Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

49 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. párhuzamosan tettük ki: egy szettet az ún. nyíltvízben, egyet pedig közvetlenül a part mellett. Az expozíció 2 óra volt. Laboratóriumban meghatároztuk a kifogott halak faji hovatartozását, hosszát elektromágneses halmérő táblával (FMB - Fish Measuring Board IV, Limnoterra Ltd., pontosság ±2 mm), tömegét 0.01 g pontosságú elektronikus mérlegen mértük meg. A mérési adatokat használtuk fel a CPUE-hozamok meghatározásához (Hannson és Rudstam, 1994).. A hozamértékeket a háló felületének megfelelően korrigáltuk és azokat, mint korrigált CPUE-egyedszám (CPUE

N), illetve CPUE-biomassza (CPUE

B) értékeket adtuk meg 220 rrf standard hálófelületre vetítve. A relatív szelektivitást a fogások alapján határoztuk meg. „ 7 10 13 18 24 32 42 57 76 a) TI, cm 6 7 10 13 18 24 32 42 57 76 C) TI, cm 150 m 50 • Ös . . 6 7 10 13 18 24 32 42 57 76 u) TL, cm „ 7 10 13 18 24 32 42 57 76 d) TL, an 1. ábra Az akusztikus halsűrűség (N) 2005 (a) és 2006 (c) nyarán ill. őszén, valamint az akusztikus halbiomassza 2005 (b) és 2006 (d) nyarán és őszén a teljes hossz (TL) függvényében • Szív . öMe 0 Süllő • Harcsa H Vorösszám>ü • Razbora • Bodorfa • Sügér • Durtoincs B Kárász 0 Karikakeszeg • Dévér SKÜSZ J

O Szív. ÖMe B Süllő • Harcsa • \förösszámyú - Razbora • Bodorka • Sügér Dirtincs Kárász • Karikakeszeg II Dévér • Küsz 2. ábra Az egyes fajok százalékos megoszlása a fogások egyedszámában 2005-ben (a) és 2006-ban (c), ill. a biomasszában 2005-ben (b) és 2006-ban (d) A korösszetétel és a növekedés meghatározásához laboratóriumban pikkelymintákat vettünk és a halak korát, valamit testhossz növekedését a pikkelyek évgyürü-szerkezete alapján határoztuk meg. A pikkelyeket a hasúszó kezdetének vonalában, az oldalvonal feletti 1 -3 sorból vettük, majd tárgylemezek közé téve 20-50-szeres nagyításon Profil Projectorral megmértük a teljes sugarat (az origó és az utolsó évgyűrű közötti távolságot), valamint az adott évgyűrű és az origó közötti távolságot. A pikkelymintákon található évgyűrűk, továbbá azok sugárirányú távolsága az origótól hatványfüggvénnyel jól leírható. A pikkelyek sugara és az évgyűrűk helyzetéből, a halak aktuális, a pikkelysugárnak megfelelő testhosszát (TL

X) Fraser (1916, in Riecker, 1975) képlete alapján számoltuk. Eredmények Az átlagos akusztikus egyedszám a tó egészére nézve csaknem azonos volt 2005-ben (1940±611 db/ha) ill. 2006ban (1910±1330 db/ha, t-teszt, df=3, t=0,038 p>0,05). A méreteloszlás unimodális volt: 2005 nyarán a domináns méretcsoportokat a 18-24, őszén a 32-42 cm-es (la. ábra) egyedek alkották, 2006-ban a fiatalabb korcsoportok (nyáron 13-18 cm, ősszel 24-32 cm) adták a modális csúcsokat (lc. ábra). A halbiomassza 2006-ra (210±40 kg/ha-ra) átlagosan 30 %-kal csökkent 2005-höz képest (300±145 kg/ha) (lb,c. ábra). A biomassza csökkenés azonban nem volt szignifikáns (df = 3, t = 1,61, P> 0,05). Az akusztikus mérés során a kopoltyúhálós fogásban, a 2005. évhez hasonlóan (György és mtsai, 2006), dominált a bodorka (Rutilus rutilus L.) (min-max, x±lSD CPUE

N: 180400, 300±110 db/h/st.háló illetve CPUE

B: 2270-4830, 3400 ±990 g/h/st.háló). E mellett jelentős mennyiségben volt jelen a sügér (Perca fluviatilis L., min-max, x±lSD, CPUE

N: 20-135, 52±47 db/h/st.háló; CPUE

B: 190-2120, 750±780 g/ h/st.háló) a vágódurbincs (Gvmnocephalus cernuus L., CPUE

n: 8-72, 26±27 db/h/st.háló; CPUE

B: 170-5280, 1575± 2140 g/h/st.háló) és a dévérkeszeg (Abramis brama L., CPUE

n: 3-85, 25±34 db/h/st.háló, CPUE

B: 152-1950, 860±740 g/h/st.háló) (2a,b. ábra). A KBVR-I területén először, 2005-ben a Major-tóban találkoztunk sügérrel (György és mtsai, 2005). A Kis-Balatonon végzett vizsgálatok során eddig ez a faj nem került elő (Tátrai és mtsai, 2000, 2003, 2005). Mivel a sügér a vízminőségre igen érzékeny faj, megjelenése és állományának növekedése a tóban az ökoszisztéma kezdeti, pozitív irányú változását (a makrovegetáció terjedését) jelezheti. 2006-ban a süllő (Stizostedion lucioperca L.) CPUE-hozama (300 g/ó /st.háló) több mint háromszorosa volt a 2005, évi hozamnak (94,6 g/ó/st.háló). (2a,b. ábra). A fogásokat összehasonlítva nem találtunk szignifikáns különbséget a tó egészére nézve sem az átlagos CPUE-egyedszámban (2005-ben 235±143 db/ó/st.háló, 2006-ban 320±150 db/ó/st.háló; df=3, t=0,35, p > 0,05), sem az átlagos CPUE-biomasszában (2005-ben 3530±746 kg/ó/st.háló, 2006-ban 4310±1690 kg/ó/st.háló; df = 3, t = 0,43, p > 0,05). A fajösszetétel lényegében nem változott a két év során. Vizsgáltuk a kopoltyúhálós hozamok (CPUE-egyedszám és CPUE-biomassza), valamint az akusztikus egyedszám és biomassza közötti regressziós kapcsolatot az összes korcsoportot illetően, beleértve a 0+ korú generációt is (3. ábra). Azt találtuk, hogy sem a CPUE-egyedszám és az akusztikus egyedszám közötti regresszió (df = 4, F = 0,092, p > 0,05; 3 a. ábra), sem a CPUE-biomassza és az akusztikus módszerrel mért halbiomassza közötti regressziós kapcsolat nem volt szignifikáns (df = 4, F = 0,764, p > 0,05; 3b. ábra). Feltevésünk szerint a gyenge regressziós kapcsolat oka az lehetett, hogy a kopoltyúháló méreteloszlásból adódóan, nem fogja meg azokat a fiatal (0+-1+) és idősebb (>4+-5+) korcsoportokat, amelyek a hidroakusztikus mérésekben szerepelnek. Ezért a kopoltyúhálóval ténylegesen kifogott populációkat viszonyítottuk az akusztikusán mért állományok ugyanazon méretcsoportjaihoz, azaz a fiatal, valamint az idősebb egyedeket figyelmen kívül hagytuk az elemzés során. Kitűnt, hogy a fenti korrekciót követően sem találtunk szignifikáns kapcsolatot a korrigált CPUE-egyedszám és a korrigált akusztikus egyedszám (df = 3, F = 0,187, p > 0,05. 3c. ábra), sem pedig a korrigált CPUE-biomassza és a korrigált akusztikus halbiomassza között (df = 3, F =0 ,93, p > 0,05) (3d. ábra). A regressziós kapcsolat azonban a korrigált adatok figyelembevételekor már pozitív volt és a biomassza esetében nagyságrendileg szorosabbnak bizonyult. A nem megfelelő regressziós kapcsolat oka lehetett, többek között, hogy az alkalmazott kopoltyúháló nem a teljes víz-