4 0.53 küsz 1,8 9.1 0.02 1,8 11.3 0.01 karika keszeg 1,8 3.0 0.12 1,8 0.0 0.87 dévérkeszeg 1,8 0.8 0.40 1,8 1.7 0.22 garda 1,8 5.1 0.05 1,8 9.4 0.02 vágódurbincs 1,8 0.4 0.54 1,8 0.0 0.98 fogassüllő 1,8 5.7 0.04 1,8 3.7 0.09 összes egyedszám 1,8 9.1 0.02 1,8 16.0 0.00 biomassza bodorka 1,8 0.1 0.77 1,8 0.0 0.96 bálin 1,8 3.0 0.12 1,8 0.4 0.53 küsz 1,8 10.6 0.01 1,8 8.2 0.02 karika keszeg 1,8 0.2 0.68 1,8 1.8 0.22 dévérkeszeg 1,8 1.9 0.21 1,8 1.8 0.21 garda 1,8 4.6 0.06 1,8 9.6 0.01 vágódurbincs 1,8 0.4 0.54 1,8 0.0 0.98 fogassüllő 1,8 0.0 0.92 1,8 2.0 0.19 összes biomassza 1,8 6.0 0.04 1,8 7.7 0.02