Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

31 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. Szitakötők (Odonata) testtömeg- és testméretadatainak elemzése Farkas Anna

1, Prill Éva

1, Jakab Tibor

2, Miskolczi Margit', Grigorszky István

1, Dévai György

1 'Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tanszék 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Kossuth Lajos Gimnázium, 5350. Tiszafüred, Baross Gábor út 36. Kivonat: A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszékén a Magyar Odonatológiai Adatbázis keretében elkezdődött a hazai szitakötő-fajok testtömegére és testméretére vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése. A program célja kettős: egyrészt alapadatsor összeállítása a fajok mindkét fejlődési stádiuma (lárva, imágó) és exuviumai esetében, másrészt egyes fajoknál a populációs szintű eltérések megállapítása. Ennek a programnak az általunk vizsgált fajokra vonatkozó adatait és összefüggésvizsgálatának eredményeit mutatjuk be dolgozatunkban. Ebben a dolgozatban az első célkitűzés megvalósítása során 8 faj (

Anaciaeschna isosceles, Anax imperátor, Brachytron pratense, Cordulia aenealurfosa, Gomphus flavipes, G. vulgatissimus, Libellula depressa, L. quadrimaculata), a második esetében 2 faj (Gomphus flavipes, G. vulgatissimus) adatait elemezzük részletesen. Kulcsszavak: szitakötők (Odonata), testtömeg, testméret, lárva, imágó. Bevezetés A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszékén a Magyar Odonatológiai Adatbázis keretében elkezdtük a hazai szitakötőfajok testtömegére és testméretére vonatkozó adatok gyűjtését és elemzését. A program célja kettős: egyrészt alap-adatsor összeállítása a fajok mindkét fejlődési stádiuma (lárva, imágó) és exuviumai esetében, másrészt egyes fajoknál a populációs szintű eltérések megállapítása. Anyag és módszer Munkánk első célkitűzésének megvalósítása során eddig 8 fajt (Anaciaeschna isosceles, Anax imperátor, Brachytron pratense, Cordulia aeneaturfosa, Gomphus flavipes, G. vulgatissimus, Libellula depressa, L. quadrimaculata), a második esetében 2 fajt (Gomphus flavipes, G. vulgatissimus) vizsgáltunk. Az állatok utolsó stádiumos - közvetlenül kirepülés előtt álló - lárváinak, ill. frissen kibújt imágóinak begyűjtése 2003. és 2006. között történt, az alábbiak szerint (az alkalmazott rövidítések jelentése: L = lárva, I = imágó, H = hím, N = nőstény, DGY = Dévai György, FA = Farkas Anna, JT = Jakab Tibor, MM = Miskolczi Margit). (25) Brachytron pratense (MÜLLER, 1764) Keleti-főcsatorna, Elepi-rész (Nagyhegyes): 2006.05.01., DGY, I3H - Keleti-főcsatorna, Telek-föld (Balmazújváros): 2006.05.04., DGY & MM, I7H + I6N. (32) Anaciaeschna isosceles isosceles (MÜLLER, 1767) Fancsikai-tározó (Debrecen): 2006.05.02., FA, L2H + L2N; 2006.05.19., FA, LIN; 2006/kinevelt, FA, I4H + I1N — Tiszakarádi-főcsatorna, Nagy-kilences (Tiszacsermely): 2006.05.26., DGY, IIN. (33) Anax imperátor imperátor LEACH, 1815 Fancsikai-tározó (Debrecen): 2006.05.02., FA, L3N; 2006.05.19., FA, L1N. (36) Gomphus flavipes flavipes (CHARPENTIER, 1825) Tisza (Tiszafüred): 2003.05.10., JT, L9H + L6N; 2003. 05.27., JT, LI 1H; 2003.05.31., JT, I8H + I7N; 2003.06.03., JT, L6N; 2003/kinevelt, JT, I3H + I2N - Tisza, BP, Szivattyú-telep (Tiszabercel): 2005.06.26., DGY & MM, L4H + L6N + I18H + I16N. (37) Gomphus vulgatissimus vulgatissimus (LINNÉ, 1758) Tisza (Tiszafüred): 2003.05.10., JT, L7H + L8N; 2003.05.17., JT, I9H + II

ON; 2003/kinevelt, JT, I3H + I2N - Keleti-főcsatorna, Telek-föld (Balmazújváros): 2006.05.01., DGY & MM, I5H + I4N; 2006.05.04., DGY & MM, I7H + I5N; 2006.05.10., DGY & MM, I4H + I4N. (43) Cordulia aeneaturfosa aeneaturfosa FÖRSTER, 1902 Görbe-éri-Nagy-morotva (Kenézlő): 2006.05.25., MM, IIH + I1N - Keleti-főcsatorna, Elepi-rész (Nagyhegyes): 2006.05.01., DGY, I1H + I1N - Keleti-főcsatorna, Telekföld (Balmazújváros): 2006.05.04., DGY & MM, I1H + I1N. (47) Libellula depressa LINNÉ, 1758 Keleti-főcsatorna, Telek-föld (Balmazújváros): 2006.05. 04., DGY & MM, I3H. (49) Libellula quadrimaculata quadrimaculata LINNÉ, 1758 Keleti-főcsatorna, Telek-föld (Balmazújváros): 2006.05. 04., DGY & MM, I3N. A befogást követően az állatokat 4%-os formaldehid-oldatba téve tartósítottuk. A lárvák azonosítása Askew (2004), Gerken és Sternberg (1999), Popova (1953) és Steinmann (1964) munkái, az imágóké pedig Askew (2004), Steinmann (1984) és Újhelyi (1957) munkái alapján történt. A fajnevek írásánál Dévai (1978) nómenklatúráját követtük. A lárvák és az imágók nedves és a száraz testtömegét analitikai mérlegen (OHAUS 001 AVI 14C) mértük. A nedves testtömeg-mérés előtt a formaiinban tartósított állatokról a nedvességet szűrőpapírral óvatosan és gondosan leitattuk, de tapasztalataink szerint a mérés még így is elég pontatlan, különösen a szőrösebb állatoknál. A száraz testtömeg méréséhez az állatokat szárítószekrényben 80 °C-on tömegállandóságig szárítottuk. A testméretek közül az imágóknál a fej és a fejpajzs szélességét, a szemek (Gomphus flavipes, G. vulgatissimus) vagy a csáptőízek (többi faj) közötti távolságot, a comb hosszát, a jobb első és hátsó szárnyon a szárnycsomó és a szárnyjegy disztális vége közötti távolságot, míg az utolsó stádiumú lárváknál a nedves és a száraz testtömeget, továbbá a fej szélességet, a szemek (Gomphus flavipes, G. vulgatissimus) vagy a csáptőízek (többi faj) közötti távolságot és a comb hosszát mértük. A testméreteket Carl Zeiss (Jena) gyártmányú sztereomikroszkóppal, okulármikrométer segítségével vettük fel. Néhány esetben a szárnyméreteket digitális tolómérővel állapítottuk meg digitális fényképek vagy konktaktmásolatok alapján. Valamennyi vizsgált változónál minden faj esetében megállapítottuk a minimum-, a maximum-, az átlag- és a szórásértékeket. A SYN-TAX 2000 programcsomag (Podani 2001) segítségével klaszteranalízist végeztünk a lárváknál és az imágóknál valamennyi változó, illetve bizonyos változócsoportok figyelembe vételével. Az egyes egyedekre vonatkozó adatokat a csoportátlag (UPGMA) módszerrel és a Bray & Curtis koefficiens alapján elemeztük. Eredmények és értékelésük A klaszteranalízissel kapott eredmények szerint a nedves testtömeg mutatta a legnagyobb variabilitást. Ebből adódóan az összes változó alapján végzett klaszteranalízisnél az ugyanahhoz a fajhoz tartozó egyedek közül többen külön csoportokba kerültek a dendrogramon. Ha csak a nedves testtömeget hagytuk ki az elemzésből, még akkor is elég jelentős keveredés volt tapasztalható mind faji, mind ivari