Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. rációjú tápoldaton jóval erősebben (76 %-kal) csökkent a kultúrák növekedési rátája, mint 30 mg N l"

1 koncentrációjú tápoldaton (38 %-kal). Optimális tápelem-ellátás mellett a maximális hozamot 17-40 g m"

2 közötti denzitáson lehetett fenntartani. E feletti denzitáson azonban a növények önárnyékolása már gátlólag hatott a bioprodukcióra (3. ábra). 3. ábra: Denzitás hatása a púpos békalencse növekedési rátájára (RGR) és hozamára. Az adatok száraztömeg-értékeken alapulnak. A hihasávok az eredmények szórásai, n=3. Diszkusszió A jelen kísérlet kontrollkultúráinak növekedése közel azonos volt a szabadföldi körülmények közt tenyésztett L. gibba kultúrákéval (Lakatos et al. 1993). Módszerünk alkalmasnak bizonyult az intraspecifikus kompetíció vizsgálatára mivel a kontrollkultúrák növekedési rátája több mint 10 napon keresztül nem csökkent szignifikánsan (2. ábra). Ennek oka, hogy növekedésüket nem gátolhatta sem az algák tápelem-elvonása, sem pedig a békalencsék önárnyékolása. Alacsonyabb tápelcm-koncentráción, 12 nap után azonban tápelem-limitáció léphetett fel az oldatban, mivel a kontroli-kultúrák növekedési rátája csökkeni kezdett. A púpos békalencse (Lemna gibba) intraspecifikus kompetíciójában alacsony tápelemkoncentráción (5 mg N l"

1) a tápelemekért folyó kompetíció, magasabb tápelem-koncentráción (15-30 mg N 1"') viszont a fényért folyó kompetíció volt erősebb. A tápelemért folyó kompetíció intenzitása azonos kiindulási koncentrációjú tápoldaton (5 mg N 1"') növő kultúrákon azonos mértékű a szubmerz makrofitonok és egysejtű zöldalgák békalencsékre gyakorolt gátlóhatásával (Szabó et al. 2005; 2006). Irodalom Barkó, J

.W. & R.M. Smart (1985) Laboratory culture of submerged freshwater macrophytes on natural sediments. Aquatic Botany

, 21

, 251-263. Driever, S. M„ Nes, E. H„ Roijackers, R. M. M. 2005. Growth limitation of Lemna minor due to high plant density. Aquatic Botany 81, 245-251. Lakatos, Gy., Mészáros, I., Bohátka, S., Szabó, S., Makádi, M., Csatlós, M., Langer, G. 1993: Application of Lemna species in ecotoxicological studies of heavy metals and organic biocides. Science of the Total Environment, 44: 773-778. Landolt, E. (1986) The family of Lemnaceae - a monographic study, Vol. I

. — Veröffentlichungen des Geobotanischen Institutes ETH, Stiftung Rübel, Zürich, 2, pp. 71. Landolt, E. & R. Kandeler (1987) The family of Lemnaceae - a monographic study, 2, Veröffentlichungen des Geobotanischen Institutes ETH, Stiftung Rübel, Zürich, 2, pp. 95. Morris, K, P.C.E. Bailey, P.I. Boon & L. Hughes (2003) Alternative stable states in the aquatic vegetation of shallow urban lakes. II. Catastrophic loss of aquatic plants consequent to nutrient enrichment. Marine and Freshwater Reseach, 54, 201 -215. Philips, G. R., D. F. Eminson and B. Moss. 1978. A mechanism to account for macrophyte decline in progressively eutrophycated freshwaters. Aquat. Bot. 4: 103-126. Portielje, R. and R. M. M. Roijackers. 1995. Primary succession of aquatic macrophytes in experimental ditches in relation to nutrient input. Aquat. Bot. 50: 127-140. Roijackers, R.M.M., S. Szabó & M. Scheffer (2004) Experimental analysis of the competition between algae and duckweed. Archiv für Hydrobiologie, 160, 40

1-4

1

2. Scheffer, M„ S. Szabó, A. Gragnani, E.H. Van Nes, S. Rinaldi, N. Kautsky, J. Norberg, R.M.M. Roijackers & R. Franken (2003) Floating plant dominance as a stable state. Proceedings of the National Academy of Science of the USA, 100,

4040-4045. Scheffer, M. (1998) Ecology of Shallow Lakes. Chapman and Hall. London. Szabó, S., M. Braun, S. Balázsy, & O. Reisinger (1998): Influences of nine algal species isolated from duckweed covered sewage miniponds on Lemna gibba L. Aquatic Botany, 60, 189-195. Szabó, S., M. Braun & G. Borics (1999): Elemental flux between algae and duckweeds (Lemna gibba

) during competition. Archiv fur Hydrobiologie, 146, 355-367. Szabó, S., R.M.M. Roijackers & M. Scheffer (2003) A simple method for analysing the effects of algae on the growth of Lemna and preventing the algal growth in duckweed bioassays. Archiv fur Hydrobiologie, 157, 567-575. Szabó, S., R.M.M. Roijackers M„ Scheffer & G. Borics (2005) The strength of limiting factors for duckweed during algal competition. Archiv fur Hydrobiologie, 164, 127-140. Szabó, S„ M., Scheffer, R.M.M. Roijackers, M. Braun, G. Borics & O. Farkas (2006) Szubmerz növények békalencsékre gyakorolt gátlóhatásai. Hidrológiai Közlöny (In press). New method for analysing the intraspecific competition of duckweed Farkas, O. — Szabó, S. - Borics, G. Abstract: Invasion by mats of free-floating plants is among the most important threats to the functioning and biodiversity of freshwater ecosystem ranging from temperate ponds and ditches to tropical lakes. This study presents a new method for analysing the intraspecific competition of free-floating plants. Under low nutrient level (2-5 mg N l

1) competition for nutrients was much stronger than under higher trophic level (15-30 mg N 1"'). The trend of competition was examined in relation to plant density. The growth rate of the plants was reduced by 60-80 % under higher plant density. Maximal yield was found under modest plant density (17-40 g DW m

2). There was a negative effect on yield above this density du to self shading. Intraspecific competition for nutrients equally reduced the growth of Lemna comparing to competitive impact of submerged plants and of algae.