Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

148 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. e hét befolyó összesen 331 * 10

6 m

1 év"

1 vízmennyiséget szállított a Balatonba, ami korábbi becslések (Virág, 1998) alapján 75 %-át teszi ki a befolyók útján szállított összes vízmennyiségnek, így a Balatonba befolyók útján 2005-ben összesen 450* 10

6 m

3 év"

1 körüli víztömeg jutott. o o E o "b 8 gyobb volt a DOC terhelés. A tó összes becsült DOC terhelése 2005-ben 7000 t év"'-re tehető (2. ábra). Mint már bemutattuk (V.-Balogh et al., 2006), a vizsgált befolyókban a DOC BDOC hányada 7 % (Zala folyó) és 39 % (Tapolca patak) közötti volt. A hét vizsgált befolyó BDOC terhelése összesen 500 t év"

1 értékben részesedett (/. táblázat), melynek fele, 257 t év"

1 BDOC a Zala folyónak tulajdonítható. Ehhez képest feleannyi illetve ötödannyi BDOC-ot szállított a Nyugati övcsatorna (125 t év"

1) illetve az Imre-majori csatorna (51 t év"'), míg a többi vizsgált befolyó BDOC terhelése jóval kisebb, 13 t év 'és 21 t év"

1 közötti volt. Az egész tóra becsülve azt kaptuk, hogy a Balaton folyóvizekkel kapott BDOC terhelése 2005-ben éppen tizedrésze volt az összes DOC terhelésnek, 700 t év'

1 körüli értéket tett ki (2. ábra). 1. táblázat.. Balatoni befolyók szerves szén terhelése 2005-ben 1. ábra. Balatoni befolyók éves vízhozama 2005-ben Balatoni befolyók szerves szén koncentrációja A POC koncentráció 0,04 mg 1"' és 6,35 mg 1"' között változott, a kisebb értékeket általában az Imremajori csatornában és a Zala folyóban kaptuk. A nagyobb POC érték pl. a Tapolca-patakban és az Egervízben a vízhozam növekedésével függött össze. A DOC koncentráció 2,43 mg 1"' és 45,95 mg 1" között változott, a legkisebb DOC értékek a Tapolca-patakot, a legnagyobbak az Imremajori csatornát jellemezték. A DOC koncentráció januártól - júniusig szintén mindenütt nőtt, majd júliusi csökkenést követően augusztusban az északi befolyókban jelentős növekedést (pl.: Tapolca-patak 16,4 mg 1"') tapasztaltunk. Az időbeli változások hátterében egyrészt a hőmérséklet, másrészt -gyakran döntő mértékben- a vízhozam növekedése áll, mivel mindkét tényező elősegíti a szervesanyagoknak az üledékből vagy növényi törmelékekből való kioldódását. A BDOC koncentráció 1,24 és 3,83 mg 1"' között változott, a legkisebb érték a Zala folyót, a legnagyobb az Imremajori csatornát jellemezte. Ezek az értékek ugyanakkor mindkét befolyónál hasonló, sorrendben 7 és 7,5 %-os részesedéstjelentenek az összes DOC-ból. A barna színű, humin-anyagos vizekben volt ilyen kevés a BDOC részesedése az összes DOC-ból, míg a Tapolca patakban, ahol egyébként a DOC koncentráció a legalacsonyabb volt, az 1,25 mg r

1 BDOC közel 40%-át jelentette a DOC-nak (V.-Balogh et al., 2006). A Balatont a befolyók útján érő szerves szén terhelés Feltűnő, hogy a legtöbb partikulált szerves szenet (/. táblázat) nem a Zala folyó, hanem a Nyugati övcsatorna szállította (ehhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a Marcali-tározót leengedték), POC terhelése 215 t év"

1, míg a Zala folyóé 155 t év"

1 volt. Ezeknél ötször, tízszer kisebb volt a többi befolyó POC terhelése 8 t év"

1 és 32 t év"' értékintervallumot felölelve (legkisebb Lesence nádasmező, legnagyobb Keleti bozót). A befolyókból a Balatont érő összes becsült POC terhelés 2005-ben 600 t év"'-re tehető (2. ábra) melyből 459 t év"'-t tett ki a hét befolyó (/. táblázat). A hét befolyóból származó DOC terhelés 5276 t év'

1 volt (/. táblázat). Utóbbi összeg 70%-át 3680 t év '-et a Zala folyó szolgáltatta. Kiemelhető még az Imremajori csatorna (678 t év"') és a Nyugati övcsatorna (551 t év"') a Zaláénál ötöd-akkora DOC terhelés értékeivel, míg a többi befolyó esetén a DOC terhelés 50 t év"'-130 t év"' kisebb értékhatárok között változott. A POC-hoz képest nagyságrenddel naPOC (tév

1) DOC (tév

1) BDOC (tév

1) Zala folyó 155 3680 257 Nyugati övcsatorna 215 551 125 Imremajori csatorna 16 678 51 Keleti bozót 32 131 21 Tapolca-patak 17 48 19 Lesence-nádasmezö 8 118 13 Egervíz 16 69 14 Hét befolyó (összes 75%-a) 459 5276 499 1600 • 700 IPOC • BDOC •NBDOC • 6300 2. ábra. A Balatont az összes befolyó útján érő becsült szerves szén terhelése (t év ') 2005-ben (POC = partikulált szerves szén, BDOC = biológiailag könnyen hozzáférhető oldott szerves szén, NBDOC = biológiailag nem könnyen hozzáférhető oldott szerves szén) Fontos azonban megjegyezni, hogy a befolyókból a Balatonba jutó szervesanyagok a tóban való tartózkodás során minőségi átalakuláson mennek át (V.-Balogh et al., 2003). Ezen átalakulások között meghatározó a fotokémiai bomlás, melynek eredményeként általában a fotolabilitás csökken, a biolabilitás viszont nő (De Lange et al., 2003). Ebből tehát az következik, hogy a tóban az allochton szerves-anyagok további része válhat biológiailag hozzáférhetővé. Köszönetnyilvánítás A munka az NKFP által támogatott 3B022 04 BALÖKO projekt keretében készült. Irodalom De Lange, H. J„ D. P. Morris & C. E. Williamson (2003) Solar ultraviolet photodegradation of DOC may stimulate freshwater food webs. J. Plankton Res. 25: 111-117. Servais, P., A. Anzil & C. Ventresque (1989) Simple method for determination of biodegradable dissolved organic carbon in water. Appl. Environ. Microbiol. 55: 2732-2734.