Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

97 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. idö (nap) 1. ábra. A klorofill-a és a karotin koncentráció, a zavarosság, valamint a szárazsúly változása a kísérlet során különböző nitrogénforrások esetén (i folyamatos tenyészet elindítása, i steady state kezdete) Korreláció a különböző, biomasszát jellemző mutatók között Megvizsgáltuk az összefüggést a különböző biomasszát jellemző mutatók között, hogy megállapítsuk, melyik a legmegfelelőbb a biomassza gyors és biztonságos értékeléséhez, és az algák tápanyagfüggő növekedésének leírásához. A korrelációk szoros összefüggést mutatnak (2. ábra), így rendkívül hasznosak lehetnek a különböző paraméterek egymásból való átszámításakor, különösen híg és kis térfogatú tenyészetek esetén. A tenyészetek egyensúlyi állapotban mért biomassza és tápelem tartalmának értékei zavarosság klorofill (Mg I'

1) zavarosság klorofill (|ig I

1) 2. ábra. Korrelációk a különböző biomasszát jellemző mutatók között (az összes kemosztát átlagában) Az egyensúlyi állapotokban (

steady state) mért szén-, nitrogén- és foszfortartalom értékeket, valamint az algák összes szén-, nitrogén- és foszfortartalmi arányait, szárazsúlyát és klorofill-o koncentrációit az 1. táblázat tartalmazza. A klorofill-a és szárazanyag tartalom a N

2-kötő (536 ng 1"' és 69 mg l"

1), a nitrátos (480 ng 1' és 53 mg l"

1) és az ammóniumos (377 ng 1"' és 47 mg 1"') kemosztátokban a fenti sorrendben csökkent. Legmagasabb széntartalmat (36 mg C 1"') ugyancsak a légköri nitrogént kötő kemosztátban hatá-