Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.
108 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ . ratus) (TL min-max = 25,0-43,0 cm) 5 db (/. táblázat.). A megjelölt halak közül hat egyed mozgását sikerült nyomon követni. Egy nap alatt kétszer bejárva a tavat kerestük a jelölt halakat és ahol a legerősebb volt a jel, azt a pontot GPS segítségével koordináta formában rögzítettük. Kutatásunk jelen állásában végzett ATS-vizsgálatok során bizonyságot nyert, hogy a jelölt halfajok, a napi két mérés között eltelt idő alatt (4 h) eltérő mozgásaktivitást mutattak. Azt találtuk, hogy a leginkább a parti zónában tartózkodó, ott azonban eltérő poziciót elfoglaló dévérkeszeg és az ezüstkárász maximális mozgásaktivitása, azaz a négy óra alatt megtett út hossza, hasonló volt. A jeladóval jelölt fajok közül, várakozásunkkal ellentétben, legaktívabbnak a nyurga ponty bizonyult, amely a mérési idő alatt 20 %- kai nagyobb utat tett meg, mint a csuka. A ragadozó csuka a prédahalban és makro-vegetációban gazdagabb parti régiót látogatta elsősorban. Az egységnyi idő alatt megtett út egy fajon belül függ az egyedenkénti mérettartománytól, különböző fajok esetében függ a napszaktól, a táplálkozás típusától, annak napszakra eső varianciájától, a víz zavarosságától stb. Zavaros vizű tóban például a bodorka mozgásaktivitásban kifejezett viselkedése jelentősen megváltozott különösen a nyári időszakban, amikor azok egész nap aktívak maradtak, eloszlásuk homogén volt az egész vízterületen. Ezzel szemben a tiszta vizű ugyancsak sekély tóban a bodorka nappal a parti régióban aggregálódott (Jacobsen et al. 2004). metriával a halak viselkedését, valamint mozgásaktivitását folyamatosan és huzamos ideig vizsgálhatjuk még akkor is, ha a halak aktivitása lecsökken, vagy az élőhely strukturáltsága (növényzettel való borítottsága) miatt a hálóval, elektromos halászgéppel történő halászat nem lehetséges (Jepsen etal. 2001). 1. táblázat. A rádió jeladóval megjelölt halfajok jeladó frekvenciája és teljes hossza (TL) +-fellelt egyedek) Jeladó frekvenciája, 150,... Mhz Fai TL., cm. + 83 Carassius auratus 43 + 46 Carassius auratus 23,50 164 Carassius auratus 26,50 + 302 Abramis brama 31,50 + 64 Abramis brama 52,00 263 Abramis brama 34,00 + 22 Esox lucius 32,50 125 Esox lucius 34,00 147 Esox lucius 33,00 182 Esox lucius 61,00 103 Carassius Auratus 25,00 284 Cyprinus carpio 60,00 225 Silurus glanis 75,00 + 203 Cyprinus carpio 65,00 1. ábra. A különböző halfajok maximális aktivitása, azaz a mérés folyamán megtett távolság méterben a Major tóban 3. kép. A halak mozgásaktivitásának mérése a Major tóban A minimális mozgásaktivitás, azaz az egy óra alatt a halak által megtett út a testhossz függvényében változott. Azt találtuk, hogy míg a fiatalabb (TL=32 cm) dévérkeszeg minimális mozgásaktivitása kisebb volt, mint az idősebb (TL = 52 cm) egyedé, addig az ezüstkárász esetében az idősebb egyed (TL = 43 cm) minimális mozgásaktivitása volt nagyobb. A nyurga ponty és a csuka, a dévérkeszeghez és az ezüstkárászhoz képest, sokkal aktívabb volt, és egy óra alatt egy nagyságrenddel nagyobb távolságot tettek meg . A mérés során a jelölt egyedek általában a tó hosszanti tengelye mentén mutattak mozgásaktivitást. Korábban a halak mozgásaktivitását a laboratóriumi kísérletek vagy kopoltyúhálós, illetve egyéb fogási módszerek alapján határozták meg. A rádió telemetria egy alternatív technikát jelent a halak viselkedésének tanulmányozásában, amelynek általánosabb alkalmazása az utóbbi években, illetve a közelmúltban terjedt el (Jacobsen et al. 2002-). A rádió telemetria alkalmazásával áthidalhatóak azok a hátrányok, amelyeket a különböző, hagyományos halfogó berendezések, eszközök idéznek elő. Történetesen rádiótele100 150 200 Minimális aktivitás, m/h 2. ábra. A különböző halfajok minimális aktivitása, azaz a mérés folyamán az egy óra alatt megtett távolság méterben a Major tóban 37.7 37,6 i 37,5 Í 37.4 5 37.3 6 1 3 7' 2 í 37,1 ja 37 36.9 36.8 9,16 9,14 . 9,12 d> 9,1 I i 9,08 = 9,06 * 9.04 • N-10:00 • N-14:00 • E-10:00 • E14:00 Dévér Dévér Kárász Kárász Ponty Csuka 3. ábra. .A jelölt halak pozíció változása a mérési idő alatt (10 és 14 óra között) az északi szélesség és a keleti hosszúság függvényében
