Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

59 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. 310) segítségével vizsgáltuk. Az így kapott szekvenciákat MEGA 3.1 programcsomag segítségével illesztettük és a GeneBank adatbázis már ismert szekvenciáival (BLAST) hasonlítottuk össze. 3. Tenyésztéstől független vizsgálatok (T-RFLP elemzés) A terminális restrikciós fragmenthossz polimorfizmus (T -RFLP) vizsgálat során az elszaporított 16S rDNS szekven­ciát restrikciós enzimmel/enzimekkel hasítjuk, a hasítási mintázat alapján megfelelő adatbázis segítségével közvetve, megközelítőleg azonosítani tudjuk a csúcsokhoz tartozó ta­xonokat PAT programcsomag (Kent és mts., 2003) felhasz­nálásával. Mind az R, mind az Ú vizekből 14-14 liter mennyiséget 0,2 |im pórusméretű membránszűrőn szűrtünk, majd a szű­rőről Ultra Water Clean DNA Kit (MOBIO) segítségével közvetlenül DNS-t izoláltunk. A különböző biofilm minták­ból Ultra Clean Soil DNA Kit (MOBIO) használatával nyer­tünk DNS-t, majd minden mintából 16S rDNS specifikus PCR reakciót végeztünk (27F-TET és 519R primerpár). A terméket ezután Alul, BsuRI, HinóI, Mspl restrikciós enzi­mekkel 37 °C-on 3 órán keresztül emésztettük. A fragment elemzést ABI Prism I M 310 Genetic Analyser (Perkin Elmer) berendezéssel végeztük. Eredményeinket a GeneScan pro­gramcsomag segítségével értékeltük. Eredmények és értékelésük 1. Elektronmikroszkópos vizsgálatok A gumifelületek biofilmjében komplex mikróbatársulás volt megfigyelhető: kokkoidális sejtek és pálcikák, sok fo­nalas prokarióta sejt (1. ábra a. és b.), de előfordultak mik­rogombák és valószínűsíthető kovaalgák jelenléte is. 1. ábra Biofílmekről készült pásztázó elektronmikrosz­kópos (SEM) felvételek (a. kokkuszok és pálcák, b. fona­las prokarióta szervezetek, c. bimbózó Hyphomicrobium sejtek) A termékvezetékből származó fehéres nyálkarétegben (EK) a fonalas baktériumok ritkábbak. Érdekes, hogy Hy­phomicrobium-okra jellemző bimbózó formák csak ebből a biofilmből mutathatók ki (/. ábra c.). A Hyphomicrobium­ok aerob kemoheterotróf szervezetek, vizekben szívesen rögzülnek szilárd felületekhez. Irodalmi adatok szerint ol­igotróf vizek baktériumközösségeinek 25 %-át is kitehetik (Rao ésNair, 1998). 2. Vízminták tenyésztéses alapon történő értékelése A vízből izolált 109 baktérium taxonómiai pozícióját és a csoportok előfordulási gyakoriságát az /. táblázat tartal­mazza. A két vízmintában lévő főbb baktérium csoportok vízmintánkénti megoszlását a 2. ábra szemlélteti. A vízminták baktériumközösségeit az aerob, kemoor­ganotróf ß-proteobakteriumok dominanciája jellemzi, bár mennyiségük alacsonyabb a kimerülőben lévő gyan­táról származó vízben. A y-proteobaktériumok aránya nagyjából azonos a két vízmintában, ugyanakkor a kis G+C tartalmú Gram-pozitív baktériumok csak a regene­rált gyantáról származó vízből, míg az a-proteobaktériu­mok csak a kimerült gyantáról származó vízmintából voltak kimutathatók. 0: víz a regenerált gyantáról R: víz a kimerült gyantáról a-proteobakt. ß-proteobak. y-proteobatö. alacsonyG+C főbb baktériumcsoportok 2. ábra Nagytisztaságú ipari vízből nyert baktériumtör­zsek megoszlása a főbb baktérium csoportok és a vízmin­ták szerint Az összes, vízből izolált baktériumtörzs 49%-át a ß-pro­teobaktériumokhoz tartozó Delftia acidovorans tette ki, a­zonban a Chromobacterium violaceum és a Ralstonia insi­diosa is jelentős számban képviseltette magát. A Ralstonia nemzetséget először radioaktív oligotróf környezetekből izolálták, képesek biomineralizációs és kemoszorpciós fo­lyamatokra hidroxidokat, karbonátokat, vas- és mangán oxidokat képezve (Kulakov és mts., 2002). I. táblázat. A vízmintákból kitenyészthető baktériumcsopor­tok mérete és filogenetikai rokonsága a 16S rDNS szek­vencia analízis alapján Filogenetikai csoport Legközelebbi rokon baktérium taxon Parciális 16S rDNS szekvencia hasonló­sági % Fenon méret (db) a-proteo­baktériumok Agrobacterium rhizogenes 163C 98 1 a-proteo­baktériumok Novosphingobium hassiacum W-51 98 1 ß-proteo baktériumok Delftia acidivorans MC 1 100 53 ß-proteo baktériumok Ralstonia insidiosa CCUG 46388 100 8 ß-proteo baktériumok Ralstonia pickettii 31 v3 rm 100 1 ß-proteo baktériumok Chromobacterium violaceum 31532 98 11 y-proteo baktériumok Stenotrophomonas maltophilia E2 99 3 y-proteo baktériumok Acinetobacter johnsonii Pl52 99 2 y-proteo baktériumok Enterobacter aerogenes CAL 3 100 10 y-proteo baktériumok Serratia marcescens HokM 99 1 y-proteo baktériumok Serratia marcescens ssp. sakuensis KRED 100 13 alacsony G+C Bacillus cereus ATCC 25621 NCIMB 10437 99 5 Az izolált baktériumok jelentős része kis szervesanyag­koncentrációjú környezetekben általában jellemző (Chen és mts., 2004). Gyakran képesek aromás vegyületek bontá­sára, több közülük H 2 autotróf. Megjegyezzük, hogy az ioncserélő műgyanták egy részében a térhálósítást divinil­benzollal érik el, ami a Delftia fajok számára szén- és e­lektronforrásul szolgálhat. A H 2, mint elektrondonor forrá­sa még tisztázásra vár, de pl. vaskorrózió esetén fel­szabadulhat (Gu és Mitchell, 2001).

Next

/
Oldalképek
Tartalom